Mi maradt a Bánság Deltájából?

A bánsági Temeskenéz határában található, a Bánság Deltájának is nevezett madárrezervátumról sokat hallottunk, de kevesen tudják, hogy pontosan hol is található. A Temes Megyei Turizmust Fejlesztő Egyesület (APDT), a helyi Polgármesteri Hivatal támogatásával egy információs pannót helyezett ki Temeskenéz főutcáján, amely útba igazítja a turistákat és néhány, tavasztól őszig ott látható vándormadár fajt is bemutat.

A híres madárrezervátumra való tekintettel Temeskenéz központjában egy információs központ is működik, ahol szórólapokkal és hasznos tanácsokkal látják el a madárparadicsom iránt érdeklődőket, akik saját elmondásuk szerint elsősorban külföldi ornitológusok. Az idén 70 vendég regisztrált a központnál, akik Németországból, Svédországból és Belgiumból érkeztek, hogy a ritka vándormadár-példányokat (kócsagok, gémek, gólyák stb.) megfigyeljék. Október 18-án, csütörtökön mutatták be a sajtónak a Temeskenéz területén elhelyezett információs pannót. Az eseményen részt vett Călin Dobra Temes megyei tanácselnök is, aki szerint a pannó kihelyezése csak az első lépés volt a madárrezervátum népszerűsítése érdekében. „Nemcsak az ornitológusokat és a turistákat szeretnénk ide elhozni, hanem az iskolásokat is, akik itt élőben láthatnák azokat a madárfajokat, amelyekről tanulnak” – mondta a tanácselnök. Az információs központ képviselője szerint már van egy temesvári iskola (30-as sz. Általános Iskola), amelynek diákjait rendszeresen kihozzák Temeskenézre a ritka vándormadarakat megfigyelni.

Az információs pannó felavatása után megmutatták az újságíróknak azt mocsaras-lápos területet, ami a híres madárrezervátumból a két és fél hónapja tartó szárazság után megmaradt. A mocsaras területet egy poros, hepehupás földúton elsősorban terepjárókkal lehet megközelíteni. A lápos területet egy gát szeli ketté, ahonnan egyik oldalon egy tavacska látszik, a másik oldalon egy teljesen kiszáradt lápos. Az eseményen részt vett Dan Stănescu biológus, aki szerint ezen a vidéken az első világháború után még összefüggő víztükör volt látható, ahol bőségesen volt hal és a nádat is kitermelték építkezési célokra. Amikor a kócsagok ezrei felemelkedtek, fehér felhőként lepték el az eget. A madárrezervátum úgy jött létre, hogy Dionisie Linția bánsági ornitológus, kihasználva a kócsagok védetté nyilvánítását (a kócsagok tolla a kalapok kedvelt dísze volt akkoriban), 1942-ben létrehozta a temeskenézi rezervátumot, ahol nagy számban éltek a védett madárfajok. A sok száz hektáros madárrezervátumból mára alig 70 hektárnyi maradt meg, de a szárazság miatt ennek is csak a töredékét láthattuk.

A helyi önkormányzat, Olimpiu Florin Cheaua polgármester vezetésével, megpróbálja újraéleszteni a madárrezervátumot és az ornitológusok mellett turistákat is vonzani Temeskenézre. Erre a célra egy határon átnyúló Románia–Szerbia program keretében pályázati forrásokat is megpályáztak, amelyből ki lehetne építeni a madárrezervátum infrastruktúráját (turistaösvény, megfigyelő pontok stb.). „A fejlesztések védelméről is gondoskodnunk kell, mert a község területén sok olyan személy van, aki szeméttel teledobálja a csatornákat és mocsaras területeket, megrongálja a turisták tájékoztatására kitett pannókat” – nyilatkozta a sajtónak a temeskenézi polgármester.

A temeskenézi turizmus másik vonzereje a Kinizsi Pál Napok, amelyeket a falu leghíresebb szülöttének emlékére szerveznek meg évente. A nagy magyar hadvezér egyes feltételezések szerint Temeskenézen született, de az biztos, hogy a környéken található romos várat annak idején ő erősítette meg.