Magyar–román klaszterszövetség a megújuló energetika területén

A jövő energiája vásár keretében írták alá a ROSENC temesvári és az Arch Energ szegedi székhelyű, a megújuló energetikában érdekelt cégeket tömörítő klaszterek közötti együttműködési megállapodást. 

A ROSENC az első romániai klaszter, amely a megújuló energiák hasznosítása területén működő cégek fejlődését segíti elő. A 2011 februárjában alapított Temes megyei klaszter 26 tagja  összesen 16,8 millió eurót fektetett be a zöld energiák hasznosításába és 6425 alkalmazottat foglalkoztatnak. A 2006-ban négy megújuló energetikával foglalkozó szegedi cég alapította Arch Energ klaszternek ma már 55 tagja van, zömmel KKV-k, amelyek 80%-a közvetlenül érdekelt a megújuló energiaforrások hasznosításában. Az Arch Energ klaszter milliárd forint nagyságrendű pályázatokat bonyolít le tagsága számára, több közös pályázatuk van Temes megyei egyetemekkel, kutatóintézetekkel is.

– Mi a jelentősége a román–magyar határ két oldalán működő, a megújuló energetikában érdekelt cégek számára a klaszterek közötti, Temesváron aláírt megállapodásnak? – kérdeztük Folberth Pétertől, az ArchEnerg klaszter elnökétől.

– Mindkét klaszternek megvan a saját tagsága, kapcsolatrendszere, vannak még külső partnerei. Azonkívül, hogy mi ezt egyesíteni tudjuk, sok olyan magyarországi vagy romániai vállalkozás van, amelyek kooperálni szeretnének a megújuló energetikában a magyarországi cégekkel és viszont. Mivel mi együtt dolgozunk ezekkel a cégekkel, közös workshopokat tudunk létrehozni, ami akár megújuló energetikában érdekelt vegyesvállalatok létrehozását is jelentheti.

Egy ilyen klaszterszövetség megalapozhatja hosszabb távon a határon átnyúló, regionális együttműködéseket. Európa más klasztereivel együtt, ezen a határon vagy más országhatárokon átnyúló nagy projekteket is végrehajthatunk, a megújuló energetikának a demonstrálása, népszerűsítése, közös kutatásfejlesztési programok területén. A megújuló energetikában robbanásszerűen, hihetetlen dinamikával fejlődő technológiákról van szó, ezért időnként fontos megjeleníteni azt, hogy a szakma hol tart a technológiákban és a kutatásfejlesztési tevékenységekben. Ezért is nagyon fontos ez az együttműködés, különösen arra való tekintettel, hogy a romániai Bánság területe kilmatikusan, talajtanilag és mezőgazdasági szempontból is teljesen hasonló a Dél-Alföldi Régióhoz. Ez azt jelenti, hogy energetikai biomassza alapú közös projektekben is gondolkodhatunk.

– Ez a határon átnyúló magyar–román együttműködés konkrét energetikai létesítmények létrehozásában és működtetésében is megnyilvánulhat?

– A szerződés aláírása alkalmával arra tettem javaslatot, hogy próbáljuk meg a zöld energiák területén is felhasználni azokat az Európai Uniós  pénzforrásokat, amelyek a határ menti közösségek számára közös projektfejlesztéseket biztosítanak. Ezeknek a tematikája nem kötött, így a megújuló energetika is szerephez juthat. Ha végiggondoljuk, hogy egymástól néhány kilométerre levő települések, amelyek talán zsáktelepülések az adott országban, szövetkezhetnek különböző kommunális szolgáltatásokat illetően, mint a hulladéklerakás, -elszállítás, -feldolgozás, szennyvízkezelés, víztisztítás, ugyanezt megtehetik az energetika területén is. Az önkormányzatok fel tudnak lépni helyi energiaszolgáltató minőségben – hiszen a jövő erről szól!  Az energiaszolgáltatás területén, amennyiben azt a helyi önkormányzat kezeli, két közeli település között szimbiotikus együttműködés is létre jöhet, Románia és Magyarország viszonylatában ennek a jogi feltételei már adottak!