Aki sokszor permetezett, az szüretelt

Mivel eddig körbejártuk az Arad megyei gazdálkodóknak, farmereknek, a zöldségtermesztő kertészeknek, valamint a gyümölcstermesztőknek az idei szeszélyes időjárási viszonyok közepette lebonyolított tevékenységét, ezúttal a szőlészek és borászok munkafeltételeinek, eredményeinek néztünk utána.

Négyszer több permetezéssel sikerült

Balla Géza, nemzetközi hírnévnek örvendő borász, borbíró érdeklődésünkre elmondta: az idei évjárat nagyon nehéz volt, mert különleges dolgok történtek nemcsak a ménesi, hanem Erdély és Románia más borvidékein is. A klimatikus feloszlások kettéosztották az országot, a középső és északi borvidékeken nagyon esős nyár volt, ezért a lisztharmat és a peronoszpóra nagyon komoly károkat tett a szőlőben. A ménesi borvidéken a szüret beálltáig igen kemény munkával, de a jó minőségű szőlőt sikerült megőrizni. Ekkor megfordult az idő, beindultak az esőzések olyannyira, hogy szeptemberben és októberben a sok csapadék miatt elkezdődött egy jelentős szürkerothadás. Ellene már nem lehetett védekezni, a szőlőbogyók héja kihasadt, a szőlőlé folyni kezdett, rátelepedett a szürkerothadás. Elsősorban a koraérő fajtáknál, a pinot noire, a kadarka, valamint a feketeleányka egy részénél voltak ilyen gondok. A minőségen ez sokat nem rontott, mert a rothadásnak indult szemeket tartalmazó szőlőfürtöket nem szüretelték le, ami jelentős mennyiségveszteséggel járt, de legalább megóvták a minőséget. A később érő fajták közül a cabernet sauvignon, valamint a merlot szépen beérett, kiváló minőségű bort adott. A kékfrankos is beérett, de nem produkált valami jó minőséget. Balla Géza nagyon sajnálja, hogy idén kadarisszimát nem tudnak készíteni, mert az időjárás nem volt olyan kedvező, hogy a kadarkát a tőn hagyják aszúsodni. A fehér szőlők szépen termettek, jó minőségű borokat adtak, noha a rizling és a sauvignon blanc fajtáknál volt veszteség is. Mindent összevetve, nagyon nehéz, sok harcot igénylő időszak volt, hiszen négyszer annyit permeteztek, mint átlagosan szoktak, de ennek ellenére, nem zárnak katasztrofális évet. Más évekhez viszonyítva, amikor hektáronként nagyjából 8 tonna szőlő termett, idén 6-6,5 tonnát szüreteltek. Az idei nem lesz csúcsminőség, de ezzel együtt, jó borokat állítanak elő. Balla 30 éve dolgozik a szakmában, sokféle időjárást megért. Az elmúlt 4 évben kiváló minőségű borok teremtek, ezért ha az ideihez hasonló, viszontagságos évjárat köszönt az emberre, nagyon lehangolódhat – mondta el érdeklődésünkre Balla Géza nemzetközi hírnévnek örvendő borbíró, aki összesen 100 hektáros szőlőfarmon gazdálkodik. Az összterületből 87 hektáron már terem az újratelepített szőlő, 10 hektárnak a telepítését ezen az őszön fejezték be, míg a fennmaradó területen tavasszal végzik el az újratelepítést.

Állandóan a szőlőben kellett lenni

Pál János gyoroki magángazda, az aradi minoriták szőlejének a vincellére nem panaszkodik, mert igaz ugyan, hogy sokkal több munkával, de elég szép termést szüreteltek. A minoriták szőlője is többet adott idén, mint máskor. Példának okáért, más években a muskotály általában 600-800 litert szokott adni, idén viszont 1000 liter mustot sajtoltak ki belőle, ugyanakkor a rizling és a királyleányka is szépen termett. Igaz, a minőség elmaradt a más évekétől. A siker a sok permetezésnek köszönhető, hiszen nem tudja, pontosan hányszor, de nagyjából 7 naponként permetezett azért, mert maga nem felszívódó permetszereket használ. Érdekes, hogy a pinot noire fajta jobb minőségű lett, mint tavaly, noha nem termett olyan sok, mint tavaly, mert öreg a szőlő. A jó minőség annak is betudható, hogy a pinot noire koraérő, tehát mikorra megérkeztek az őszi esők, leszüretelték, ezért megmentették a szürkerothadástól. A késői fajtákat, amelyeket az esők előtt nem lehetett leszüretelni, megölte a rothadás és a penész. Tudomása szerint, a gyoroki kisgazdák szőleje idén általában megromlott. Jó termésre csak azok számíthattak, akik a szőlőjük közelében laknak, ezért miután elállt az eső, hozzáfogtak permetezni, vagyis állandóan benne voltak – tudtuk meg Pál Jánostól, aki a minoriták szőlőjének a megművelése mellett, 0,8 hektár sajáttal is rendelkezik. Azt viszont kivágta, mert EU-támogatással a területre burgundot, muskotályt és kadarkát óhajt ültetni, ami azt jelenti, jövőre nem szüretel saját szőlőt, ezért ha bort akar inni, szőlőt kell vásárolnia.

Rossz borokon szakember még segíthet

Szőlő és bor tekintetében alapos tapasztalatot szerezhetett Jakab Sándor, a pankotai Borpatika tulajdonosa. Őt és feleségét, Erikát nem csak a helybeli, hanem Arad-hegyalja legtöbb szőlősgazdája rendszeresen felkeres tanácsokért, illetve a szőlőbetegségek elleni védekezéshez szükséges készítményekért. A szakembert egy magyaráti kolnában találtuk, ahol egy olasz vállalkozónak segít az újborok kezelésében.

Amint Jakab Sándor elmondta, a szülővárosában, Marosvásárhelyen sokkal könnyebb volt idén a szőlőtermesztés, mivel szárazabb volt a nyár, míg Arad-hegyalján május végétől gyakran esett. Mikorra a gépekkel rá lehetett volna menni a területre permetezni, újra zuhogott az eső. Akik idén nem használtak felszívódó, drágább permetszereket, azok nem sokat szüreteltek. Mert általában az a baj, hogy a termesztési költségeknek az alacsonyan tartásáért a szőlőtermesztők az olcsóbb, kevésbé hatékony készítményeket használják. Azokkal viszont sokkal kisebb eséllyel lehetett felvenni a harcot a lisztharmat ellen, aminek nagyon kedvezett az esők idején bekövetkezett lehűlés, amit rendszeresen forróság váltott fel. A gombabetegségeknek a nagy páratartalom közepette kialakuló 18-25 Celsius-fokos hőmérséklet kedvez a legjobban. Ha ugyanis hosszabb, száraz idő állt volna be, 30 Celsius-fokon felüli hőmérséklettel a gomba nem fejlődött, hanem elpusztult volna. A kedvezőtlen időjárási feltételek között, idén nem csak a kis-, hanem a nagyobb termesztők is jó, ha az átlagoshoz számítva fél termést szüreteltek. Ugyanakkor olyan szőlősgazdákról is tud, akik minőségi, drágább vegyszereket használtak, ezért ritkábban kellett permetezniük, aminek hatása is volt, jobb termést szüretelhettek. Amit általánosítani lehet, az idei szőlőtermés nem volt lédús sem, ezért egy kiló szőlőből csupán 0,5 liter must csorgott ki, mert a szemek egy része megszáradt, miközben a betegséget átvészelt szemek a sok őszi esőtől rothadásnak indultak. Éppen ezért, a penészes szőlőből kisajtolt mustnak is gondok vannak a minőségével. Mert aki a le nem szüretelt szőlőt nem kezelte kénporral a rothadás ellen, a kisajtolt mustba már nem szabad ugyanazt tenni, mert nem használ, viszont fékezi az erjedést. Ezzel sokan megjárták, ezért most tanácsért jönnek, mert nem tudják, hogyan javítsanak a bor minőségén. A minőség javítása érdekében a szabad kénszintet kissé magasabban kell tartani a szokásos szintnél, annak szinte a duplájára kell emelni. Ha az újbor kellemetlen ízt kapott, mindenképp forduljanak vele szakemberhez, aki segíteni tud. Természetesen, a borbetegségek kezelésére nincs egy jól kidolgozott általános módszer, mert a gyenge minőségű, kellemetlen ízt kapott bort szakemberrel kell megkóstoltatni, aki esetenként külön kezelési módot fog ajánlani – mondta el érdeklődésünkre Jakab Sándor.

*

A szakemberek véleményével aligha érdemes vitatkozni, az általuk elmondottakat azonban nem árt megszívlelni. A szeszélyes időjárás közepette tanácstalanná váló szőlősgazdáknak érdemes szakemberhez fordulni tanácsért, mert azzal megmenthetik a szőlőtermésüket, esetleg helyrehozhatják a félresikerült boraikat.