Mi lesz a szennyel?

Elég szomorú, hogy sem az aradi önkormányzat, sem pedig az Apele Române (román vizek) Országos Vízügyi Igazgatóság nem tartotta fontosnak egy-egy képviselőt elküldeni – bár meghívták őket – a Jelen Házban pénteken megtartott, az aradi lakosok szempontjából különös jelentőséggel bíró vitafórumra, mely a Holt-Maros helyzetét hivatott bemutatni, illetve sorsát kicsit előrevetíteni. 

A Maros-ártér Önkéntesei Egyesület által megszervezett esemény kezdetben inkább kisebb politikai szócsatára emlékeztetett – Adrian Niţu kormánypárti képviselő, Claudiu Cristea parasztpárti városi tanácsos és a konzervatívokhoz nemrégiben átnyergelt Gavril Popescu enyhén gunyoros megjegyzései miatt –, de szerencsére Andó András moderátornak sikerült békésebb vizekre, illetve a konkrétumokra terelni a beszélgetést.

Ovidiu Pîrv, a zöld egyesület vezetője szerint a vitafórum célja volt a döntéshozó szervek és a civil társadalom bevonásával közösen választ kapni arra, mi lenne a legjobb megoldás a Holt-Maros és környékének felújítására. Az aradiaknak talán nem is kell ecsetelni, micsoda ökológiai bomba ketyeg a különféle veszélyes hordalékokkal, szennyvízzel és háztartási hulladékkal teli mederben, mennyit szenvednek tőle a környékbeliek és még sorolhatnánk. A meder kitakarításával kapcsolatban már több elképzelés is született az önkormányzat szintjén, a város azonban tehetetlen, hiszen a Maros történelmi ága – melyen keresztül Magyarországra exportáljuk a román vizet öntözésre – az Országos Talajjavító Igazgatóság (ANIF) kezelése alatt áll. A döntés tehát az ő kezükben van.

Az ANIF egyik képviselője is jelen volt a vitafórumon és ismertette az aradi Holt-Marossal kapcsolatos elképzeléseiket. A hölgy szerint ugyanis tavaly egy szakértőkből álló csoport végzett felméréseket Aradon, majd arra a következtetésre jutottak, hogy a környék szempontjából a legcélszerűbb, ha befedik a Holt-Marost. Erről egy elő-megvalósíthatósági tanulmány is készült, melynek alapján, remélhetően a legrövidebb időn belül közbeszerzési pályázatot írnak ki a munkákra. Az ANIF ötletét a fórumon jelenlevő civilszervezetek nem karolták fel, mondván, a meder befedésével még nem fogják megoldani a környezetszennyezési problémákat, hisz azt se tudják, milyen mérgező anyagokat rejt a mederben felhalmozódott iszap.                

A Maros-ártér Önkéntesei Egyesület tagjai a Kolozsváron áthaladó Szamos-ág korszerűsítését hozták fel példaként, a zöldek ugyanis teljességgel elutasítják a Holt-Maros befedését célzó elképzeléseket. A kolozsvári önkormányzat kitisztítatta a Malomárok egy részét, felvirágoztatta a környéket, sőt egy sétányt is létrehozott, megváltoztatva a város teljes arculatát. Hasonló projektet képzelnének el az aradi civilszervezetek is a Holt-Marossal kapcsolatban, az ANIF munkatársa szerint azonban a környékre való tekintettel egy ilyen tervet kivitelezni Aradon „teljességgel lehetetlenség”. Elsősorban azért, mert nincs elegendő alkalmazottjuk arra, hogy felügyeljék a meder tisztántartását, és meggyőződésük, hogy a lakosság egy része – itt konkrétan a Kekecs cigánynegyed lakóit emelte ki – a környék átrendezése után is oda hordaná hulladékait.

A meghívottak között helyet foglaló Petru Dima zöldenergiában jártas szakember szerint bármilyen beruházásról is lenne szó, elsősorban a mederben felhalmozódott, a környezetre rendkívül ártalmas mérgező anyagokat és azok hatását kellene kimutatni, úgy véli, ezt a kényes kérdést valahogy mindig kikerülték az illetékesek.

A beszélgetés végén konkrét megoldások nem születtek, a szervezők azonban a továbbiakban szeretnének még nagyobb visszhangot kelteni a témával az aradi lakosság körében.