A nagyszentmiklósi születésű Bartók Béla halálának 73. évfordulóján a Liszt Ferenc és Prima-díjas érdemes művész, Balázs János hangversenyével tisztelgett a Pro Bartók Társaság a zeneszerző emléke előtt 2018. szeptember 29-én, szombaton. Felejthetetlen zenei élményben volt része a nem túl nagy számú, de annál lelkesebb nagyszentmiklósi közönségnek, a Nákó-kastély dísztermében tapsolhatták meg korunk egyik legnagyobb zongoraművészét.
Az ünnepelt zongoravirtuóz 30. születésnapja alkalmából világkörüli koncertturnéra indult, ennek negyedik állomása, Bogota (Kolumbia), Waiblingen (Németország) és Budapest (MOMkult) után a nagyszentmiklósi Nákó-kastély volt. Balázs János csodálatos zenei utazásra invitálta a közönséget, amelynek során Liszt Ferenc, Frederic Chopin, Szergej Rahmanyinov, Johannes Brahms művein keresztül ismerhettük meg a Villa d\'Este szökőkútjainak csobogását, Petrarca 123. szonettjét, Wagner Trisztán és Izolda című operájának nagyjelenetét, Rahmanyinov két legnépszerűbb művét, a Cisz moll prelűdöt és a Vokalizt vagy Brahms magyar táncait. Végezetül elérkeztünk a Csíki-medencébe, ahol Bartók Béla a Három csíkmegyei népdalt gyűjtötte, majd belekóstolhattunk Bartók Gyermekeknek írt népdalciklusába, amelyből találomra, a kottafüzetet lapozgatva játszott el a művész egy csokorra való gyönyörű gyermekdalt és népdalt. „5 éves korom óta imádom Bartók gyermekdalait” – mondta a művész –, „az első két kottafüzetet lapozgatva azokat a dalokat játszom el, amelyekhez a legnagyobb kedvem lesz.” Balázs János virtuóz ujjai alatt új életre kelt, valósággal megtáltosodott a Nákó kastély öreg zongorája, az egyszerű gyermekdalok (Süss fel nap) éppen olyan csodálatosan szóltak, mint Izolda szerelmi halálának Liszt Ferenc által átírt súlyos wagneri akkordjai. A művész Liszt Ferenc, „minden zongorista atyja” egyik népszerű művével, a VI. Magyar Rapszódiával fejezte be felejthetetlen hangversenyét, vastapsot aratva. A zongoravirtuóz, a világ nagy hangversenytermeinek ünnepelt művésze, Balázs János szerénységével, őszinteségével, nyíltságával, a zeneművészet nagyjai és a közönség iránt tanúsított alázatával lopta be magát a hallgatóság szívébe. Külön köszönet ezért a csodálatos zenei élményért Tamás Sándornak, a Pro Bartók Társaság elnökének, aki autóbuszt biztosított a koncert iránt érdeklődő temesváriak számára.
„Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy itt lehettem – nyilatkozta a koncert után a Nyugati Jelen riporterének Balázs János –, nagyon régóta szerettem volna itt játszani, de valahogy Nagyszentmiklós elkerülte a térképet, ahol eddig életemben játszottam. Tény és való, hogy jó pár koncertteremben akár több ezer ember előtt játszom, mégis volt ennek különlegessége, hogy itt, ebben a kastélyban, Bartók szülővárosában játszottam, többek között Bartók műveket. Nekem sokkal többet jelent a lelki többlet, a szellemi és érzelmi átvitel, mint akár a nézők száma.”
A Balázs Jánossal készült interjú teljes szövegét egyik következő lapszámunkban olvashatják.
Hozzászólások