Cseppmagyarok éltetése a többségi tengerben

Alapításának 25. évfordulóját jubileumi üléssel és feladatkijelölő szakmai fórummal ünnepelte 2018. november 9–10-én a temesvári Szórvány Alapítvány. A temesvári Új Ezredév Református Központban megtartott jubileumi rendezvényt, dr. Bodó Barna elnök meghívására, olyan jeles személyiségek – az Alapítvány barátai – tisztelték meg részvételükkel, mint Szili Katalin, Molnár György, Kalmár Ferenc, Kántor Zoltán Budapestről, Duray Miklós Felvidékről vagy Zsoldos Ferenc a Vajdaságból.

Az évfordulós rendezvényt ft. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános és Nt. Gazda István házigazda lelkipásztor ökumenikus áldása nyitotta meg. A Szórvány Alapítvány sikerekkel és buktatókkal tarkított negyed évszázados tevékenységéről dr. Bodó Barna elnök számolt be röviden, a szórványhelyzet közérthető meghatározásából kiindulva: „A szórványban nem biztosítja semmi, hogy a magyar szülők gyerekei megmaradhassanak magyarnak”. Az 1993-ban 21 alapító tag által létrehozott Szórvány Alapítvány kutatásai, konferenciái, képzései, közösségépítési kezdeményezései, infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztései éppen azt a célt szolgálták, hogy a kisebbségi sorba került szórványmagyarság megőrizhesse vagy visszanyerhesse identitását és megalapozhassa jövőjét. „A 21 alapító tag közül 10 már nincsen közöttünk” – mondta Bodó Barna, megköszönve az alapító tagoknak és az Alapítvány munkatársainak a 25 esztendő áldozatos munkáját, majd elsőként dr. Albert Ferencet kérte fel – aki hatalmas tudását, sőt, még lakását is az első perctől fogva a Szórvány Alapítvány szolgálatába állította – hogy köszöntse a jubileumi ülés résztvevőit.

A jubileumi rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke; köszöntője során Potápi Árpád államtitkár üdvözletét és köszönetét is tolmácsolta, amit ez alkalommal nem oklevéllel, hanem a 25 éves Szórvány Alapítványnak nyújtott félmillió forintos támogatással nyomatékosított. „Nagyon stílusos ma itt találkozni, hiszen az Új Ezredév Központ ezekben a percekben is épül és úgy gondolom, aki épít, az bízik a jövőben. Temesváron a magyarság bízik a jövőben – mondta Szili Katalin, a Szórvány Alapítvány régi barátja, majd arról beszélt, hogy a szórványban élő magyarság megerősítésére kidolgozott stratégiákból, amelyek Vetési László szórványkutató-lelkipásztor vagy Duray Miklós professzor nevéhez fűződnek, sok minden megvalósult az utóbbi időben. „Egy erős nemzet nem létezhet az erős szórvány nélkül. Nem nagyon szeretem ezt a szót, ami a peremvidéken élő magyarságot jelzi, mert mindig olyan érzésem van, hogy ott van mögötte a szakadék és nem tudni, mikor éri el. Én úgy tekintek a szórványban élő magyarságra, mint őrtornyokra, hiszen azzal, hogy őrzik a közösségeiket, védik a tömbben élőket is. Aki a szórványt védi, az óvja, erősíti a tömböt is és ez fordítva is igaz. Ezért a szolgálatért, amit a 25 esztendő alatt tettek, odaadással és alázattal, ezért mindannyiukat köszönet illeti. Kívánom, hogy sokasodjanak, tudjanak ellent állni az asszimilációnak. Duray Miklós tanár úrral útban Temesvár felé azon gondolkodtunk, hogy is hívjuk a szórványban élő magyarságot, amit foszlány vagy szigetmagyarságnak is neveznek. Én elneveztem cseppmagyarságnak, mert mint cseppben a tenger, létezik benne mindaz, ami a magyar identitást és a kultúrát, az oktatást és a nyelvhasználatot jelenti. Szeretném, hogy ez a cseppmagyarság, azzal amit önök tesznek, maradjon meg itt, nemcsak a Bánátban hanem az egész Kárpát-medencében mindenütt!” – zárta ünnepi köszöntőjét Szili Katalin.

A köszöntők sorát a kommunista börtönöket megjárt „élő legenda”, Duray Miklós professzor folytatta, aki a kívülről befelé haladó szórványosodás jelenségének kezelését, az együttgondolkodás és a közös célok megfogalmazásának a szükségességét hangsúlyozta. Toró Tibor, a Szórvány Alapítvány egyik alapító tagja köszöntőjében Gábor Dénes fizikust idézte: „a jövőt nem megjósolni kell, hanem megalkotni”. Az alkotáshoz nem elég a hit, tudás is kell, mondta Toró Tibor, aki szerint a Szórvány Alapítvány három területen alkotott nagyot: kutatás, képzés és közösségépítés. A brassói születésű, Szegeden élő Kalmár Ferenc miniszteri biztos a „nemzet bástyáinak” nevezte a szórványközösségeket, amelyek a várat, vagyis a nemzetet erősítik. Amikor gratulált Bodó Barna elnöknek és az Alapítvány többi tagjának az elmúlt 25 évhez, hangsúlyozta, hogy joggal számíthatnak az anyaország támogatására, hiszen a szórványban a legnehezebb az identitásmegőrző munka.

Tamás Péter tiszteletbeli temesvári konzul köszönetet mondott mindenért, amit a Szórvány Alapítvány a közösségért tett és konkrétan az általa vezetett Várbástya Egyesületnek nyújtott támogatásért, az immár három kiadást megért sikeres rendezvény, a Temesvári Magyar Napok megszervezése területén.

A köszöntők sorát a délvidéki Zsoldos Ferenc, Farkas Imre temesvári alpolgármester és a temesvári származású Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója folytatta. A Nemzetstratégiai Kutatóintézetben igazgatói tisztséget betöltő Molnár György „nemzetmegtartó őrlelkeknek” nevezte a peremvidékeken élő magyar közösségeket, hangsúlyozva, hogy nemzetstratégiai korszakváltás tanúi vagyunk, elérkezett a Kárpát-medencei magyar nemzetépítés korszaka, a fenntartható fejlődés jegyében.

A köszöntők sorát a szegedi Piarista Gimnázium tanára, Károlyi Attila és Marossy Zoltán, a Temes Megyei RMDSZ civilszervezetek felé nyitó új elnöke zárta, aki lelkesen üdvözölte Szili Katalin elnök asszony javaslatát a cseppmagyarság kifejezés használatára.

A bensőséges hangulatú jubileumi rendezvény fényét zongorakoncert emelte: dr. Bodó Mária egyetemi docens tanítványai, Bakos Bernadette Zsuzsanna, Lukas Kohl és Melitta Neag Kodály Zoltán, Liszt-Paganini, Johannes Brahms és George Gershwin műveit adták elő, nagy elismerést aratva.

Az évfordulós rendezvény november 10-én, szombaton civil szakmai fórummal folytatódott, amelynek részleteiről egyik következő lapszámunkban számolunk be.