Kormánykoalíciós ügyben ma dönt az SZKT

Ma Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely a kongresszusok közötti időszakban, az érdekvédelmi szövetség legfelsőbb döntéshozatali szerve. Éppen ezért, a Szövetségi Állandó Tanácsának a kormányból való kilépésről hozott határozatát a szombati fórum hagyja jóvá, esetleg változtatja meg. A csöppet sem könnyűnek ígérkező döntés előtt Bognár Leventével, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével elemezzük a helyzetet, aki Király András oktatási államtitkár és Faragó Péter ügyvezető elnök társaságában vesz részt a fórumon.

– Elnök úr, az SZKT napirendi pontjai közül mi a véleménye a legfontosabbról, a kormányból való kilépést érintőről?

– Mivel jelenleg az SZKT, az RMDSZ legmagasabb fóruma, rá hárul a feladat, hogy a Szövetségi Állandó Tanács által a kormányból való kilépést megerősítse. A SZÁT döntése köztudott, két tartózkodással a kilépés mellett határozott a kormányzati együttműködés megszakítása mellett. Mivel Arad megye 3 SZKT-taggal rendelkezik, a Megyei Állandó Tanácsban is kielemeztük az elnökválasztás után kialakult helyzetet, ami a magyar szavazók egyértelmű véleményét tükrözte, ugyanakkor a kérdésben konzultáltunk a megyei magyarsággal is. Egyértelműen kialakult az álláspont, amit a SZÁT-ban is képviseltünk, hogy a kormányzati szerepvállalást, illetve a Victor Ponta vezette SZDP-vel való együttműködést is a romániai magyarság által, az elnökválasztáson kinyilvánított vélemény alapján fel kell mondanunk. Egyrészt azért, mert az elnökjelölt mellé olyan személyek is kerültek, mint C.V. Tudor, illetve Ion Iliescu, akikkel szemben negatív véleményt fogalmaztunk meg, tehát a velük való együttműködés számunkra nem lenne elfogadható. Ugyanakkor, a legutóbbi választási kampányban övön aluli ütésekhez is folyamodtak, miszerint olyan szórólapokat terjesztettek, amelyeken az szerepelt: Markó Béla és Kelemen Hunor Victor Pontát támogatja, noha a szavazás egyértelműen a magyar választók belátására volt bízva. Mivel mi érdekvédelmi szövetség vagyunk, az államfőválasztás második fordulóját referendumként is felfoghatjuk a tömbmagyar, de a szórványtelepüléseken is, az európaiság és az erdélyiség felfogása nyilvánult meg. Tehát nekünk, a megyei, de az országos vezetőségnek is azt az álláspontot kell követnünk, amit a magyar közösség, a szervezet tagjai és szimpatizánsai szabnak meg számunkra.

–       Ezek szerint, az SZKT-üléstől is a kormánykoalícióból való kilépés döntését várhatjuk, de véleménye szerint, vannak-e olyan kormányzati tisztségek, amelyeket esetleg magyarok továbbra is betölthetnek?

– Erre nem tudnék kézzelfogható választ adni, hiszen az új kormánykoalíción múlik a tisztségeknek az elosztása. Nekünk viszont egy olyan törvénytervezeten kell gondolkoznunk, amely garantálná a kisebbségek, köztük a magyarság által betöltendő bizonyos kormányzati tisztségeket. Mivel az oktatási törvényben is szerepel, hogy a magyar iskolában, illetve tagozatokban magyar igazgató, esetenként aligazgató dolgozzon, hasonló irányban kellene elindulni azért, hogy a magyarság képviselői, valamilyen szinten helyet kapjanak az oktatási tárcában. Mi már 25 évvel ezelőtt is azt kértük, hogy a kormány összetételétől függetlenül, a magyarság képviselői a helyi, valamint az országos intézményekben helyet kapjanak. Mivel parlamenti demokráciának nevezzük a jelenlegi állami berendezkedést, ehhez az kellene, hogy a képviselőink mindig, a létszámunk arányában jelen legyenek a törvényhozásban. A SZÁT-ülésen is elhangzott, hogy a romániai magyarság számára, különösen a szórványban élőknek létfontosságú lenne a kisebbségi törvény elfogadása, elsősorban a kulturális autonómia létrehozása. Mert iskoláink, kulturális intézményeink működését csak úgy biztosíthatjuk, ha ehhez az állam által garantált jogaink, anyagi lehetőségeink vannak. Be kell ismernünk, hogy a kormányzati szerepvállalás idején, e kérdések megoldása nem mozdult előre.

– Azt akarja mondani, hogy a kormányból kilépve, az RMDSZ-nek teljes mellszélességgel fel kellene vállalnia a különböző autonómiaformák megvalósítását?

– Az államfőválasztás tulajdonképpen erről szólt, egyrészt egybeesett a székelyföldi területi autonómiatervezet bemutatásával, a régiós átszervezés útján, de többször elhangzott a kisebbségben élő magyarság számára elengedhetetlenül szükséges kulturális autonómia is. Mindenképp garantálni kellene azokat a törvényes jogokat, amelyeket Romániában oly régen várunk.

– Az SZKT-ülés napirendi pontjai között szerepel-e a Székely Mikó Kollégium ügye?

– Ez már a SZÁT-ülésen is felmerült, a szombati ülés napirendi pontjai: az Ezüstfenyő-díjak átadása, Arad megyéből Sipos György megyei tanácsost jelöltük a díjra; a szövetségi elnök tájékoztatója; hozzászólások; szavazás a kormányból való kilépésről; kongresszusi előkészületek, illetve egyebek. Szerintem a Székely Mikó Kollégium újraállamosításának a kérdése, a további teendők az egyebek napirendi pontban, de biztosan terítéken lesznek.

– Evezzünk „hazai vizekre”, azaz Arad megyébe, ahol az események bebizonyították, hogy a jobboldallal kötött koalíció életképesebb. Erről mi a véleménye?

– Mivel Arad megye általában jobboldali beállítottságú volt, mi a hagyományos partnerekkel, a demokratikus erőkkel dolgoztunk együtt. Számunkra a legfontosabb, hagyományos, működőképes koalícióban való részvétel, a magyarság érdekében. A legutóbbi helyhatósági választásoktól számítva, amikor is bizonyos nézetkülönbség volt a partner megválasztása körül, mi akkor is ebben az irányban láttuk megvalósíthatónak a helybeli magyarság elvárásait. Mert nem az a célunk, hogy elfoglaljunk bizonyos pozíciókat, hanem a magyarság célkitűzéseinek az elérése. Vagyis, 25 éve próbálunk érdeket érvényesíteni bizonyos pozíciókból, ami csöppet sem könnyű jelenleg két megyei, illetve két aradi tanácsossal. Csakis koalícióban tudtuk támogatni a magyarlakta településeinket, az aradi magyar oktatási, kulturális intézményeinket, programjainkat, valamint az egyházainkat.

– Hogyan kívánják megünnepelni az RMDSZ Arad megyei szervezete megszületésének a 25. évfordulóját?

– Erre komolyan készülünk, ezért a Nyugati Jelenben is közzétettük, hogy a székházban várjuk a megyei szervezet létrehozását alátámasztó olyan dokumentumokat, amelyek esetleg magánszemélyeknél vannak. Itt elsősorban fotókra, feljegyzésekre, újságcikkekre gondolunk. Azokkal ki szeretnénk bővíteni a szervezet birtokában lévő dokumentumokat, hogy összeállíthassunk egy olyan anyagot, amiben nyomon lehet követni az Arad megyei érdekvédelmi szervezet megalakulását. Hosszú Zoltán alapító elnökkel is felelevenítettük, hogy a forradalmi események közepette, milyen módon indult el a magyarság az érdekvédelmi szervezet alapításának az útján. Pontosítani azokat a momentumokat, amelyek főként az akkori Jelenben láttak napvilágot. Példának okáért, 1989. december 27-én jelent meg, hogy 26-án magalakult az RMDSZ Arad megyei szervezete, alátámasztva a 12 pontba gyűjtött célkitűzésekkel. Az egész folyamatról december 28-án, a Jelen Ház nagytermében 17 órától ünnepi fórumot szervezünk, ahol kötetlen beszélgetésen elevenítjük fel az emlékeket az egykori alapító tagokkal, a tagszervezetek vezetőségével, a tagsággal, illetve a szimpatizánsokkal. A fórumra mindnyájukat szeretettel várjuk.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.