Folytatódik-e az Újra öltünk és örökítünk?

Kisiratoson szükség van a hímző szakkörre!

Írta:
2015. április 27. 20:04 (hétfő) /

Amint hétfői lapunkban beszámoltunk a szombaton este, Kisiratoson megszervezett Kárpát-medencei Nótakedvelők III. Találkozójáról, sommásan szóltunk a tavaly november óta, a helybeli kultúrotthonban zajló csipkekészítő tanfolyamról. Úgy érezzük, e tevékenység-sorozat „megér még egy misét”, ezért elbeszélgettünk a szervezőkkel, a vezetőkkel.

Amint a tanfolyam szervezőjétől, aktív résztvevőjétől, Németh Anna kulturális előadótól megtudtuk, 2014. november 22-én indult a tanfolyam Újra öltünk és örökítünk címmel, a Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Irodája és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, illetve a Kisiratosi Polgármesteri Hivatal és a helybeli művelődési otthon közös szervezésében. Pályázati támogatással, 60 órában zajlott az oktatás, amire a településről és a megyéből összesen 25-en jelentkeztek. Szombatonként 14 órától a községháza fűtött tanácstermében zajlott a tanfolyam, amit felváltva vezettek dr. Illés Károlyné ipari népművész, a népművészet mestere, Fekete Magdolna, Kudlákné Balázs Noémi, Bogárné Szőke Erika, illetve Nedényiné T. Anna békéscsabai oktatók. Három hímzésmintával indult: a fehér szigetvári, a dél-alföldi és az Arad-vidéki mintáknak az elsajátítása volt kötelező, de megtanulták a békéscsabai fehér mintájú hímzést is. Mivel a tanfolyam résztvevői minél többet akartak megtanulni, az oktatók bemutatták a kalocsai varrásmintákat és technikákat is. Március 2-án zajlott le a pályázat szerinti utolsó oktatás, de a megkezdett munkáikat folytatják, abban a reményben, hogy az oktatók segítségére tovább is számíthatnak.

 

Szívesen segítenek tovább

Természetesen, hiszen megbeszéltük, hogy bármikor szívesen eljövünk, ha elakadnak a munkákkal – kapcsolódik a beszélgetésünkbe dr. Illés Károlyné, aki hozzáfűzi: a tanfolyam a Nemzeti Művelődési Intézetnek köszönhető, ugyanis a Magyarországon beindított tanfolyamot kibővítették a határon túli magyar településekre, köztük Kisiratosra is. Ezenkívül, számos erdélyi magyar település vezetőségével felvették a kapcsolatot arra az esetre, ha a tanfolyam folytatódik. Az Újra öltünk, örökítünk, nemzeti művelődési program 2013-ban indult, Békés megyében eddig 11 szakkört hoztak létre, ennek egyik állomása a kisiratosi. Az alapoktatásban három tájegység hímzéskultúrájának az elsajátítása szerepel, de helyi jelleget is adtak neki. Ebben az esetben az Arad-vidéki gyapjúhímzés minta volt, de tanultak szigetvári vizitke hímzésmintát is, ami nagyon egyszerű, ez mellé a szentistváni fehér hímzés mintát is tanultuk, ami apró tárgyakon nagyon szépen mutat. A tanfolyamokra az asszonyok elhozták a régi hímzésmintáikat is, amelyeket közösen kielemeztünk, megmutattuk az estleges hibákat is bennük, hogy csak helyes technikával dolgozzanak egy-egy adott mintán. A kiállítás is azt bizonyítja, hogy helyes úton jártak, megszívlelték a tanácsainkat. Az Almási Csenge, Almási Dóra, Almási Eszter, Andó Nándor, Antal Anna, Bodonea Anett, Havram Csilla, Láng Enikő, Miklós Zsanett, Nagy Melinda, Oláh Viola, Romonti Rozália, Szabó Eszter, Szalai Ivette, Szellelki Rozália és Vajda Noémi által készített, az előcsarnokban kiállított munkák nagyon jó minőségűek és szépek. Ezen az úton kellene haladniuk tovább, de a siker azon is múlik, hogy a helybeli hímző lányok, asszonyok milyen támogatást fognak kapni a hímző szakkör további működtetéséhez. Három hónapi tanulás csupán a kezdet, hiszen csak a legfontosabb magyar tájegységek mintáinak a száma 24-25. Ezenkívül még számos, nagyon szép minta vár elsajátításra – mondta el érdeklődésünkre dr. Illés Károlyné, a népművészet mestere, a békéscsabai szakoktatók vezetője.

 

*

 

Reméljük, e szép népi hagyományunk, a hímzés újratanulásához, tökéletesítéséhez a továbbiakban is kerül támogatás, hiszen kár lenne, ha az út elején elakadna a kisiratosi kezdeményezés, lelohadna a szépet kedvelő, azért dolgozni kívánó leányok, asszonyok lelkesedése.

Szerk. megj: tegnapi lapszámunkban közölt, a nótakedvelők kisiratosi találkozójáról készült helyszíni tudósításunkhoz hozzáfűzzük: a helybeli gazdálkodó, Szatmári Pál 5 liter házi pálinkával támogatta a rendezvényt.

Hozzászólások