Autonómia, regionalizmus, föderalizmus

Aradmegyei körútja során tegnap délelőtt a pécskai piacon találkozott a potenciális választókkal Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje, 12 órától az EMNT Aradi Irodájában tartott sajtóértekezletet, Zatykó Gyula partiumi, illetve dr. Burián Sándor Arad megyei elnök társaságában.

Amint az államfőjelölt előre bocsátotta, múlt héten Kolozsváron, Toró T. Tibor elnökkel együtt, sajtótájékoztatón mutatták be a programjukat, amit az autonómia, a regionalizmus és a föderalizmus szellemében állítottak össze.

Mivel nem csak magyarok, hanem erdélyiek is, az EMNP mindkét közösségért harcolni kíván, az európai önkormányzás, autonómia, szubszidiaritás elvei és gyakorlata alapján. Úgy gondolják, hogy Románia egy központosított, korrupt állam, amely nem hatékony, ezért Erdély, európai történelmi régióként képes lenne önmagát kormányozni minden tekintetben. Képes lenne meghozni a döntéseket a saját fejlődése érdekében, ezért Romániát az európai regionalizmus és föderalizmus elvei, gyakorlata alapján kellene modernizálni. Eszerint Erdély önálló parlamentet választana, saját kormánya, költségvetése lenne német mintára. Ugyanígy Havasalföld és Moldva is. Elképzelésük szerint, a 3 nagy régión belül több, történelmi kisrégió volna, így a Bánság, a Partium, a Körösök-völgye, Észak-Erdély és Dél-Erdély. Románia szerkezeti átalakításáról kívánnak párbeszédet folytatni, romániai törvénytisztelő és adófizető polgárokként, akik a közvélemény elé kívánják tárni az ország modernizációs programját. Meg kívánják szólítani azokat az erdélyi románokat is, akik hajlandók lennének az erdélyi érdek megfogalmazására és politikai képviseletére. Velük együtt kellene Bukarestbe vinni a közös erdélyi elképzeléseket. Ha kialakul egy értelmes párbeszéd, és az államközpontú centralista logika helyett fel tudnak mutatni egy működőképesebb alternatívát, az erdélyi románok is szövetségesek lehetnek. Románia régiósításának a modellje kiegészíti az eddigi autonómia koncepciójukat, ami eddig a magyar közösségre vonatkozott. Székelyföld autonóm régióként szerepel, míg Erdély különböző területein, a 10-20%-os arányban élő magyarok számára a kulturális autonómia formát dolgozták ki. Ebben a dél-tiroli, a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vagy a szerbiai nemzeti tanácsok törvényei kiindulópontok lehetnek. Elmondásuk szerint a 14 államfőjelölt között, csak az EMNP vállalja fel az európai regionalizmus képviseletét. Szorgalmazzák, hogy az EU-ban a régiók, a nemzeti közösségek is találják meg a helyüket. Számukra a német államrendszer, illetve adórendszer az iránytű, hiszen az 1/3 arányban osztja el a pénzeket a helyi, a regionális, illetve az országos költségvetés között. A központ foglalkozik a monetáris, a külügyi, a pénzkibocsátás, illetve a védelmi ügyekkel, a többi viszont a régiók hatáskörébe tartozik. Akkor nem történhet meg a mi közös szégyenünk, hogy Romániában 28 millió euróba kerül egy kilométer autópálya megépítése, miközben Svájcban, Franciaországban vagy Olaszországban ugyanakkora szakasz 3 millió euróból elkészül.

Az EMNP számára megtiszteltetés és öröm, amiért a kételkedések dacára 217 369 aláírást sikerült összegyűjteniük. Nem valaki ellen, hanem a közös érdekben gyűjtötték, mert a magyarok már nyertek azzal, hogy a két jelöltre közel félmillió aláírást gyűjtöttek. A nemes versenyre mozgósítani kell az erdélyi magyarokat, mivel a legnagyobb ellenség a magyarok közönye. Maga azért kért nyilvános vitát Kelemen Hunor államfőjelölttől, mert az ott elhangzó gondolatok felhajtó erővel bírnának, beindíthatnának egy magyar politikai pezsgést. Azzal együtt, hogy Kelemen nem fogadta el a nyílt vitát, Szilágyi szerint egy józan értelmes, magyarok közötti vitának mindenképp értelme lenne a választási kampányban. Szerinte a jelenlegi helyzetnek foglya a bukaresti magyar politika. Nem hagyhatják szótlanul, hogy a hatalom hadjáratot folytat a székelyzászló ellen, hogy tudatosan felszámolják a MOGYE-t, és a Bukarestből hazaérő politikusaink azt próbálják elmagyarázni, mit, miért nem lehet megtenni, miközben tízévenként 200 ezer fővel csökken a közösségünk.

A kulturális autonómiára hasonlító törvénytervezetet 2004-ban a frakció tiltakozása ellenére, 6 magyar képviselő nyújtotta be. A Székelyföld területi autonómiáján kívül a romániai magyar közösségek kulturális autonómiájának a kerettörvényét, illetve a romániai magyar kulturális autonómia statútumát tartalmazta. Nyíltan, tisztán el kell mondani: semmi többet nem akarunk a románoktól, mint amit az őseik ígértek 1918. december 1-jén.

A mostani kampány a magyarságnak egyértelmű nyereséget hozhat, mivel nincs 5%-os küszöb, tehát megmérhető a különböző alternatívák támogatottsága. Noha 25 éve dolgoznak a politikában, az EMNP csupán hároméves, mégis úgy gondolják, hogy az igazságuk, a politikai programjuk lesz az a felhajtó erő, ami nemcsak az erdélyi magyarokat, de a románokat is maguk mögé állítja – fejezte be választásiprogram-ismertetőjét Szilágyi Zsolt, aki a továbbiakban újságírói, illetve a jelen lévő szimpatizánsok kérdéseire válaszolt. Ugyancsak tegnap délután a kisjenői EMNT-irodában, majd Ágyán találkozott a helybeli magyarokkal.