A magyar szecessziós építészet gyöngyszemei

Az elmúlt hét végén autóbuszos nyílt honismereti túrát szervezett a Bánsági Kárpát Egyesület a vajdasági Szabadkára, ahol a magyar szecessziós építészet kiváló állapotban levő, reprezentatív épületeit látogathatták a turisták.

A Temesvárról és környékéről, illetve Aradról összegyűlt közel 60 fős turista csoport Balázs István idegenvezető-földrajztanár vezetésével fedezte fel a szecessziós építészet gyöngyszemeit, a szabadkai városházát és a magyar kormány támogatásával frissen felújított zsinagógát. Mindkét építészeti remekmű Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján épült fel az 1902–1910 időszakban. A parlamentnek is beillő, hatalmas szabadkai városháza, amely a szecesszió művészetének magasiskolája, a helyi polgármesteri hivatalnak és más intézményeknek ad otthont, de az épület gyönyörűen felújított tanácstermét és dísztermeit idegenvezetővel látogathatják a turisták. Talán a városházánál is nagyobb élményt nyújt a Komor és Jakab téri szabadkai zsinagóga, amely a teljes felújítás után idén januártól újra látogatható. A zsinagóga épülete a magyar szecesszió stílusjegyeit hordozza, a kivülről is lenyűgőző épület belső tere pedig egy ékszerdobozhoz hasonlítható. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A Kelet-Bánátból érkezett turisták, Szabadka belvárosában sétálva, több szecessziós épületet is láthattak, köztük a híres Reichle-palotát és a város egyik nagy szülöttje, Kosztolányi Dezső magyar író, költő szobrával is találkozhattak. Útban hazafelé a honismereti túra résztvevői megálltak Palicsfürdőn, ahol a tóparton láthatták a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szecessziós épületeket és a híres Bagolyvárat, ahol a palicsi nyári játékokon résztvett sportolók szálltak meg a XIX. század végén, a XX. század elején. Kevesen tudják, hogy Vermes Lajos 1880 és 1914 között rendszeresen szervezett nemzetközi sportjátékokat Palicson, amelyeket az utókor palicsi olimpiai játékoknak nevez.