A szűkös költségvetést pályázati pénzekkel ellensúlyoznák

Simándi Sándorral, a Feketegyarmatot is magában foglaló Nagyzerind Község polgármesterével az elmúlt évet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Gondolom, a községben tavaly történt legtöbb megvalósításról annak idején írtunk, de nem árt ilyenkor, az újév elején feleleveníteni őket. Segítene a visszaemlékezésben?

– Őszintén szólva, a PSD-s kormány miatt nem sok jót vártam az elmúlt évtől, amely azonban, a várakozásokkal ellentétben, sikeresnek bizonyult. Két nagy tervünk is teljesült tavaly: az utcaaszfaltozásra 1,5 millió lejt kaptunk, ráadásul az 1.2.5. Intézkedés támogatásával, a nemzetközi főutat elkerülő, mezőgazdasági utunk is aszfaltburkolatot kapott. Január végén megtörtént a hivatalos átadása, februárban a végső munkálatokra benyújtjuk az utolsó kifizetési kérelmet. Ami az utcaaszfaltozási programunkat illeti, a 6 millió lejes összköltségű projektből eddig nagyjából 5,5 millió lej értékű elkészült, ami 12,8 kilométernyi utcának aszfaltburkolattal történt bevonását jelenti. Tehát az utcaaszfaltozási projektünk befejezéséhez még 500 ezer lej szükséges, amit a Helyi Fejlesztések Országos Tervezetétől (PNDL) várjuk. Ugyanakkor, az új uniós forrásokra várva, hatástanulmányokat készítettünk, hogy a pályázatok megjelenésekor azonnal benyújthassuk, hiszen a beérkezés függvényében hagyják jóvá őket. E pályázatokból az új lakóparkhoz és szabadidő központhoz vezető utat, illetve az összesen néhány százméternyi utcavéget kívánjuk leaszfaltozni, ami a jelenleg futó projektből kimaradt.

– Hova tervezik a lakóparkot és szabadidő központot?

– Azok akkor válhatnak realitássá, ha a két település között lévő termálkúttal kezdeni tudunk valamit. Tudomásunk szerint ugyanis községek nem pályázhatnak uniós forrásokra, termálví-hasznosítás céljából. E pályázati lehetőség csak városok vagy turisztikai központok számára adott.

– Egy magyarországi kisvárossal közösen nem lehetne egy határon átnyúló projektet megpályázni?

– Nem tudom, lesz-e ilyen jellegű kiírás. Ha igen, megpróbáljuk.

– Milyen közérdekű beruházásokat terveznek még?

– A községháza udvarán hozzáfogtunk egy nagy garázs építéséhez, ahova beférne az önkormányzat minden gépe. Ugyanakkor a GAL Projekt közvetítésével benyújtottunk egy pályázatot multifunkcionális erőgép vásárlására, aminek az értéke 55 ezer euró plusz áfa. A projekt értelmében a gépet meg kell vásárolnunk a saját pénzünkön, amit majd visszaigényelhetünk. Idén mindenképp szeretnénk befejezni az utcaaszfaltozási projektet, s ha folyósítják a már megnyert pénzeket, csak összesen néhány százméternyi, kimaradt utcavég lesz aszfaltozatlan. Azok aszfaltozására valószínűleg csak akkor kerülhet sor, ha a buldózervásárlást követően, a GAL Projekttől visszakapjuk a befektetett 300 ezer lejünket. Meglehet, erre csak szeptemberben, esetleg októberben kerül sor, ezért nem biztos, hogy azt a pénzt idén még fel tudjuk használni. Ezen kívül, a feketegyarmati kultúrotthonnak a színpadját, illetve a konyháját tervezzük felújítani; a nagyzerindi kultúrotthon konyhájának a tetejével is gondok vannak, mivel az a kultúrotthon épületéhez lett csatolva. Az lenne a megoldás, ha a konyha fedele egybefutna a kultúrotthonéval. Tehát idén ez is megoldásra vár. E kultúrotthont 6-7 éve festettük ki utoljára, tehát megérdemel egy belső festést, de a hátulsó udvart is szeretnénk leaszfaltozni vagy járólapokkal burkolni.

– Milyen a község idei költségvetése?

– Sajnos, sokkal kevesebbel indulunk, mint tavaly. Mások azt mondják, az új költségvetési leosztás a kis lélekszámú községeknek, használ. Ez egyrészt igaz is, mert amely községnek nem volt csak 200 ezer lej saját bevétele, kapott még hozzá 1,3 milliót. Nos, mi kivételek vagyunk, hiszen csak 450 ezer lejt kaptunk, mert több mint 1 millió lej a saját bevételünk. Ha semmi saját bevételünk nem lenne, megkaptuk volna mi is az 1,5 milliós keretet. A meglévő költségvetési keretből a fizetéseken kívül biztosítanunk kell az oktatási intézmények működését, amire kaptunk ugyan 49 ezer lejt, de legkevesebb 70-80 ezer lejt nekünk kell hozzátennünk, hogy biztosíthassuk a fűtést, a villanyáramot, a fogyóeszközöket. A kevés költségvetési keret mindenképp a befektetések rovására megy. Ettől függetlenül, várjuk a megnyíló EU-s projekteket, az ezekből adódó lehetőségeket. Készítettem egy statisztikát a Körösköz községeinek, illetve Kisjenőnek a befektetésekre elköltött pénzeiről 2011–2014. között. Nos, 2014-ben a befektetésekre elköltött pénz tekintetében első helyen áll Székudvar, amelynek idén a befektetési alapja 10,05 millió lej. Nekik a korábbi kiírásokra kész projektjeik voltak, amelyek most érnek be. Utána következik Kisjenő 6 millió lej beruházással, harmadik helyen viszont mi vagyunk 4,2 millió lej beruházással.

– A kultúrára jut-e pénz?

– Idén is megszervezzük a Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapokat, támogatjuk a néptánccsoportot, a cselgáncs klubot, de a hagyományos alkotó művésztábort is megszervezzük.

– Tavaly milyen arányban sikerült behajtani a helyi adókat?

– 94%-ban gyűjtöttük be, ami számít a költségvetési leosztásnál is. Ez azt jelenti, hogy a lakosság megértette, mennyire fontos a helyi adóknak a befizetése, hiszen azok helyben maradnak, közvetlenül pozitívan befolyásolják az életminőségüket.

– Köszönöm a beszélgetést, és további sikeres pályázást kívánok.

– Én köszönöm a lehetőséget.