Békességben, áldás-völggyé alakítani a „zsákfalut”

Nt. Orbán Attila, valamikori simonyifalvi, majd fazekasvarsándi evangélikus-lutheránus lelkipásztor dél-afrikai, később szárazdi misszionárius lelkész az anyaországban megtartott legutóbbi önkormányzati választásokon, függetlenként indulva, elnyerte a Tolna megyei Szárazd település polgármesteri tisztségét. Beszélgetésünkben e sokrétű elfoglaltsága felől faggatjuk.

– Messziről jött emberként hogyan győzhetett az önkormányzati választásokon?

2009-ben érkeztünk Szárazdra, ahol egyetlen embert sem ismertünk a falu 250-260 lakosa közül. A település a Duna és a Balaton között, Pakshoz közel fekszik. Mivel előzőleg Dél-Afrikában voltunk, azzal a szándékkal utaztunk Szárazdra, hogy ott a dél-afrikaihoz hasonló missziós állomást alakítsunk ki, működtessünk Magyarországon, a Kárpátalján, illetve Erdélyben. Folyamatosan felkeresem e helyeket, ahol különböző gyülekezetekben hirdetek igét, de az utóbbi időben már egyetemekre, sőt a rendőrségre is meghívnak előadást tartani. Legutóbb éppen a rendőrséggel az iskolákban tartunk bűnmegelőző közös programokat, amelyeken a rendőrség képviselői a problémákról, én viszont a megoldásokról beszélek. Dél-Afrikában ugyanis több filmet forgattunk olyan személyekkel, akik fiatal korukban terrorakciókban vettek részt. E téma most nagyon aktuális. Van olyan dél-afrikai ismerősünk, aki fiatal korában terrorista volt, még gyilkosságba is belekeveredett. Egy másik ismerősünk Mozambikban, az 1970-es évek zavargásaiban igen aktív terrorista volt. Az ő esetüknek a történtek feldolgozása, a megváltozásuk, minek folytán jelenleg hasznos tagjai a társadalomnak, igen tanulságos, ezért a rendőrséggel együtt bűnmegelőző szándékkal bemutatjuk a fiatalságnak. Azzal a szándékkal, nehogy Magyarországon is hasonló esetek történjenek. Nem oktalanul, hiszen, sajnos, egyre több gond van az iskolákban.

– Hogyan zajlott le a polgármesterválasztás?

– Ennek előzménye volt, hiszen a missziós szolgálat során elkezdtünk gazdálkodni, ezzel a faluból egyre több személyt juttattunk munkához, támogatáshoz. 5 évig folyt e munka, szárazdi bankként is működtünk, ami azt jelentette: ha nem volt pénzük kenyérre, hozzánk jöttek, mert tudták: ha van, az utolsó forintot is nekik adjuk, kenyérre.

– Ezek szerint sok pénze van?

– Egyáltalán nem, de soha nem aggodalmaskodom, mert 4 gyermeket nevelünk, de még nem nélkülöztünk, mert Isten mindig kirendelte számunkra. Nem dúskálunk, de dolgozunk. Aki viszont dolgozik, annak Isten mindig kirendeli a mindennapit.

Polgármesteri-lelkipásztori teendők

– Kinek támadt a polgármesteri tisztség megpályázásának az ötlete?

– –Maga Tolna megye is egy hátrányos helyzetű vidék, ezen belül Szárazdot „zsákfalunak” nevezték, ahol igen magas volt a munkanélküliség, nem voltak munkahelyek. Tőlünk 5 kilométerre fekszik Gyönk, az anyaország második legkisebb városa, ahol a szárazdinál is rosszabb, de a közelben lévő Dombóváron sem rózsásabb a helyzet. A legközelebbi munkahelyek a 45 kilométerre lévő Pakson adódnak, ahol az Atomerőműben dolgozik néhány szárazdi polgár is. Hogy visszatérjünk a kérdésre, az általunk folyamatosan segített emberek már a választások előtt 2 évvel elkezdtek biztatni: induljak a polgármesteri tisztségért! Úgy alakult, hogy a volt polgármester nem indult újra, elköltözött a faluból, ezért közkívánatra, független jelöltként indultam a megmérettetésen, ahol szinte kétharmados többséggel meg is választottak.

– Hány tagú a helybeli önkormányzat?

– A polgármestert 4 képviselő segíti. Ezen kívül van 3 nemzetiségi képviselő is, akik közül azt egyik a feleségem. Tehát a polgármester mellett összesen 7 képviselő működik. Ezen kívül van falugondnokunk és két szociális munkásunk.

– Nálunk újdonságnak számít a falugondnokság. Az hogy működik?

– A falugondnok feladata, hogy észrevegyen a településen felmerülő minden gondot. Példának okáért ha egy idős, magányos személy nem tudja beszerezni a gyógyszereit, a falugondnok megteszi helyette.

– A falugondnok fizetett személy?

– Természetesen fizetett. Magyarországon 2007-ben indult a falugondnoki szolgálat, aminek a betöltéséhez tanfolyamot kell végezni, a feladatait a szociális munkásokkal együtt végzi. A munkájához tartozik, ha valakinek beteg hozzátartozója van, akit nem tud orvoshoz vinni, mert nincs járműve, a falugondnok a szolgálati autóval kisegíti. Ha valaki nem tudja beszerezni a téli tüzelőjét, a falugondnok ebben is közreműködik. Most éppen a szegényebbeknek szükséges téli tüzelő biztosítására összpontosítunk. Márciustól az önkormányzat közel 30 közmunkást alkalmazhat, a fizetésüket a Belügyi, illetve a Munkaügyi Minisztérium biztosítja. A programjukat úgy kell végrehajtani, hogy hasznot is hozzanak a település számára, amit velük kitakarítunk, rendben tartunk, de épületeket is felújítunk. Ugyanakkor rendbe tesszük a földutakat, gyümölcsösöket telepítünk, gazdasági programot hajtunk végre, aminek profitot kell hoznia.

– Az anyaországi ellenzék szerint a közmunkahelyek létrehozása, ál- munkahelyteremtés, ami semmi hasznot nem hoz. Mi az igazság?

– Szerintem ez polgármester-függő. Ha az jól ki tudja használni a munkaerőt, komolyan hasznára lehet a településnek. De hát az állam hivatalosan el is várja a hasznos munkát, amiért havonta közel 50 ezer forintos fizetést kapnak a közmunkások. Az több a szociális támogatásnál. Egyébként a szociális támogatások rendszere márciustól átalakul, az össze lesz kötve a közmunkával, ami napi nyolcórás alkalmazást jelent. Ha jó ötletek vannak, ezt a munkaerőt igen hatékonyan fel lehet használni. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a közmunkásokkal feldolgozó üzemeket működtetnek. Mi egy cirokseprűgyártó kisüzem beindításán dolgozunk, hogy a közmunkásoknak ne csak nyáron, hanem télen is folyamatos munkát biztosíthassunk. A Mezőgazdasági Start Programban pontosan le kell írni az egész évi tevékenységet, melynek során magunk termesztjük az alapanyagot, a cirkot, aminek a kalászából seprűt gyártunk, míg a cirokmagot az állatok etetésére használjuk. A támogatás úgy működik, hogy fel kell tüntetni az értékesítési hálózatot is. Nos, a cirokseprű értékesítését felvállalta a COOP üzletlánc. Ezzel párhuzamosan folyamatosan szépítjük a falut, amiben a polgármesternek is élen kell járnia. Éppen ezért, magam is dolgozom, ha szükséges, felülök a földgyalu ülésére és a markolóval tavat ások vagy terepet egyengetek.

– Mire kell a tó?

– A falu központjában volt egy mélyedés, ahol szép tavacskát alakítottunk ki, tavasszal rózsaligetet is akarunk telepíteni. Mivel Kübekházán rózsát termesztenek, Molnár Zsolt polgármestertől kapunk 1000 tő rózsát. Az irodai munkát gyorsan elvégzem, utána megyek az emberekkel a szabadba, dolgozni.

– Hogy lehet egyeztetni a polgármesteri és a lelkipásztori teendőket?

– Nálunk a lakosság katolikus, református és evangélikus hívekből áll, de igazán egyik felekezethez sem tartoznak. Éppen ezért minden vasárnap ökumenikus istentiszteletet tartok számukra, de tartjuk a kapcsolatot a környékbeli, minden vallású lelkésszel is. A hit szempontjából úgy látom, az embereknek nem igazán arra van szükségük, hogy nagy elméleteket pufogtassunk, hanem látni akarják bennünk az emberséget, a gondoskodást, a szeretetet, a türelmet, a lehajlást, meg a békességet. Én soha nem civakodom senkivel, mert akivel szép szóval nem lehet megegyezni, azzal értelmetlen a kiabálás, a feszültség, mert abból amúgy is van elég. Én mindenhol azt tekintem legfőbb feladatomnak, hogy magam körül a békességet terjesszem. Ha ez az alap létezik, erre építeni lehet. Éppen ezért minden téren építkezünk. Most már oda jutottunk, hogy Szárazdon csak az nem dolgozik, aki nem akar. A jelzettek csak induló programok, de minél több az ötlet, annál gazdagabb a tevékenység, ezért folyamatosan építjük a kapcsolatokat minden irányba. Úgy érzem, hogy megyei, de országos szinten is azokat támogatják, akiknek működőképes ötleteik vannak. Akik ilyenekkel nem rendelkeznek, azok nem igazán akarnak semmit tenni, tehát a támogatásuk is felesleges.

Minden téren építkezni, békességben

– Szaporodott-e a lakosság?

– A második világháború előtt 1000 lelkes sváb közösség élt Szárazdon. Egyelőre a lakosság 250-260 körül stagnál, de Kárpátaljáról is beköltöztek néhányan, a napokban Budapestről várok egy családot, hét gyermekkel, mivel ott nehezen boldogulnak. Talán leköltöznének mindnyájan. Mivel most indul egy, a hajléktalanokat segítő program, talán be tudom illeszteni őket abba. A faluban vannak üres házak, több olyan német ismerősöm van, akik üres házakat vásároltak azzal a szándékkal, hogy az érkező családok ott lakhassanak, tehát dolgozunk a lakosság gyarapításán is.

– Paks közelében lévén, nincs-e sugárzásveszély?

– Nincs kisugárzás, de polgármesterként a katasztrófavédelem helyi parancsnoka is vagyok, ha valami baj lehet az Atomerőművel, helyben nekem kell intézkednem.

– Szárazdon van-e oktatási intézmény?

– Az nincs, jelenleg iskolabusz ingáztatja az óvodásokat és az iskolásokat az 5 kilométerre lévő Gyönkre. Az óvodások szakképzett kísérővel ingáznak. Könyvtárunk és teleház szolgáltatásunk működik napi 8 órában, amikor egy alkalmazott segít a hozzá forduló gyermekeknek a tanulásban, a házi feladatok elkészítésében. Ezen kívül az alkalmazott szervezi a karácsonyi, a húsvéti, illetve más nagyünnepi programokat is.

– Hogy működik a helybeli adminisztráció?

– Gyönkön található a környező 6 település közös adminisztrációja, de nálunk is alkalmazásban van egy pénzügyi szakember. Mert egy település csak akkor lehet önkormányzat, ha 2000 lakosa van. Ha nincs annyi, akkor több település közösen alkot egy önkormányzatot, ahol közjegyzői, jogi, pénzügyi kérdésekben döntenek, a települések polgármestereinek, képviselőinek a bevonásával.

– Vannak-e távlati tervei a település felvirágoztatására?

– Hogyne. A vidék kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre, ezért több hektár sárgabarackot kívánunk telepíteni, amire egy feldolgozót építünk. Már beindítottunk egy kis lekvárüzemet, ahol tavaly több mint 2000 üveg, házi készítésű szilvalekvárt főztünk, hagyományos rézüstben, de bodzazselét is készítettünk. Jövőre sárgabarack lekvárt is főzni akarunk. A termékeink közül sokat Svájcba visznek, de a COOP üzletláncon keresztül kívánjuk a továbbiakban értékesíteni. Áldásvölgyi Termékek címmel, le akarunk védeni egy márkanevet a házias jelleggel készítendő termékeink számára. Azok a CBA vagy a COOP üzletláncban külön kategóriát képviselnének, mivel tartósítószerek nélküli, egészséges termékek, 100%-os gyümölcstartammal. A csomagolásuk is kicsit nagymamás lesz, textíliával az üvegeken, ami árban is, minőségben is más kategóriát jelenthet.

– Mindezt az Alapítvány vagy az önkormányzat működteti?

– Kicsit összefonódnak a dolgok, mert manapság van egy olyan tendencia, miszerint a Közmunka Programot ki akarják vezetni szociális-gazdasági irányba. Ezzel a lehetőséggel kívánunk mi is élni a vállalkozásainknak a megszervezésekor. Egyetlen pártnak sem vagyok a tagja, az én politikám: a közösség számbeli, lelki gyarapodás közepette, békességben építse otthonává, valódi áldás-völggyé az eddig „zsákfalunak” emlegetett Szárazdot és környékét.

– Kívánok hozzá sok sikert, kellő lelki erőt és állhatatosságot! Köszönöm a beszélgetést.