Hegedűs Antal szeret méhészkedni

Hegedűs Antal kisiratosi származású nyugdíjas visszaköltözött a szülőfalujában lévő családi házába. Nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, amikor még élt a felesége, mindketten dolgoztak, a 8 órai munka után hazajöttek gyökérzöldséget termeszteni. Volt, amikor 80 mázsányi petrezselymet, sárgarépát, pasztinákot és zellert termesztettek, amit hazaszállítottak Aradra, ahol a Ferenc térre rendszeresen kiállt zöldséget árusítani. Akkoriban még nem voltak szupermarketek, ezért maga kezdte el a mosott gyökérzöldségnek az árusítását. Éppen ezért a legpedánsabb urak és hölgyek tőle vásároltak, mert az ő portékája tiszta volt. Még a zöldségtermesztésről híres tornyaiakat is lekörözte a portékájával. Fiatal korában sokat dolgoztak a feleségével, akivel sertést is tenyésztettek. Hozzávetőleg 12 évvel ezelőtt, egy esős őszi napon, amikor a határban a sáros cukorrépa kiszedésével bajlódott, elhatározta, hogy vásárol két család méhet, hogy ne kelljen a cukorért a cukorrépával kínlódnia. Az elhatározást tett követte: Aradon elvégzett egy méhésztanfolyamot, de méhész szakkönyveket is vásárolt, a rádióban rendszeresen meghallgatta a méhészek számára készült tanácsadókat. A méhészkedés jól működött, hiszen a 2 családról 10 év alatt a méhállománya 60 családra emelkedett, a munkában a felesége is segítette. Miután neje elhunyt, mivel egyedül nem győzte a sok méhecskével járó munkát, az állományát 50 főre csökkentette.

Kérdésünkre, hogy idén, a szeszélyes időjárás közepette hogyan lehetett méhészkedni, Hegedűs Antal kifejtette: rosszul ment a méhészkedés, mert az akác virágzásakor esett az eső, fújt a szél, ezért a méhek nem röpültek ki a kaptárból. Míg tavaly 300 kiló akácmézet pergetett, idén a legértékesebb méz teljesen kimaradt. Az akác virágzása után is szeszélyes volt az időjárás, ezért a méhei csak 700 kiló vegyes mézet gyűjtöttek, de maga ezzel is elégedett. Annál is inkább, mert a mézzel nem szükséges az aradi piacokra járnia, azt itthonról viszik kilónként 15 lejért a falubeliek és a környékbeliek, akik mind ismerik. Azt állítják, hogy az általa előállított méz finomabb a többinél. Nem véletlenül, hiszen maga nem cukrozza fel, a méheknek sem ad soha cukros szirupot vagy másokhoz hasonlóan, cukorlepényt.

Nem bánta meg, amiért méhészkedni kezdett. Szerinte azoknak, akik méhészkednek, rendelkezniük kell egy olyan kisugárzással, amiért a méhek elfogadják. Pszichológusok állítása szerint ugyanis az ember által kibocsátott kisugárzást a gyermekeken és a kutyákon kívül csak a méhek érzékelik. Aki nem rendelkezik a szükséges kisugárzással, a méhek nem fogadják el. Maga örvend, amiért a méhek elfogadják. Abból is meglátszik, hogy egész nyáron fürdőnadrágban dolgozik a méhek között, amelyek közül egész idő alatt csak 10-20 csípi meg, ami orvosságnak számít. A vele járó sok munka dacára szeret méhészkedni.

Kérdésükre, hogy jobban jár-e a méhészkedéssel, mint valamikor a gyökérzöldség termesztéssel, illetve a sertéstenyésztéssel, elmondta: manapság jobban kijön a méhészkedéssel, mivel a szupermarketek külföldről rengeteg olcsó zöldségfélét hoznak be, tönkreteszik a hazai zöldségpiacot. Ugyanakkor nem tiszta, hanem kevert mézet forgalmaznak, ami távolról sem olyan ízletes, mint a maga által előállított tiszta méz – mondta el a Nagyiratosi Nyugdíjasklub felavatásakor Hegedűs Antal kisiratosi nyugdíjas, méhész.