Egyre több bejelentés a gyermekek telefonján

Több mint félezer bejelentést regisztráltak tavaly megyei szinten a kiskorúak jogainak a védelmében létrehozott 983-as egységes segélyhívószámon, tudta meg a Nyugati Jelen az Arad Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Főigazgatóság (DAGPC) munkatársaitól, akik szerint a 2005-től beindított szolgálat évről évre népszerűbb, sőt több esetben maguk a gyermekek kértek segítséget az ingyenes számon keresztül.

Mihaela Codreanu, a főigazgatóság családon belüli erőszakkal, a gyermekekkel szembeni visszaélésekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint az ún. gyermekek telefonját – nem összekeverendő a 112-es egységes segélyhívószámmal! – elsősorban a kiskorúakat ért sérelmek leleplezésére és azok kivizsgálására működtetik, a szolgálat szakemberei ugyanakkor telefonos tanácsadást is nyújtanak a szükségben lévőknek.

A segélyvonalra Arad megyében a 2011-es év során számos bejelentés érkezett, voltak, akik csak tanácsot kértek, előfordult néhány téves hívás is, másoknak útbaigazításra volt szükségük. 71 alkalommal volt szó különleges esetekről (pl. gyermekbántalmazás), amikor a főigazgatóság szakembereinek terepen kellett felmérniük a helyzet súlyosságát.

Tavaly a 0257–983-as számot több mint 520 személy tárcsázta, a hívások közül 42 esetben volt szó családon belüli problémákról, 38 személy számolt be gyermeket ért fizikai bántalmazásról, 86 bejelentés pedig gyermekelhagyásra hívta fel a hatóságiak figyelmét. A hívások közül 9 esetben regisztráltak szexuális zaklatást, de 10 olyan panasz is érkezett, mely a gyermekek dolgoztatására irányította a gyámhatóságiak figyelmét.

Idén január–április között a segélyvonalra Arad megyéből fizikai bántalmazásról 8, elhanyagolásról 20, szexuális visszaélésekről 3, lelki sanyargatásról 3 hívás érkezett. Egy-egy hívás szólt családon belüli erőszakról, illetve embercsempészetről, 2 esetben pedig a gyermeket a ház körül dolgoztatták iskolába járás helyett.        

 

„Foggal-körömmel ragaszkodnak gyermekükhöz”

A gyámhatóság szakemberei szerint ezek az adatok távolról sem fedik a valóságot, a bántalmazott, kihasznált gyermekek száma minden bizonnyal ennél jóval nagyobb. A hatóságok csupán bejelentés alapján léphetnek közbe, sok esetről nem is tudnak, így a gyermekek gyakran nőnek fel olyan környezetben, mely hosszú távon kihat fizikai-szellemi fejlődésükre. A főigazgatóság vezetői elmondták, Arad megyére leginkább a gyermekelhanyagolás jellemző, az ország többi megyéjéhez viszonyítva a fizikai bántalmazás nem ölt riasztó méreteket. Legalábbis nem tudnak róla.  

A World Vision Románia által a napokban közzétett, a vidéken élő gyerekek helyzetét vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy a vidéki gyerekek 10%-a rossz bánásmódban részesül, nem táplálkozik rendesen, ugyanakkor rendszeresen kell dolgoznia (iskola előtt/után, esetleg órák helyett) a ház körül.

A vidéki települések polgármesteri hivatalainak szociális munkásai rendszerint jól ismerik ezeket a családokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagy többségük sokgyermekes, nehéz anyagi körülmények között tengődik és bizony a családtagok közötti veszekedések is mindennaposak. „Ezek a családok, bármennyire is szegények és hátrányos helyzetűek, foggal-körömmel ragaszkodnak a gyermekeikhez. Még akkor is, ha ezek fejlődése veszélyeztetett” – mondja Kovács Irén kisiratosi szociális munkás, aki szerint náluk is előfordult, hogy egy gyermeket (tavalyelőtt egy 12 éves kislányt) gyermekotthonba kellett vinni, mert édesapja dolgoztatta. „Mindent megpróbálunk, csak hogy a gyermek a családban maradhasson. Különféle segélyekkel igyekszünk könnyíteni a család sorsán, hogy a gyermek ne kerüljön idegen környezetbe” – teszi hozzá a hivatal alkalmazottja, aki úgy gondolja, faluhelyen a szülők hozzáállásával is baj van, különösen, amikor a gyermek iskolába járatásáról van szó. A szociális segélyből élő családok ugyanis inkább befogják házimunkára gyermekeiket, minthogy iskolába járatnák. Ez pedig, szerinte, leginkább a roma közösségre jellemző.