Beszélgetés egy ifjú titánnal

2015. május 5. 20:22 (kedd) /

Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium ötödik osztályos tanulója, Bakk István Levente újabban minden létező versenyen részt vett, és számos díjat hozott haza. Már akkor beszélgetni akartam vele, mikor visszatért a Zrínyi nemzetközi szakaszáról, de azóta folyamatosan matematika- magyar- vagy földrajzversenyekre járt..

 

– Hogyan történt az, hogy minden versenyre te mentél, ráadásul mindenhol jeleskedsz? Ha jól tudom, a Zrínyi megyei szakaszán a tiéd volt a legnagyobb pontszám.

– Hát, egyszerűek a versenyek, nem nehezek a feladatok, ezért egyáltalán nem nehéz legyőzni a többieket. Szerintem a Zrínyi az egyik legkönnyebb verseny: öt válasz közül csak ki kell választani a szerintünk helyeset, nekem nagyon tetszik. Tippelni nem nagyon szoktam, mindig biztosra megyek, de akkor is könnyű. Ha többen lennénk, akkor is mennék mindenhová.

– Milyen versenyeken voltál még, hol hányadik lettél?

– A magyar tantárgyverseny országos szakaszán is voltam, de ott különösebb eredményt nem értem el. Voltam a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyen, szintén országoson, a Zrínyin megyei első lettem, utána 19. a nemzetközin (a nyolcezer valahány diákból). Szegeden a Bonifert Domonkos matematikaversenyen díjazott lettem, meghívtak a díjkiosztóra is, de még nem tudom az eredményt. Elnyertem a Makkosházi Matematikaverseny vándorkupáját, és egy évig ez nálam lesz. A Besztercén megrendezett Erdélyi Magyar Matematikaversenyen továbbjutottam a nemzetközi döntőre, ahol dicséretet kaptam, valamint a Terra Földrajzversenyen is dicséretes lettem, a megyei szakaszon.

– Amikor be kellett nevezni ezekre a versenyekre, akkor magadtól mentél, vagy kellett egy kicsit biztatni? Nem féltél, hogy lemaradsz az iskolai anyaggal?

– Nem nagyon volt szükségem ösztönzésre, mert én rögtön mondtam, hogy ide is megyek, oda is megyek. Az iskolában néha kicsit lemaradok, de igyekszem bepótolni a lemaradást. Volt olyan is, hogy csak 1-2 napra jöttem be az iskolába, pl. hétfőn még nem, csütörtökön már nem voltam ott. Volt olyan időszak, hogy minden hétvégén más versenyre mentem, de most már ezek le vannak tudva.

– A jövőben is ennyi versenyre fogsz menni?

– Én igyekszem mindenhol ott lenni. Lehet, hogy kicsit fárasztó, de megéri a munkát. Versenyek után igyekszem kipihenni magam, hogy az iskolában is jó legyek, ne csak versenyeken. De nem tudom, hogy melyiket választanám: a jó jegyeket vagy a jó helyezéseket. Igazából a jó teljesítményért meg szoktak jutalmazni a tanárok is, pl. jeggyel, piros ponttal, vagy egyszerűen nem írunk tesztet a verseny ideje körül, tehát elnézőbbek.

– Köszönöm, és a további versenyekhez is sok sikert kívánok!

– Én is köszönöm!

Hozzászólások