Esőben reménykednek a gazdálkodók

Idén is szeszélyes tavaszban volt, van részünk, amikor a napszakok között komoly hőmérsékletingadozás tapasztalható, de a csapadék is rendszertelenül érkezett. A következő összeállításunkban a megye különböző kistérségeiben gazdálkodóktól az őszi vetések állaga, a tavaszi munkálatok folyamata, az esetleges nehézségeik felől érdeklődtünk.

Majláthfalván várják az égi áldást

A Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnöke, Molnár László elmondta: a 150 hektár őszi sörárpa-, valamint az 500 hektár búzavetés jól átvészelte a telet. Komoly hidegek nem voltak, ezért nem történt elfagyás, de a kevés csapadék miatt növekedésben valamivel el vannak maradva az ilyenkor szokásos fejlettségi szinttől. Elvégezték a tavaszi vetéseket is, a 170 hektár napraforgó és az 500 hektár kukorica már a földben várja az aranyat érő májusi esőt. Arra nagy szükség lenne, a talajban a szárazság miatt mély repedések keletkeztek. A múlt pénteken és szombaton összesen leesett négyzetméterenkénti 15 liter eső nagyon jól jött, de kevés volt, reménykednek a további csapadékban.

Repcével kísérleteznek Pécskán

Pécskán Bartok András 250 hektár szántóföldön gazdálkodik, aminek a 70%-át az ősszel sikerült felszántania, a többinek a mélyszántását tavasszal végezte el. Ősszel kísérleti jelleggel először vetett 30 hektár repcét, ami szépen fejlődött, virágzik, de 80 hektár búzát is vetett. A fennmaradó terület nagy részébe kukorica, illetve napraforgó is került. Az őszi vetések szépen fejlődtek, megkapták a szükséges kezeléseket, nem tapasztalt bennük rágcsálókárt, a búza azonban a kevés eső miatt kissé alacsonyabb. A tavaszi vetések is a kevés csapadékot szenvedik, több helyen foghíjasan keltek ki. Mivel azonban a ki nem kelt magvak is csírásak, ha esőt kapnak, hamar kikelnek.

Németszentpéteren megszűnt a rágcsálóveszély

Horváth Imre Németszentpéter határában 600 hektár szántón gazdálkodik, amibe ősszel 200 hektár búzát, valamint 100 hektár repcét vetett. Utóbbi vetést az ősszel rágcsálótámadás érte, ezért 30 hektárt ki kellett tárcsázni. Éppen ezért, sokat költött a mezei egerek kiirtására, de besegített a téli nedves időjárás, illetve az a néhány keményebb fagy, amikor is néhány napig -15 Celsius fokra süllyedt a hőmérséklet. Tavasszal 200 hektár kukoricát, illetve 100 hektár napraforgót vetett. Utóbbival kezdte, ezért az szépen kikelt, míg az utolsó kukoricavetések a kevés csapadék miatt gyengébbek. A gazda abban reménykedik, hogy az elmúlt hétvégi kiadós eső sokat segít. A tavalyi gabonát alacsony felvásárlási áron, de sikerült értékesítenie. Az utolsó búzaszállítmánynak kilóját 0,5 lejért adta. A repcetermés kilójáért jelenleg 1,3 lejt ígérnek, amit kevesell, ezért csak a fél termésre kötött szerződést abban a reményben, hogy a másik felét jobb áron tudja értékesíteni.

Tavaly sokallták, idén szükség lenne az esőre

Amikor Szabó Zoltán agronómussal, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás elnökével a nagybani gazdálkodás időszerű gondjait taglaltuk, az utóbbi napokban lehullt esők előtt voltunk. Amint elmondta, tavaly rengeteg gondot okozott a sok csapadék, ami nyártól szinte télig esett. Most viszont nagy szükség lenne az esőre, mert az őszi vetések is megsínylik a csapadékhiányt. A tavalyi sok csapadék miatt ugyanis ősszel keveset tudtak szántani, majd vetni. Vannak lapos területeik is, ezért az elvetett gabona jó része szenvedett a pangó vizektől. Most már nagy szükség lenne csapadékra, mert mindig úgy történik, hogy az esős időszak egyszer megszakad, utána beáll a szárazság. A Társulás által megművelt 700 hektárból 270 hektárba sikerült ősszel gabonát vetni, ami közel 100 hektárral kevesebb a szokásos őszi vetésmennyiségnél. Az őszi mélyszántást is csak a magasabban fekvő területeken tudták elvégezni. Mintegy 200 hektár terület tavaszi vetésre vár, de kb. 130 hektár úgy áll, ahogyan learatták róla a gabonát. Tehát e területeken nulláról kell kezdeni. Szabó Zoltánnak viszont az a véleménye, ha sikerült is volna felszántani e területeket, a sok víz annyira leverte volna, hogy most újra kellene szántani, tehát ugyanott lennének. Meg tudják dolgozni, de ha a vetés után nem kap esőt, nem tudnak a magvak kikelni. A jobb részekre elvetették a napraforgót és a kukoricát, amelyek már kelnek. Tehát ahol dolgozni tudtak, ott rendben van a termőföld. Mindenképp szükség lenne egy esős napra, hogy a megkeményedett földet is jobban lehessen szántani. Az állatállományt, a fejőstehenek számát fokozatosan növelni próbálják. Jelenleg 50 tehenet fejnek, év végére a létszámot 70-re kívánják emelni.

Vadászon hézagosan kelt a napraforgó

Vadász határában Jakab Károly mintegy 100 hektáron gazdálkodik, ősszel a terület felébe búzát vetett, aminek a kevés eső miatt alacsonyabb lesz a szalmája. A fennmaradó területekre tavasszal kukorica, napraforgó, lucerna és zab került, de a szárazság miatt a napraforgó hézagosan kelt ki. A gazdálkodó abban reménykedik, hogy az elmúlt hétvégén négyzetméterenként esett 16 liter csapadék, noha kevés volt, elég lehet a földben lévő napraforgó kikeléséhez. 

Amint a fenti vélemények is tükrözik, az őszi gabonavetések általában szépek, csakhogy a kevés csapadék miatt a szár nem tudott kellőképpen fejlődni. A tavaszi vetések teljes kikeléséhez, fejlődéséhez feltétlenül szükség van az esőre, ami egyelőre elkerüli Arad megyét.