Kép-tár

Hamarosan a városi önkormányzat plenárisa elé kerül Arad belvárosának, az épített örökségnek a rendezési terve, amely a legapróbb részletekig fogja szabályozni még a banális ablakcserét vagy a szemetes kukák színét is.

A védett övezet nagyjából a vár, a liget, a Választó utca, Kogălniceanu utca, Szerb templom, Maros-part, Óváros által körbefogott rész, amelyet a rendezési terv több apró egységre osztott. A tervezőintézet által végzett munka több kötetet és több tucat térképet, rajzot tartalmaz, aprólékos áttanulmányozása napokat venne igénybe, ezért a legfontosabb dolgokról Bognár Levente alpolgármester beszélt a Nyugati Jelennek.

– Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a dokumentum több éves harc eredménye, és húsz évvel a rendszerváltást követően végre Aradon is született egy koncepció az épített örökség védelmére. Miután az önkormányzat ezt várhatóan pozitívan véleményezi, az anyagot elküldjük a kulturális minisztériumba, majd ha ott is kedvezően bírálják el, akkor kerülhet ismét az önkormányzat elé, hogy megszavazzák, majd érvénybe léptessük – magyarázta az alpolgármester a nem éppen egyszerű, és decentralizált-barát utat, amelyet a tervnek még le kell futnia.

Miután tehát majd érvénybe lép, a polgármesteri hivatal talán hatékonyabban lép fel a történelmi belváros ma tapasztalható pusztítása ellen, megakadályozhatja a fél-legális bontásokat, ajtóvágásokat, az esztelen szabdalást. Az egyetlen kérdés, persze, lesz-e hozzá politikai akarat. De lássunk néhány részletet.

– A terv többek között meghatározza, hogy melyik utcában miként lehet majd építkezni, milyen magasak lehetnek az új házak, milyen legyen ezek stílusa, homlokzata, de a színválasztásba is beleszólhat az urbanisztikai osztály, amely kiadja az engedélyeket – mondta Bognár. – Lesz egy színskála, amelyből az építő, a tulajdonos választhat. Kizártuk a rikítós színeket, csak pasztell-árnyalatokból lehet majd választani. Bontás esetében a tulajdonos az új háznál köteles lesz megőrizni a régi homlokzatot, vagy legalábbis ugyanúgy visszaépíteni, de szabályozva lesz a tetők színe, anyaga, meredeksége, a díszítőelemek megőrzése, felújítása, s mindezekhez, amennyiben szükséges, műszaki tanácsadást, műszaki megoldásokat is ad a hivatal – sorolta a legfontosabbakat.

A rendezési terv megtiltja, hogy a jövőben ajtót vágjanak a műemlék-épületekre, akármilyen reklámokat biggyesszenek a homlokzatra, de akármilyen furcsának is hangzik, megtiltja a régi bérházak pincéinek lebetonozását, mert ez akadályozza a falak természetes szellőzését. Ha a város úgy dönt, hogy egy bizonyos téren parkot, pihenőhelyet alakít ki, akkor a kivitelező a rendezési terv alapján kell majd kiválassza a padok, szemétkosarak, világítótestek színét, stílusát, s jelenleg csak álomnak tűnik, hogy azokban az utcákban, ahol nincsenek villanyoszlopok, s a lámpák az út fölé kihúzott kábelen lógnak, a hagyományőrző világítótesteket a házak falára rögzítsék.

– A rendezési terv alkalmazása, életbe léptetése hosszú folyamat lesz – mondta Bognár Levente. – A felújításoknál a fő kérdés természetesen a pénz, ezért szeretnénk városi költségvetésből és a tulajdonosok forrásaiból rendbe tenni egy-egy jellegzetes házat. Nyugaton például szokás, hogy ha a város hozzájárul a költségekhez, akkor cserébe a tulajdonos megengedi, hogy a turisták bekukkantsanak az udvarra, és megcsodálják a belső kialakítást, függőfolyosót, lépcsőházat stb., ami jellegzetessége az épületnek. Ismétlem, minden attól függ, miként tudjuk érvényesíteni a rendezési tervet, hisz mostanáig a városnak még írott koncepciója sem volt ezekről a kérdésekről. Remélem, sikerül egy stratégián keresztül néhány teret, utcát kiválasztani, s ezeket felújítani.