A Szabadság-szobrot és az eszmét nem lehet újra elzárni!

Ahogyan az Aradi Magyar Napok tegnapi programjában szerepelt, az RMDSZ Arad megyei székházában 9.30 órakor kezdődött Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtótájékoztatója. A nagy számban megjelent újságírókat, tévéseket Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök üdvözölte. Miután röviden ismertette október 6-ának az aradi, illetve az egyetemes magyarság életében betöltött fontosságát, illetve a nap programját, köszöntötte Kelemen Hunort, majd átadta a szót a szövetségi elnöknek.

Kelemen Hunor köszönőjét követően előrebocsátotta: idén október 6-a a megemlékezés és a kegyelet mellett, némi ellentéttel ünnepnap is, hiszen 1890. október 6-án leplezték le a Szabadság-szobrot Arad főterén. A XIX. század végén készült remekmű a világon manapság is párját ritkítja, de nem ezt, hanem a magpróbáltatásoktól terhes életét kívánja kissé körbejárni. Mert az 1890-ben felállított szobrot 35 év múlva, 1925-ben az akkori hatalom előbb a világ elől elrejtve körbedeszkázta, lebontatta, majd néhány költöztetés után a véglegesnek szánt helyén, az aradi vár árkában hevert darabokban 1999-ig, vagyis 77 évig. 1999-ben sikerült kiszabadítani a várfogságból, majd közel 5 évi restaurálás, illetve a visszaállítással adódott kálváriát követően, 2004-ben újraállították a Tűzoltó téren, ami a Megbékélési parkká alakult. A szabadság szimbólumát tehát nem lehetett örökre elzárni a világtól, mert a szabadság eszméje túlél minden elnyomást. Reméljük, így történik ez a Szabadság-szoborral is, amelyet többé nem lehet elrejteni a világ elől. A felállítás 125. évfordulója alkalmából az RMDSZ országos szervezete, az aradi Szabadság-szobor Egyesülettel közösen emlékérmét készíttetett abból a célból, hogy a Szabadság-szobor újraállításában, a megóvásában közreműködött minden személynek, a hála jeléül adhassanak egy-egy emlékérmét – majd elővette és megmutatta a sajátját a sajtó képviselőinek. Azok filmezték, fotózták az érmét, további adatokat kértek róla. A szövetségi elnök felolvasta a rajta lévő szöveget, illetve a mellékelt tájékoztató alapján ismertette az összetételét és a méreteit, de ennél többet maga sem tudott, bővebb tájékoztatóért az Egyesület elnökéhez, Király Andráshoz tanácsolta az érdeklődőket. Miután arról is beszámolt, hogy október 5-én, a színházban ünnepélyesen át is adták az arra érdemeseknek az érméket, visszatért a Szabadság-szobor helyzetére, ami szerinte az aradi polgármester és a városi adminisztráció felvilágosult hozzáállása folytán rendeződött, amihez az is hozzájárul, hogy a remekművet sikerült történelmi műemlékké nyilvánítani, ami nagyban hozzájárul a Szabadság-szobor érintetlenségének a biztosításához.

A továbbiakban Kelemen Hunor politikai kérdésekre válaszolt, amelyek főként a kormány ellen benyújtott legutóbbi bizalmatlansági indítványnak az RMDSZ képviselői által történt megszavazása motivációit járta körbe. Mivel a szövetségi elnök lapunknak külön is nyilatkozott, amiben bővebben kitért a  bizalmatlansági szavazásra, de más politikai kérdéseket is érintett, a jelzett tájékoztatóra visszatérünk.