Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján, 2024. október 23-án megemlékező ünnepséget tartottak a temesvári Új Ezredév Református Központban. Az ünnepi rendezvényen részt vettek a magyar intézmények, politikai pártok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a temesvári magyar közösség képviselői, sajnos jóval kevesebben, mint a március idusán megtartott megemlékezéseken.
Gazda István lelkipásztor Pál apostol szavait idézve – „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2 Korinthus 3:17.) – nyitotta meg az együttlétet, kiemelve, hogy a kereszténység a szabadság vallása, és Isten lelke segített az 1956-os hősöknek halált megvető bátorsággal megvívott harcukban a rabság és az idegen elnyomás ellen. Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja a váratlanul elhunyt Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárra való megemlékezésre hívta fel a jelenlevőket. Potápi számos magyar intézménynek, óvodának, iskolának nyújtott segítő kezet, támogatást itt a Bánságban. Az 1848-as és 1956-os forradalmárok hőstettei kapcsán Tamás Péter ünnepi beszédében arra kereste a választ, hogy mi, a XXI. században élő bánsági magyarok mivel tartozunk a társadalomnak, képesek lennénk-e olyan hőstettekre, mint nagy elődeink? „Éljük meg a magyarságunkat, tartsunk ki itt Temesváron és mivel kevesen vagyunk, össze kell fogjunk ahhoz, hogy helyt állhassunk!” – mondta Tamás Péter, aki Bereményi Géza Corvin-köziek című versének soraival zárta ünnepi beszédét.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Molnár András, a Temes megyei RMDSZ elnöke is, hangsúlyozva, hogy „a mi szabadságharcunk a nemzeti identitásunk megőrzéséről szól, ma ez a közös cél, amelynek megvalósításáért össze kell fogjunk”. A megmaradásunk érdekében intézményeink, iskoláink, egyházaink nap mint nap meg kell vívják a saját csatáikat, hiszen minden egyes magyar iskolába beíratott magyar gyerekért meg kell harcolni. Ebben a harcban egy hatékony eszköz a politika, mert fontos, hogy a romániai magyarság és a bánsági magyarság képviseletét biztosítsuk és megerősítsük a döntéshozásban.
Halász Ferenc történelemtanár, az RMPSZ országos alelnöke ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szabadságharcok idején Temesvárnak mindig fontos szerep jutott: 175 évvel ezelőtt, 1849-ben itt ért véget a szabadságharc, 1956-ban pedig Temesvár volt a helyszíne a határon túli legfontosabb megmozdulásnak, ami a magyar forradalom hatására kezdődött, a műegyetemi ifjúság a tettek mezejére lépett, de lázadásukkal magukra maradtak, és vezetőiket súlyos börtönévekre ítélték. Halász Ferenc arra is emlékeztetett, hogy 35 évvel ezelőtt temették újra Nagy Imrét, és a Legfelső Bíróság kimondta az 1956 után elítélt forradalmárok ártatlanságát, éppen azon a napon, amikor az 1956-ban Moszkva által hatalomra juttatott Kádár János meghalt. A továbbiakban Halász Ferenc felidézte az 1956-os forradalom előzményeit, a II. világháború után szovjet érdekszférába került kelet-európai államok helyzetét, amelyek közül először a keletnémetek és a csehek, majd a lengyelek és a magyarok lázadtak fel a sztálinista rezsimek ellen. Az előadó kitért Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Kádár János meghatározó szerepére ebben a korszakban, majd felidézte az 1956. október 22. és november közepe közötti magyarországi eseményeket, amelyek a lengyelekkel való szolidaritási tüntetéstől néhány nap alatt eljutottak a rendszerváltást előkészítő folyamatok beindításáig, amit azután a szovjet csapatok november 4-én elindított inváziója hiúsított meg. A magyar forradalmat azért sikerült vérbe fojtani, mert a nyugati nagyhatalmak csak szavakkal, erkölcsileg támogatták Magyarországot, tettekkel nem. „Az 1956-os forradalmat a román elvtársak arra használták fel, hogy keményen fellépjenek a magyar kisebbséggel szemben, a forradalom mellett kiálló vagy azzal szimpatizáló személyeket bebörtönözték, több ezer embert, elsősorban a magyar értelmiséget meghurcolták, letartóztatták, a Bolyai egyetem önállóságát megszűntették” – emlékeztetett Halász Ferenc, aki külön megemlékezett a temesvári születésű római katolikus lelkész, Szoboszlai Aladár vezette „román állam megdöntésére irányuló szervezkedésről”, akit 9 társával együtt az 1956-os forradalom után kivégeztek.
A megemlékezés Denis Moldovan, a temesvár-belvárosi Szent Katalin-templom orgonistájának rövid koncertjével és nemzeti imánk közös eléneklésével zárult. Az ünnepi rendezvényt Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa, az Új Ezredév Református Központ, a Várbástya Egyesület, az RMDSZ Temes Megyei Szervezete és az EMNT közösen szervezték.
Tamás Péter tb. konzul ünnepi beszédet mond
Halász Ferenc történelemtanár felidézte az 1956-os forradalom előzményeit és következményeit is
(Pataki-fotók)
Hozzászólások