A mezőgazdaság, az állattenyésztés segíthetne

Pénteken az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a vezetői, Kocsik József elnök, valamint Horváth Imre és Gál Tamás Mihály alelnökök a hódmezővásárhelyi Kispál Ferenc családi gazdálkodó meghívására részt vettek a Darányi Ignác Terv keretében megvalósult helybeli, állattartó telep korszerűsítése pályázat, ebéddel egybekötött nyílt napján. A Hódmezővásárhelyről Békéssámsonba vezető út 23. kilométerénél fekvő állattartó telepen 9 órakor a házigazda, Kispál Ferenc köszöntötte a magas rangú vendégeket. Név szerint említette Almási István hódmezővásárhelyi polgármestert; Jakab Istvánt, a MAGOSZ elnökét, az országgyűlés alelnökét; dr. Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóját; dr. Németh Antalt, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét; dr. Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatóját; Kiss Györgyöt, a Magyar Fajtiszta Sertés Tenyésztők Egyesületének az elnökét; Sarusi-Kiss Tamást, a Dan-Farm Hungary KFT ügyvezetőjét, de jelen volt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter képviselője, Fazekas Sándor földművelődés-ügyi miniszter megbízottja, illetve Györffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra elnökének a külön megbízottja is.

Az ismerkedések után a neves szakemberek előadásaira került sor, majd a közös ebéd után kötetlen beszélgetés zárta a nyílt a napot.

Zártkörű rendszer a siker titka

Amint az aradi résztvevő, Gál Tamás Mihály a Nyugati Jelennek elmondta, az EU-pályázati támogatással bővített, korszerűsített, 2500 sertésnek helyet adó istálló, illetve egy kisebb fialtató istálló láttán az gondolkoztatta el leginkább, hogy a pályázatírástól, a bankfinanszírozáson, a tervezőn, illetve az építőn múlott beruházás minden résztvevője mindent megtett a pályázat sikeréért. Arról nem is szólva, hogy az Orbán-kormány nem csak elhatározta, hanem ténylegesen mindent meg is tesz azért, hogy a jelenlegi magyarországi sertésállományt megduplázza. Náluk természetes dolognak számít, hogy a pályázatot profik írják, az elbíráló ne a részletekbe kössön bele, hanem a tartalmat és a célt tekintse elsődlegesnek, a bank finanszírozza a precízen kivitelezett munkálatokat. Tehát minden láncszem a folytonosságon, a pályázat gördülékenységén dolgozott. A beruházás hatékonyságát nagyban előmozdítja a zártkörű rendszer, mivel a sertésfarm saját termőterülettel, megfelelő gépekkel rendelkezik, takarmánykeverőt építettek a fialtató, illetve a hizlaló gördülékeny, külső hatásoktól mentes üzemeltetéséhez. Az állatok feldolgozására szerződést kötöttek egy vágóhíddal. Mert csakis zártkörű rendszernél képzelhető el, hogy az eddig végzett próbatenyésztésen egy kiló hús előállításához 2,7 kiló takarmány szükséges. Mivel saját takarmányt használnak, nem befolyásolja annak világpiaci ára. A 650 ezer eurós befektetéssel bővített, korszerűsített sertésfarmot egyetlen, kétgenerációs család üzemelteti, de további 15 családnak is munkát adnak. Amint Gál Tamás Mihály hozzáfűzte, számára a legfontosabb tanulság: EU-pályázatot csak úgy lehet hatékonyan megvalósítani, ha a benne résztvevő minden láncszem a sikeren dolgozik, nem kerékkötője annak.

Bővíteni, korszerűsíteni az élelmiszeripart

Gál Tamás Mihály véleményét Horváth Imre nagygazda is alátámasztotta, megállapítva: az anyaországban a mi viszonyainkhoz mérten, sokkal jobban odafigyelnek az EU-pályázatoknak a zökkenőmentes megvalósítására, ezért a pályázók sokkal hatékonyabban használhatják ki a lehetőségeket. Maga nem is merne belevágni egy uniós pályázatba, mivel az olyan sok ügyintézéssel járna, hogy képtelen volna azt végigkilincselni. Szerinte Magyarországon sokkal egyszerűbb a pályázati rendszer, ezért könnyebben hozzá lehet jutni az európai pénzekhez. Horváth Imre szerint, az EU keleti felének a felzárkóztatására egyetlen mód lenne a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés fellendítése, amihez értenek a gazdák, akik élelmet elő tudnak állítani. Az ipart kár erőltetni, mert a nyugati országok előnyét soha nem tudnánk behozni. Az a legnagyobb baj, hogy nálunk a vágóhidak felszámolásával lehetetlen helyzetbe hozták az állattenyésztést is. Maga is üzemeltetett egy, az akkori igényeknek megfelelő vágóhidat az EU csatlakozás előtt, csakhogy olyan követelményeket támasztottak a működésével szemben, hogy kénytelen volt felszámolni. Azzal együtt, hogy a vágóhídja sokkal inkább megfelelt a követelményeknek, mint a meglátogatott ausztriai. Amikor megkérdezte az ottani, EU-tag tulajdonost, hogy ilyen feltételek között üzemeltetheti-e, az felháborodott a kérdésen. Jelenleg az ország potom pénzen exportálja a gabonát ahelyett, hogy vele állatokat nevelve, esetleg a gabonát feldolgozott terményként exportálnánk. A feldolgozással is munkához jutnának az emberek, illetve magasabb áron lehetne értékesíteni. Horváth Imre az ország felemelkedését a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítésében, az állattartás bővítésében látná. A hódmezővásárhelyi tapasztalatok rá is mély benyomást tettek, hiszen ott a kormány e fontos kérdéseket komolyan veszi.