2018. október 30. 10:08 (kedd) /
A Magyar Házba költöztetett kávéházi beszélgetések moderátorai, Mátray László színművész és Makkai Zoltán újságíró meghívott vendége volt október 27-én, szombaton az idén 70. születésnapját ünneplő dr. Bodó Barna. A habilitált egyetemi docenst, a Sapientia Egyetem tiszteletbeli professzorát hetvenedik születésnapján kolozsvári kollégái Az örökmozgó terei című tiszteletkötettel köszöntötték, az Exit Kiadónál megjelent könyvvel a temesvári beszélgetés résztvevőit is megajándékozta dr. Bodó Barna.A hetvenes éveibe lépő egyetemi tanárt, írót, politológust, ismeretterjesztő szakírót, civil aktivistát, (volt) politikust, a temesvári Szórvány Alapítvány vezetőjét dr. Albert Ferenc professzor, Mátray László színművész és Makkai Zoltán újságíró faggatta, de a jelen levő barátok, ismerősök, tisztelők kérdéseire is szívesen válaszolt. A 70. születésnapjára dedikált kötet címe szerint „örökmozgó”, nyitott, nagy tudású és széles érdeklődésű dr. Bodó Barna életútját lehetetlen néhány mondatban összefoglalni, ezért csak néhány érdekesebb mozzanatra térünk ki az alábbiakban. Hogyan lett a sepsiszentgyörgyi születésű Bodó Barnából temesvári egyetemi hallgató a fizika szakon, majd évfolyamelsőként miért lett mégis újságíró? Barna a jogászi pályára készült, de nagyapja kollektivizálást elutasító magatartásáért édesapját eltávolították tanári és iskola-aligazgatói állásából, ezért fiának azt tanácsolta: válasszon egy reál szakot (ahol objektívebben osztályoznak), és menjen tanulni minél távolabb Sepsiszentgyörgytől. Ezért jelentkezett a temesvári fizika szakra, ahol Toró Tibor, Hegedűs Imre és Salló Ervin professzorok voltak a kedvenc tanárai, évfolyamelsőként végzett, mégsem maradhatott az egyetemen doktorálni, mert a családi múltja ezt nem tette lehetővé. Bodó Barna újságíró lett a temesvári Szabad Szónál, majd az Ifjúmunkásnál és egy izgalmas riportkötetet is megjelentetett Feleúton – útfélen címmel (Forrás, 1982), majd 1989 decemberében belecsöppent a politikába és a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség első elnöke lett. „Látom, hogy a politikában mennyire naivak, mennyire amatőrök voltunk. Ez vett rá engem arra, hogy (…) folyamatosan kezdjek a politikával elméletileg is foglalkozni, olvasni róla, önmagamat képezni”. Az autodidakta képzés annyira jól sikerült, hogy Bodó Barna az 1990-es évek végétől a Babeș–Bolyai Tudományegyetem politikatudományi tanszékén adjunktus, ugyanott doktorált filozófiából 2003-ban, majd 2007-től docens a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékén. Közben „mellesleg” politikával és civilszervezet-építéssel, szórványkutatással is foglalkozott. Az országos politikából 1998-ban, a helyi politikából 2004-ben vonult vissza, az önálló magyar egyetem eszméje melletti kiállása sem maradt következmények nélkül, de „nem úgy jöttem el sehonnan, hogy szégyellnem kellett volna magam, hanem úgy, hogy elvi alapon, emelt fővel távozhattam a főbejáraton” – mondta dr. Bodó Barna. Az 1993-ban létrehozott Szórvány Alapítvány vezetőjeként, a szórványlét kutatójaként is látványos sikereket ért el, de fájlalja, hogy azok a határon átnyúló pályázati források, amelyekből sikerült a kutatásokat megvalósítani és az Alapítványt is fenntartani, nagyrészt elapadtak. Milyen tervei vannak a néhány hónapja „hetvenkedő” dr. Bodó Barnának? A Sapientia tiszteletbeli professzora az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „Szerencsés embernek gondolom magam, mert a Sapientia Egyetem megtartott, folytathatom egyetemi oktatói munkámat. Egyetlen kurzust adtam át egy kollégának, de azt is csak azért, mert a kolléga kérte. Azért is szerencsés helyzetben vagyok, mert bár politológiából Erdélyben magyarul nem lehet doktorálni, viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kaptunk néhány doktorátus-vezetési jogot, én is közöttük vagyok és van öt doktoranduszom Erdélyből, ami hatalmas lehetőség! Végezetül azt is szeretem, hogy a Sapientián elindult a Pedagógiai Intézet és a tanárképző intézetnek az oktatója vagyok, módszertant, pedagógiát, szakmai gyakorlatot tanítok, ott is nagyon jól érzem magam! Emellett két könyvön is dolgozom, az egyik a civilszervezetekről, a másik a szórvány asszimilációjáról szól.” Az „örökmozgó” dr. Bodó Barna köszöntése ünnepi koccintással, kiváló hangulatban ért véget, a tanár úr mindenkit meghívott a Szórvány Alapítvány létrehozásának 25. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepi rendezvényre.
Hozzászólások