ACTA a tulajdonjog és az egyéni szabadság között

EU-s szinten az ACTA (vagyis a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) az egyik legvitatottabb téma. Több országban tüntettek ellene, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Svájc és Japán között 2007-ben kezdődött tárgyalások eredménye továbbra is vitatott kérdés, a közvéleménytől az európai politikai szféráig sokakat megmozgatott, ellentmondásos reakciókat váltva ki. 

Egyrészt a tulajdonjogot hivatott szavatolni, beleértve a szellemi tulajdont is, másrészt felvetődik az emberi szabadságok korlátozása.

Éppen emiatt jó döntést hozott az Európai Bizottság, amikor a minap az Európai Unió Bíróságához fordult a kérdés megvizsgálása érdekében, hogy sérti-e vagy sem az unió polgárainak szabadságjogait és a tagállamok érvényben levő törvénykezését, hangsúlyozta dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő. Jóllehet az Európai Néppárt, melynek az RMDSZ is tagja, 2010 márciusában és novemberében az Európai Parlamentben az ACTA mellett foglalt állást.

Az EP-képviselők biztosítékokat kértek, hogy az ACTA életbe lépése nem jár az alapvető emberi jogok megsértésével.

A szellemi tulajdon védelme kiemelkedően fontos kérdés az unióban,a gazdasági növekedést és fenntartható fejlődést nem a tömegtermelés biztosíthatja, hanem az innováció, a kreativitás, a találmányok. Ennek megfelelően a szellemi tulajdon védelme életbevágóan fontos. Főleg, hogy világszinten a hamisított termékekkel való kereskedelem több milliárd eurós nagyságú, s a jelenség Romániát is érinti, hiszen számos munkahely szűnt meg a hamisított kínai termékek dömpingje miatt, és veszteséget termelt a vállalatoknak, ismertette a helyzetet Winkler Gyula.

Csakhogy a tulajdonjog védelme nem történhet az emberi szabadságjogok kárára, az EU-nak továbbra is az emberi jogok élharcosa kell maradnia, beleértve a digitális kommunikáció szabadságának jogát is. Ezért az ACTA-t csak akkor fogadják el, ha az semmiképpen sem csorbítja a szabadságot. „Hanem módosíthatjuk az ACTA szövegét, úgy gondolom, ha 99%-ban támogatom is az egyezményt, de van egyszázaléknyi fenntartásom, akkor az NEM szavazatot jelent”, szögezte le Winkler Gyula. A Lisszaboni Szerződés értelmében ugyanis az Európai Parlament nem módosíthat egy betűt sem az Európai Bizottság által elfogadott egyezményekben, csupán elfogadhatja úgy, ahogy van, vagy elutasíthatja.