Korrupciómentesség, regionalitás, szövetkezés és egészséges népességpolitika

Hunyad megye 6-os számú, Déva–Kerzsec választói körzetében az RMDSZ képviselőjelöltje Burján Gergely mérnök, a Hunyad megyei Vízgazdálkodó vállalat igazgatója, az RMDSZ megyei szervezetének politikai alelnöke.

– Választási és cselekvési programom egyértelműen az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési stratégián alapul. Hangsúlyozni szeretném, hogy jelen pillanatban az RMDSZ az egyetlen olyan hazai politikai alakulat, amely konkrét fejlesztési tervet tett le a kormány asztalára. Az Erdély 2020 olyan célkitűzéseket tartalmaz, melyek megvalósítása alapfeltétele annak, hogy Románia felzárkózzon a fejlett európai államok sorába. Ehhez két forrásból lehet majd anyagi alapot hozzárendelni a következő 6-8 évben. 30%-ban uniós finanszírozást kell szerezni, ami az eddiginél sokkal komolyabb terveket és pályázást igényel. 70%-át viszont a fejlesztési terveknek a hazai költségvetésből kell majd finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy lényegesen növelni kellene a költségvetés bevételeit. És itt jön az elsőszámú célkitűzésem: minél előbb és minél nagyobb mértékben visszaszorítani a korrupciót, az adócsalást, annak érdekében, hogy adóemelés nélkül jelentősen növelhesse az állam a bevételeit.

– Ön szerint melyek lennének a román gazdaság fejlesztési prioritásai?

 A gazdasági fejlődés szempontjából, de kulturális, etnikai szempontból is a legfontosabb az ország megfelelő régiós felosztása. EU-s alapokból ugyanis elsősorban régiós fejlesztési terveket támogatnak. Ezen kívül az önkormányzatoknak, vállalkozóknak is fel kell ismerniük, hogy a jóléti állam megteremtése ugyan apró lépésekből áll, de nem lehet csak házon belül megvalósítani. Szükség van a területfejlesztési tervek összehangolására, az ezek megvalósulását elősegítő törvényekre, a régiós szintű társulásokra. A parlamenti képviselőkre hárul az a feladat, hogy olyan törvényeket alkossanak, melyek elősegítik a gazdasági növekedést. Visszatérve a prioritásokra. Azt gondolom, ideje lenne Romániában komolyan odafigyelni a mezőgazdaságra. Bár ez sokak szerint romban hever, én úgy vélem, még mindig nagyon sok nagyon jó minőségű mezőgazdasági termékünk van: gyümölcsünk, zöldségünk, hús- és tejtermékünk, melyeket kicsi biogazdaságok termelnek meg, melyeknek azonban még mindig nincs megoldva az értékesítési piacuk. Elsősorban ennek megteremtésére koncentrálnék. Illetve olyan törvénycsomagra, melyek a gazdák közti szövetkezést serkenti és jelentős anyagi támogatást biztosít a hazai termékek előállítóinak. A másik nagyon fontos téma az energiaipar. E téren is ki kellene dolgozni végre egy életképes és hosszú távú fejlesztési stratégiát. Itt említeném konkrét példaként a nemrégiben megalakult Hunyad megyei Energetikai Központot, amely nagyon jó, hogy létrejött, csakhogy sürgősen tovább kellene lépni, megfelelő befektetőt találni e központ fejlesztésére, technológiájának modernizálására, hogy mielőbb piacképessé váljon. És persze gyors ütemben kellene folytatni az autópálya-építést. Ezzel párhuzamosan pedig odafigyelni a román vasút fejlesztésére, hiszen a vasúti áru- és személyszállítás lényegesen csökkentené a közúti forgalmat, az energia-fogyasztást és a környezetszennyezést.

– Térjünk kicsit a Hunyad megyei prioritásokra. Említette az energetikai központ fejlesztését. Mi másra kellene még odafigyelni?

– Még az energia kapcsán elmondanám, hogy törekedni fogok olyan kerettörvény megalkotására, amely támogatná a távfűtési rendszerek használatát. Ehhez persze jelentős befektetés szükséges, de uniós alapokból megoldható lenne. A távfűtés kérdése Hunyad megyében is prioritásnak számít. Nyugat-Európában már jelentős lépések történtek a távfűtés visszaállítása érdekében, hiszen lényegesen gazdaságosabb és környezet-kímélőbb az egyéni fűtőrendszereknél. Ugyanakkor a Déva–Vajdahunyad–Piski–Pusztakalán konurbáció mielőbbi létrejöttéért kívánok síkra szállni, hiszen ez óriási fejlődési lehetőséget jelent e négy városnak, illetve a közéjük ékelt falvaknak. Az így kétszázezerre duzzadó lakosság vonzaná a befektetőket, a befektetések pedig munkahelyeket jelentenek és életszínvonal-növekedést. Továbbá fontosnak tartom a helyi kisvállalkozók, termelők felkarolását. Elsősorban a csernakeresztúri faluturizmusban dolgozókra gondolok, de ebből kiindulva egy olyan törvénycsomagra, amely támogatja a turisztikai vállalkozásokat és a helyi kistermelőket. Szintén a Hunyad megyei helyzetet látva, tudom azt, hogy szükség volna a műemlékvédelmi törvény átdolgozására, és e terület lényegesen nagyobb anyagi támogatására, hiszen ez a kultúránk megőrzésén túl turisztikai vonzerőt, tehát gazdasági fellendülést jelent. Itt említeném még, hogy törvényes keretbe kell foglalni azt is, hogy a magyar érdekeltségű emlékművek is arányos támogatásban részesüljenek az országos költségvetésből. És úgyszintén a magyar egyházaknak, felekezeteknek is legalább számarányos támogatás jusson. A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a többi magyar tannyelvű iskolánk, tagozatunk további fejlesztése pedig egyértelműen prioritást élvez a célkitűzéseim között.

– Szociális téren lát-e megoldást a jelenlegi problémákra?

– A szociális problémák többsége szorosan összefügg a gazdasági helyzettel. Én itt a legalapvetőbb problémát a népesedési politikában látom. Ezen szeretnék változtatni olyan irányba, hogy a gyermeket vállaló családok sokkal jelentősebb támogatásban részesüljenek. Figyelembe véve Románia népességének rohamos elöregedését és csökkenését, ez elsőszámú prioritás kellene hogy legyen. És persze van néhány konkrét elképzelésem az ország lakosságának jelentős részét kitevő nyugdíjasok életkörülményeinek javítására is. Többek között a közúti szállítás ingyenes mivoltának biztosítása 70 év felett és az ennek fedezésére elkülönített alap fel nem használása esetén ezen összeg pénzbeli átadása az érintetteknek. Fontos téma még az egészségügy, ahol úgy érzem, mielőbb véglegesíteni kell a kerettörvényt, úgy hogy az adófizető polgár megfelelő alapellátásban részesüljön. 

Mindezek olyan célkitűzések, melyek a teljes román társadalom, s ezen belül a magyarság életszínvonalát szándékoznak növelni. A december 9-i választás ezért minden román állampolgár szempontjából rendkívül fontos. Az erdélyi magyarság számára viszont sorsdöntő lehet. Hiszen a következő 10 esztendő már nem az átalakulásokról, a tervekről szól, hanem a cselekvés ideje lesz, amikor vagy eddigi eredményeinkre építve megvalósítjuk a már kidolgozott, gazdasági és közösségfejlesztő stratégiánkat, vagy szemtanúivá, szenvedőivé válunk ezek leépülésének.  Ennek tudatában vállaltam a jelöltséget, és bízom benne, hogy minden magyar ember érzi e választás alkalmával hozott döntése súlyát. (x)