Demokráciában nem lehetnek tabutémák

Demokráciában nem lehetnek tabuk, az alkotmányban pedig különösképpen nem, bármennyire is nehéz lenyelni ezt a román társadalomnak és politikai osztálynak, szögezte le Kelemen Hunor RMDSZ elnök vasárnap Déván tartott sajtóértekezleten, ahova a MIÉRT tisztújító küldöttgyűlésére érkezett meghívottként.

Az alkotmány nemzetállamról-nemzetálomról rendelkező első cikkelye sem lehet tabu. Egyrészt, mert a nemzetállam ideje lejárt, másrészt, mert a kisebbségek 11-12%-os országos aránya mellett Románia amúgy sem nemzetállam. Az arról szóló cikkely tabuként való kezelése inkább a Ceauşescu-időszak nemzeti szellemiségére, vágyaira utal. A nemzetállamról szóló cikkely tulajdonképpen nemzetálom, mintsem modern politikai felfogás. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai szemlélet, illetve a politikai erőviszonyok mellett nehéz lesz módosítani az alkotmány első cikkelyét, az arról szóló vita azonban kétségtelenül szükséges. „Nem lehet megtiltani a jövendő nemzedékeknek, évtizedekre előre, hogy miképp rendezzék be az országot”, hangsúlyozta Kelemen. Aki szerint az RMDSZ arra törekszik, hogy az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét vegyék be az alkotmány preambulumába, a politikai szemlélet részévé tegyék azt. Májusi csíkszeredai kongresszusáig az RMDSZ ugyanis elkészíti álláspontját az alkotmánymódosítással kapcsolatosan, s május 15-ig be is nyújtják a parlament alkotmányozó szaktestületének. További dokumentumokat készítenek a régiós átszervezésről, a gazdasági helyzetről, a nemzeti jelképek használatáról, a Székelyföldről és a szórványról, ismertette az RMDSZ legközelebbi célkitűzéseit.

A régiós átszervezést nem szabad elrontani, számtalan figyelmeztetést kaptak az EU-ból, hogy eleve rossz döntést nagyon nehéz később kijavítani. Amennyiben a régiók csupán az újabb bürokratikus réteg lesz a megyék és a kormány között, ahogy a hatalom tervezi, az csak hátrányt jelentene Romániának.

„Az erdélyi magyarság jövőképe a szülőföldön való megmaradás”, válaszolt Kelemen újságírói kérdésre Toró Tibornak, aki az EMNP hétvégi kongresszusán azt állította, hogy míg az RMDSZ a bukaresti kilincselésre alapuló jövőkép képviselője, addig az EMNP az Erdély-központú, autonómiára épülő jövőképet választja. Az autonómiát nem lehet egyik napról a másikra kivívni, autonómiáért (Székelyföldön területi, másutt kulturális) és kisebbségi jogokért tenni kell, felelősségteljesen, a magyarság megbízatása alapján, nemcsak beszélni róla, felelősség nélkül, hiszen az EMNP-t a magyarság nem bízta meg semmivel. A tavalyi választásokon az erdélyi magyarság egyértelműen bebizonyította, hogy melyik politizálást és jövőképet választotta. Éppen ezért nem lehet elaltatni másfél milliós nemzeti közösséget és csak az autonómia pillanatában felébreszteni, az élet megy tovább, gyerekek születnek, fiatalok kezdik el életpályájukat, idősek mennek nyugdíjba, a magyarok gondjaikkal, problémáikkal törődni kell, megoldásokat kell keresni, nem lehet félretenni, amíg el nem érjük az autonómiát, hangsúlyozta Kelemen Hunor.