Egy másodperccel hosszabb volt a tegnapi nap

2015. július 1. 07:51 (szerda) /

Ha Önnek, kedves olvasó, egy hajszálpontosan, másodpercre működő órája van, de azt történetesen nem egy atomóra irányítja (mint általában a hajszálpontos órákat), akkor ma azt fogja tapasztalni, hogy időmérőjén egy másodperces eltérés mutatkozik.

Az emberiség 99,9 százalékának persze ez semmiféle gondot nem okoz, nem is veszi észre – van, akinek egy óra se sokat számít –, de bizonyos rendszerekben, GPS, elektronikus tranzakciók, szerverek stb. fennakadásokat okozhat, mint ahogy 2012-ben meg is történt. Tény, hogy a világon immár 26.-szor módosítják az időt, előrelépve egy-egy másodpercet, hogy a kalendárium (amely, mint köztudott, négyévenként egy plusz napot is beiktat) minél pontosabb legyen.

A június 30.–július elseje közötti éjszakán tehát egy másodpercet hozzátettek az időhöz, az utolsó óra utolsó perce 61 másodperces volt, így a 2015-ös esztendő is hosszabb lesz egy másodperccel.

Mindez egyszerűnek tűnik, az erre vezető számítások azonban rendkívül bonyolultak, ismertetésüket meg se kíséreljük. Röviden annyit, hogy az egyezményes koordinált világidő (angolul Coordinated Universal Time, UTC) – amely a greenwichi középidőt (GMT) váltotta 1961-ben, de máig mindkét jelölést használják –, nagy pontossággal, a világ 50 különböző laborjában egyenletesen mért nemzetközi atomidőből (International Atomic Time, TAI) származik. Az UTC csupán annyival tér el a TAI-tól, hogy a Föld lassuló és nem egyenletes forgása miatt az eltérés kiküszöbölése céljából egy-másfél évente egy szökőmásodpercet adnak hozzá. Ez lehetővé teszi, hogy az UTC 1 másodpercnél kisebb eltéréssel kövesse a Föld forgásából kiszámolt egyezményes világidőt (UT). A legutóbbi módosításra 2012-ben került sor. 1972 óta egyébként a föld forgása 25 másodpercet késett az atomidőhöz viszonyítva. A késést a pontos időmérésben a szökőmásodpercek hozzáadásával korrigálták, 1972–79 között, például, évente, a nyolcvanas években hatszor módosítottak.

A Föld forgásának lassulását a csillagászok a Hold és a nap gravitációs hatásának, légköri mozgásoknak, a jégtakaró változásának, meteorithullásoknak, vulkánkitöréseknek stb. tulajdonítják.

Hozzászólások