Minden magyar ember érezze döntése fonzosságát

Hunyad megye 1-es számú, Zsil-völgyi szenátori körzetében az RMDSZ képviselőjelöltje András József egyetemi tanár, a petrozsényi RMDSZ szervezet elnöke.

– Mire alapoz választási programja?

– Választási és cselekvési programom az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési stratégián alapul, pontosabban annak Hunyad megyére vonatkozó részére.

– A Zsil-völgyében mindig is a bányászat és az energetikai ipar volt meghatározó.

– A jövőben is ezekre kell fektetni a hangsúlyt, mindenekelőtt a helyi erőforrások hatékony felhasználására, az emberi, természeti, földrajzi, táji és klimatikus adottságok kiaknázására. Megalakult a Hunyadi Energetikai Komplexum, egyelőre a parosényi és marosnémeti hőerőművekkel, s tervben van 4 életképes bánya (Lupény, Vulkán, Livazény és Lónya) bekebelezése, míg a három életképtelennek minősített bánya (Urikány, Parosény, Petrilla) felszámolási folyamatban van. Szerintem az elosztás kritériumai megkérdőjelezhetők, nem bányákat, hanem bányamezőket kellett volna osztályozni. A megyei energetikai komplexum gazdaságos és versenyképes üzemeltetése nehéz feladat: a két hőerőmű szükséglete rövid és középtávon évi 2,5-3 millió tonna, amit a bányavállalat jelenleg sem tud biztosítani. Megcsonkítva, három bánya kiesésével pedig még kevésbé. Az újonnan létesített komplexumnak rövid távon személyzetcsökkentést kell végrehajtania, az esetleges termelésnövekedés pedig nagyméretű befektetéseket igényel. Tehát a jelenlegi struktúrában a kőszénbányászat szerepének növekedése, mint nagymértékű munkaerő foglalkoztató nem előrelátható.

– A kőszénbányák kitermelését azonban fokozni kellene.

– A termelési kapacitás növelése a Zsil-völgyi bányákban csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi intenzív, alacsony termelékenységű technológiák helyett az elmúlt két évtizedben történt világszintű technológiákat vezetik be. Az elmúlt években a bányász szakmai profilja pozitívan változott. A tudás és hozzáértés még kiaknázatlan erőforrás, amelyet hasznosítani lehet a bányaipar rehabilitációjában.

– Milyen intézkedéseket tervez mindezek orvoslására?

– Az említett lehetőségek hasznosítása érdekében jól kigondolt kampánnyal a bányászatra, mint szakmára és a bányászra, mint szociális egyénre az elmúlt években rótt negatív asszociációk lemosását tartom szükségesnek, azzal a céllal, hogy ez a szakmai-társadalmi csoport visszanyerje tekintélyét. A bányaipar leépítése nem csak a létszámcsökkentéssel járó negatív szociális következményeket jelent, ezzel legalább egyenértékű a szakmai kultúra veszélyeztetése. Az egyetem, a civilszervezetek, a bányavállalatok közös feladata, hogy a szakmai kultúrát ne hagyják elveszni, újjáépítése évtizedekig tarthat. Ezen szakmai kultúrába az elmúlt másfél évszázadban itt tevékenykedő sok ezer (közöttük jelentős arányban magyar) mérnök, geológus, de egyszerű vájár vérrel és verejtékkel szerzett tudása és tapasztalata van beolvasztva.

Programomban a szénbányászat és a felhasználóként működő hőerőművek regionális energia-pólusokban való összevonásáért szállok síkra. Ehhez kapcsolódhat egy az egyetem körül tömörítendő tudásközpont, a térségben működő állami és magánkutatási-fejlesztési intézetek. A cluster, azaz klaszter román jogi alapozása nincs, ehhez a következő törvényhozási intézkedéseket tartom szükségesnek:

1) a bányatörvény módosítása, egy, az Energetikai biztonságra vonatkozó törvény előterjesztése, a kőszénbányászati részlegben való befektetésekre vonatkozó törvénykezés módosítása,

2) az állami ellenőrzés az energiahordozók kitermelése és értékesítése terén való megtartása, ill. megerősítése,

3) a monoindusztriális területeken alternatív tevékenységekre irányuló beruházások támogatása, beleértve adókedvezményeket is, a hosszú távra szóló alternatív gazdasági fenntartható struktúrák időben való felépítése, megalkotása céljából, valamint

4) Központi Ásványi Erőforrások kutatási intézet létesítése. Erre jó példa Németország, ahol Hannoverben működik a Földtudományi és Természeti Erőforrások Szövetségi Intézete, s annak alárendelve a Német Ásványkincsek Ügynöksége.

– A megújuló, természetbarát energiáról is sokat hallani az utóbbi években.

– Természetesen ez is fontos elképzelés számomra; a Zsil-völgye 200 MW-ra becsült vízenergia-potenciáljának, de a napenergia (fotocellák), a háztáji hulladékok átfogó, össz-Zsil-völgyi programon keresztüli kiaknázását, a bioenergiát és egyéb helyi ásvány erőforrások hasznosítását (urikányi kvarc, különféle díszítő és építkezésre alkalmas kőzetek stb.) is támogatom.

Főleg nemzetközi együttműködés keretében, a kis és közepes  vállalkozásokra támaszkodva. A francia Belfort régióval való ' együttműködés, az „energia völgye'” Winkler Gyula EP-képviselő kezdeményezésének folytatása. Van nehézipari hagyomány, vannak high tech vállalkozások, lehet EU-s pénzügyi támogatáshoz hozzáférni.

– Hátrány azonban az infrastruktúra.

– Mindezek feltétele a térség elérhetőségének javítása a közúti és a vasúti infrastruktúra korszerűsítése révén, kelet–nyugat, illetve észak–dél tengely kialakításával. A Hunyad és Fehér megyéket kiszolgáló nemzetközi repülőteret is szükségesnek tartok, amely a turizmusnak ugyancsak hasznos lenne, nemcsak az üzleti szférának. Zsil-völgyi szinten kellene kidolgozni a helyközi közszállítást, főleg a létező településeket összekötő vasútvonal hasznosítása révén, ami ésszerűbb, mint a tervezett trolibusz vonal megépítése.

– A bányavidéken hasznos lenne az adminisztratív egyesítés.

– Területrendezési szempontból valóban fontos lenne a Zsil-völgyi városok és települések integrálása kistérségi adminisztratív egységbe. A települések egymásra vannak utalva, azonos gazdasági-szociális gondjaik vannak, amelyek orvoslására együttes, egységes terveket kell megvalósítani, így esélyesebben lehet európai pénzre pályázni. Ráadásul adókedvezményeket szorgalmazok komoly befektetők vonzására. A befektetéseket főleg a termelő szektor felé kell irányítani, például a csúcstechnológiák felé, de a könnyűipart sem kell elhanyagolni, a női munkaerőre való tekintettel. A nagy befektetők mellett a kis- és középvállalkozások támogatására is az erre vonatkozó külön törvénykeretet kell javítani/kezdeményezni.

– Ezáltal a szegénység ellen is fel lehet lépni.

– A szegénység csökkentése és az életminőség javítása kiemelkedő a Zsil völgye számára, mivel nagyarányú a helyi és központi szociális támogatásra rászorulók és a szegénységi küszöb alatt élők száma. A minimális közszolgáltatások szociális alapú biztosításának garantálásáról szóló törvénykeret szükséges. Ez a helyi magyar közösségre is érvényes, annak sebezhetőségének súlyosbító tényezője.

A jelöltséget mindezekre való tekintettel vállaltam el és bízom benne, hogy minden magyar ember érzi e választás alkalmával hozott döntése fontosságát.

(x)