Gyarapítani az Erdélyi Magyar Értéktárt

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2002-ben fogadta el a Magyar Országgyűlés „azzal a céllal, hogy az összetartozás, a nemzet egységének erősítése érdekében örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban összesítsék.” A Magyar Értéktár mellett létrejött a Külhoni Magyar Értéktár is, mely a külhoni közösségek értékeinek a névsorát tartalmazza. Ennek az összeállítására a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottsága hivatott. A Külhoni Magyar Értéktárba eddig összesen 105 érték került be, amiből erdélyi 5, felvidéki 6, kárpátaljai 6, horvátországi 18, muravidéki 6, míg vajdasági 64.

Tekintve, hogy a legnagyobb külhoni magyar közösség, az erdélyi a számarányához, illetve az általa belakott területhez viszonyítva igen kevés nemzeti értéket gyűjtött össze, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szükségesnek tartja az Erdélyben fellelhető nemzeti értékek azonosításának az új alapokra történő helyezését, az értéktárba való felvételhez szükséges dokumentációk összeállításának felgyorsítását, és ezek szakmai felülvizsgálását, oly módon, hogy megfeleljenek a Hungarikumok Törvényében leírtaknak. Mielőbb meg kellene szüntetni azt az áldatlan állapotot, ami a jelenlegi erdélyi értékek körül kialakult, úgy ítélve meg, hogy a Külhoni Értéktárban szereplő erdélyi, nemzeti értékek listája nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amit az erdélyi magyarság őriz és, amelyek helye régen a Hungarikumok Gyűjteményében lenne – olvasható abban a meghívóban, amiben Sebestyén Csaba RMGE-elnök március 20-án, a kolozsvári Aréna multifunkcionális termében szervezett megbeszélésre hívta a megyei elnököket, illetve elnökségi tagokat.

A 11 órakor kezdődött értekezleten a Magyar Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium Hungarikumokért felelős államtitkársága részéről Antal Andrea, az MTA külső tagja, az Agrártudományi Szakosztály elnöke, Farkas Zoltán, illetve a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságának olyan kiemelkedő tagjai, mint Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, valamint Sebestyén Csaba, RMGE-országos elnök értekeztek felváltva. Témák, a Hungarikum-szabályzat, benne a Külhoni Értéktár, a Kiemelkedő Nemzeti Értékek tára szabályzatának a bemutatása; az Erdélyi Magyar Értéktárban jelenleg szereplő nemzeti értékek bemutatása; a jelzett értékek tárába való felvételhez szükséges dokumentáció bemutatása, kitöltési útmutatója. A szünet után következett vita, illetve hozzászólások után megvitatták a megyei értéktárak és szakbizottságok megszervezésének a módját, a lehetőségeit, majd javaslatokat fogalmaztak meg a MÁÉRT-hoz, illetve a Hungarikum Bizottsághoz. A megbeszélést, illetve ebédet követően, bővített RMGE elnökségi ülést tartottak. A kolozsvári megbeszéléseken Arad megyét Kocsik József AMMGE-elnök, Gál Tamás Mihály, a Mezőgazdasági Konzultációs Iroda főtanácsosa, valamint Sörös Norbert, a fiatal gazdák részéről képviselte.