Határtalan tudomány a Bánságban

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, 2018. november 16-án az Új Ezredév Református Központban került sor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) – Bánsági Regionális Munkabizottsága szervezte konferenciára, Határtalan tudomány a Bánságban címmel. A tudomány számos területét érintő, rendkívül színes, izgalmas előadásokat magába foglaló konferencián részt vett dr. Néda Zoltán elméleti fizikus, az MTA külső tagja, a KAB elnöke.

A konferencia előadóit és résztvevőit, aktív és nyugalmazott egyetemi oktatókat, doktoranduszokat és az érdeklődőket dr. Nagy-György Tamás építőmérnök, egyetemi tanár, a KAB Bánsági Regionális Munkabizottságának elnöke köszöntötte. Az ötödik alkalommal megszervezett temesvári tudományos konferenciáról és a KAB helyi munkabizottságáról dr. Nagy-György Tamás elmondta: 20-25 aktív tagja van az immár 11 éve alakult Bánsági Regionális Munkabizottságnak, akik közül többen előadást is tartanak, de még dolgozik Temesváron 5-6 magyar kutató, akik még nem „mutatták meg” magukat. A konferencia célja bemutatni a kollégáknak és az érdeklődőknek, ki mivel foglalkozik, hol tart a tudományos kutatásaival, ugyanakkor a tudomány-népszerűsítés sem mellékes szempont. A pénteki konferencián két ifjú doktorandusz – Krausz Tamás gépészmérnök és Karda Szilárd is bemutatta a saját kutatási területén elért eredményeket.

Az előadássorozatot egy kis művelődési intermezzo, a temesvári Százszorszép néptánccsoport hagyományőrzőinek (Juhász Antónia, Makkai Eszter és Makkai Gergő) népdalcsokra vezette be. Az első előadó dr. Néda Zoltán, a BBTE fizika professzora, a KAB elnöke volt, aki ez alkalommal bejelentette: támogatni fogja, hogy 2021-ben, amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz, egy nagyszabású tudományos konferenciát szervezzenek a Bánság fővárosában. Dr. Néda Zoltán előadása a tudományos hivatkozások és a Facebook-megosztások statisztikája közötti meglepő hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. A temesvári születésű, Budapesten élő és dolgozó dr. Kovács Levente villamosmérnök és egészségügyi mérnök, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese a kiberorvosi rendszerekről, a személyre szabott medicináról, a bizonyítékokon alapuló orvoslásról tartott izgalmas előadást. (A dr. Kovács Leventével készült interjút egyik későbbi lapszámunkban olvashatják). Dr. Bodó Barna politológus az erdélyi német kérdésről, dr. Jancsó Árpád építőmérnök-helytörténész az Osztrák Magyar Monarchia első vicinális vasútvonaláról (Valkány–Perjámos), dr. Delesega Gyula villamosmérnök temesvári „legekről” és helytörténeti érdekességekről, dr. Szabadai Zoltán ny. vegyész professzor a gyógyszerészeti szempontból jelentős vegyi anyagokról tartott érdekes, figyelemfelkeltő előadást.

A tudományos ülésszak második tömbjét dr. Magyari Sára nyelvész A bor képeközmondásainkban című előadása nyitotta meg. Dr. Erdei Ildikó pszichológus és Ilonczai Zsolt fizikatanár a középiskolás diákok tehetséggondozásáról beszéltek, amely a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum egyik fő erőssége. Dr. Ferencz András gépészmérnök az energiatárolás lehetőségeiről, Dr. Gál János villamosmérnök a 4-5 éven belül megvalósuló, de a jelenlegi ára miatt csak 2030–2050 között tömeggyártásba kerülő önvezető autóról tartott érdekfeszítő előadást. Krausz Tamás gépészmérnök doktorandusz a magnéziumötvözetből készült kormánykerék élettartamának felbecsüléséről, Karda Szilárd építőmérnök doktorandusz a közel nulla nettó energiaigényű nagyszalontai iskoláról és az energiatermelő panelekről beszélt prezentációjában.

A több mint négyórás tudományos ülésszak méltó befejezését dr. Nagy-György Tamás, építőmérnök, egye­temi tanár: A szerkezettervezés határai – Összeér-e az ég a földdel? című izgalmas előadása jelentette, aki részletesen kitért a konferenciának otthont adó, immár gőzerővel épülő Új Ezredév Református Központ tervezési lépéseire, kihívásaira. A Makovecz Imre húsz évvel ezelőtt készített tervei és az azóta többször aktualizált vagy újratervezett kivitelezési tervek alapján épülő látványos épületkomplexum nemcsak energiatakarékos lesz, de a legigényesebb minőségi követelményeknek is meg kell majd felelnie. Az előadásból arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy valóban összeérhet-e az ég a földdel, amikor templomot vagy felhőkarcolót építünk. Makovecz Imre templomai valóban megteremtik a szellemi kommunikációt az égiekkel, de még egy 1000 méter magas felhőkarcoló, a XXI. század Bábel tornya sem érhet az égig és előbb vagy utóbb pusztulásra van ítélve.

 „Nem mindegy, hogy akiknek épül a templom, részt vesznek-e ebben a dologban, milyen események zajlanak le, amíg épül az épület, beleépül-e annak a közösségnek az energiája, figyelme, akarata, reménye, hite abba az épületbe, vagy sem. Egy épület nem akkor kezd funkcionálni, amikor kész van, és az emberek belemennek, hanem amikor a megépítésének a gondolata fölvetődik” – ezzel a makoveczi gondolattal zárta előadását dr. Nagy-György Tamás, ami rávilágít az Új Ezredév Református Központ építésének láthatatlan, ugyanakkor meghatározó folyamataira.