A jelzálogot tartalmazó szerződés jogi hatásai
(Efectele juridice ale contractului de ipotecă imobiliară)
A szerződés, mely az ingatlanra alapított jelzálogot tartalmazza, különböző hatásokat vált ki a jelzálog alapítója (constituitorul ipotecii, ez a személy nem más mint az adós, aki az ingatlanra jelzálogot alapított, mert képtelen volt rögtön kifizetni a vételárat), a jelzálogos hitelező (creditorul ipotecar – az a személy, akinek az adós tartozik, és akinek javára alapították a jelzálogot), valamint azon személyek iránt, akik a jelzálog alapítójától megvásárolják a jelzáloggal terhelt ingatlant (terţii dobânditori al imobilului ipotecat).
A jelzálog alapítójával szemben, a jelzálog mely az ingatlant terheli a szerződés megkötésétől az ingatlan kényszereladásáig semmiféle hatást nem vált ki. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelzálog nem fosztja meg alapítóját az ingatlan feletti birtoklási, illetve tulajdonjogától (dreptul de ipotecă este un drept fără deposedare). Ennek köszönhetően, a jelzálog alapítója szabadon rendelkezhet a jelzáloggal terhelt ingatlan felett. Ez azt jelenti, hogy a jelzálog alapítója eladhatja, vagy akár újabb jelzáloggal terhelheti az ingatlant. Mindez azért, mert függetlenül attól, hogy jelzálog alatt áll az ingatlan, ennek tulajdonosa a kényszereladásig az alapító marad. Ő lakja és ő rendelkezik felette.
A rendelkezés kapcsán említésre méltó, hogy a tulajdonosnak vigyáznia kell, hogy a használat alatt álló jelzáloggal terhelt ingatlant ne rongálja annyira, hogy az ebből kifolyólag veszítsen az értékéből. Hogyha a használatból adódóan egy normális értékvesztés következik be, ezért a jelzálog alapítója nem felel a jelzálogos hitelező előtt. Viszont, ha ezt követően az ingatlan komoly károkat szenved, a jelzálogos hitelező követelheti az ingatlan felújítását. A felújítás, mindig a jelzáloggal biztosított követelés mértékében történik (a felújítási munkálatok értéke nem haladhatja meg azt a pénzösszeget melynek kifizetését a jelzáloggal garantálták).
A jelzálogos hitelező a szerződés megkötését követően nem birtokolhatja (nem lakhatja, nem használhatja) az ingatlant. Hogyha a felek, azaz a jelzálog alapítója és a jelzálogos hitelező, megegyeznének a jelzálogos hitelező ingatlan feletti birtoklási jogában, ez a megegyezés jogilag semmissé nyilvánul. A fent említettek alapján, a jelzálogos hitelező kártérítési keresetet (acţiune în daune) nyújthat be a jelzálog alapítója ellen, hogyha ez utóbbi az ingatlan használatával komoly károkat okoz.
A jelzálog, abban a pillanatban váltja ki teljes hatását a hitelezővel szemben, amikor a jelzálog alapítója nem fizeti vissza a tartozást. Ebben az esetben, a jelzálogos hitelező kezdeményezésére, az ingatlan kényszereladás alá kerül, és elkezdődik a jelzálog érvényesítése a hitelező javára.
Annak következtében, hogy a jelzálog alapítója, az ingatlan tulajdonosa marad a kényszereladás napjáig, addig a napig bármikor eladhatja azt egy harmadik személynek (terţ dobânditor). A jelzálogot tartalmazó szerződés legdrasztikusabb hatását ezen harmadik személlyel szemben válthatja ki, hogyha a jelzálog alapítója nem hajlandó visszafizetni a hitelezőnek a jelzáloggal garantált összeget. Ez utóbbi esetben, a harmadik személy tulajdonjoga, aki jelzáloggal terhelt ingatlant vásárol, komoly veszélynek van kitéve. A jelzálogos hitelező, hogyha nem szerzi vissza a jelzálog alapítójától a tartozott összeget, kényszereladást kezdeményez az ingatlan felett, annak ellenére, hogy ez már nincs a jelzálog alapítójának a tulajdonában. Egy jelzálog alapítását mindig közzéteszik az ingatlan telekkönyvi kivonatában, így az a személy aki a jelzálog alapítójától ilyen körülmények között vásárol ingatlant, tisztába van azzal, hogy könnyen elveszítheti a jelzáloggal terhelt ingatlan feletti tulajdonjogát.
Az ingatlan új tulajdonosa, ha meg szeretné tartani az ingatlan feletti tulajdonjogát, kifizetheti ő a hitelezőnek a jelzálog alapítójának tartozását. Ezt követően, mivel az új tulajdonos más tartozását fizette ki, jogában áll bírósági úton, egy kártérítési kereset alapján visszaszerezni az alapítótól az általa kifizetett összeget, melynek kifizetése az alapító kötelessége lett volna. Viszont fenn áll az a lehetőség is, hogy sem a jelzálog alapítója, sem az új tulajdonos nem fizeti ki a jelzáloggal garantált összeget. És ilyenkor, a hitelező teljesen jogosult a kényszereladás elkezdésére.
A fent említett két lehetőség melyet a jelzáloggal terhelt ingatlan új tulajdonosa gyakorolhat, csak azon helyzetre vonatkozik, amikor a jelzálogot 2011. október 1. után alapították. Az említett dátum előtt alapított jelzálog továbbra is érvényes, de hatásait az alapítás ideje alatt hatályban lévő jogi rendelkezések irányítják. A régi rendelkezések alatt alapított jelzálog esetében az új tulajdonosnak több lehetősége adódik, hogyha az alapító nem fizet és az ingatlant a kényszereladás veszélyezteti. Abban az esetben, hogyha az alapítónak más ingatlanát is jelzálog terheli, az új tulajdonos követelheti, hogy előbb azokat az ingatlanokat helyezzék kényszereladás alá. Ebben az esetben is, az új tulajdonos kifizetheti teljes mértékben az alapító tartozását, majd egy kártérítési kereset útján visszaigényelheti ezt az alapítótól.
Egy másik lehetőség szerint, az új tulajdonos kifizetheti a hitelezőnek azt az összeget amennyiért ő vásárolta az ingatlant az alapítótól, még akkor is, hogyha ez az összeg kevesebb, mint az alapító tartozása. Hogyha az új tulajdonos ingyen szerezte meg az alapítótól az ingatlant (dobândire gratuită), az ingatlan szakértő által felmért értékének megfelelően fizethet (ezt a lehetőséget a román szaknyelv purga ipotecii-nek nevezi).
Ugyanakkor, fennáll a lehetőség, hogy az új tulajdonos elhagyja az ingatlant (delăsarea sau abandonarea imobilului ipotecat), elkezdődik a kényszereladás az ő részvétele nélkül. Ezt a szándékát bíróság előtt fejezheti ki.
Abban az esetben, hogyha, a jelzálogot 2011. október előtt alapították, és az új tulajdonos a fent említett lehetőségek közül egyikkel sem kíván élni, az ingatlant kényszer eladás alá helyezik.
Király Andrea ügyvéd
Hozzászólások