Böszörményi Zoltán prózai világában különlegeset, egyedit alkotott, és száz évvel Trianon után olyan művel jelentkezett, amiről még sokáig fognak beszélni, és talán még azok is elolvassák, akiknek egyébként nem állt szándékukban.
„A Darabokra tépve című nagyregényben többféle regénytípus lelhető fel. A kalandregény, a fejlődésregény, az esszéregény egyaránt jelen van, s mindezt a szerző lírai részekkel, szenzuális leírásokkal, vad szerelmi jelenetekkel, filozófiai elmélkedésekkel, sajgó történelmi látlelettel fűszerezi” – írja Varga Melinda szerkesztő a regényről, melynek aradi bemutatója szeptember 29-én volt a Jelen Ház nagytermében, az Aradi Magyar Napokon.
A fenti állítást hamar igazolták a visszajelzések, mint azt is, hogy a szerző eddigi regényei közül ez a legizgalmasabb, legszerteágazóbb, legfajsúlyosabb a maga műfajában.
Hosszú kutatómunka eredménye a (nem véletlenül) 2020-ban, Trianon 100. évfordulóján megjelent regény, melynek cselekménye 2019-ben játszódik a kanadai Torontóban – több síkon haladva, szerelemmel, pikáns ágyjelenetekkel, csavarokkal tele és tömény történelmi adatokkal, fontos kordokumentumokkal tarkítva. Utóbbira most csupán két példát hoznánk fel: Apponyi Albert gróf 1920. január 16-án Párizsban elhangzott védőbeszéde és a gyalázatos Veesenmayer-jelentés Magyarországról.
A rendhagyó könyvbemutatót a közönség irányította véleményekkel, a szerzőhöz intézett kérdésekkel, melyeket hallgatva még inkább kitisztult a kép azok számára, akik olvasták, és felcsigázta érdeklődésüket azoknak is, akik még nem vették kézbe a regényt.
A szerző most is a való életből inspirálódott, ettől is sokkal hitelesebb a mű, melyet már több nyelvre lefordítottak, nem véletlenül: Böszörményi Zoltán fontosnak tartja, hogy újból bekerüljön a köztudatba, ami a magyar nemzettel történt.
A regény címe utal a szétdarabolt országra, de a szereplők szétesett életét, lelki drámáit is tükrözi.
A közönség kérdéseire válaszolva a szerző sok mindent helyre tett a cselekménnyel kapcsolatban, és a regény születésének körülményeibe is beavatta a jelenlévőket. Elmondása szerint a Darabokra tépve nem egy előre megírt forgatókönyv alapján haladt, a szereplők (kilenc személy) egymást keresztező életútja – melyet sokszor nem egyszerű követni – napról napra alakult, teljesedett ki.
„Fájdalmas volt megírni ezeket a sorsokat, de a végén, amikor az utolsó pontot is kitettem, jó érzés volt tudni, hogy mindenki úgy, ahogy, de révbe ért” – summázta Böszörményi Zoltán.
A Darabokra tépve az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában jelent meg, szerkesztette Laik Eszter.
Hozzászólások