Nagy- és Kispereg folyamatosan fejlődik

Arad – Kovács Imrével, a Kispereget is magába foglaló Nagypereg község polgármesterével az elmúlt évi tevékenységet értékeljük, az idei terveket vesszük számba.

– Tavaly, községi szinten mit sikerült megvalósítaniuk?

– Amikor év elején elkészítettük a község fejlesztési stratégiáját a 2014–2020-as időszakra, szinte nyakunkba szakadt a templomtető életveszélyes volta. Mivel nem tűrt halasztást, a helybeli gyülekezet, de a község is mindent megtett a tető lebontása, majd újraépítése tekintetében. Azóta a gond megoldódott, ezért szeretném megköszönni mindazoknak, akik adakoztak, megszervezték, illetve elvégezték a gyors és hatékony munkát. Mára a tető teljesen fel van újítva, elkészült a mennyezet és a padlás is.

– A község hogyan támogatta a munkálatokat?

– Az RMDSZ Arad megyei elnökségének a közbenjárásával, a kormánytól és a megyei tanácstól is hathatós támogatást kaptunk, a Nagyperegi Polgármesteri Hivatal is a lehetőségeinek a mértékében hozzájárult a költségekhez. Hogy adakozásból mennyi gyűlt össze, azt nt. Tóbiás Tibor György tiszteletes úr tudja megmondani, hiszen a szerevezési munka oroszlánrészét ő vállalta.

– Milyen munkálatokat terveznek még a templomon?

– Idén ki kell meszelni, fel kell újítani a padlózatot, de falakat is el kell szigetelni a salétrom továbbterjedésétől.

– Térjünk vissza község dolgaira.

– Tavaly a nagyperegi futballpálya kapui mögé labdafogó hálót szereltünk, a mindkét településen megépült szabadtéri színpad elé betonplatót öntöttünk, megoldottuk az éjjeli kivilágításukat, csatlakozókat szereltünk a fellépő zenekarok számára, a színpadok környékén épített parkokat felújítottuk. A kisperegen épült multifunkcionális pálya éjjeli világításának a megoldása mellett, körbe megépítettük a kerítést, lelátót, illetve labdafogó hálót szereltünk, hogy semmiben ne zavarjuk a szomszédokat.

– Más vonatkozású fejlesztés volt-e a községben?

– Mindkét településre sikerült hoznunk egy-egy vállalkozót, akik közül egyik Nagy-, a másik Kisperegen gyógyszertárt akar működtetni. Az önkormányzat mindkét településen helyiséget biztosít számukra, jelenleg a gyógyszertárak beindításához szükséges engedélyeknek a beszerzése folyik. Ha sikerül beindítani őket, régi vágya teljesül a lakosságnak, hiszen eddig a gyógyszerek beszerzése igen bonyolultan történt Pécskáról vagy Aradról. Tavaly Nagyperegen sikerül megoldanunk 3 templomnak az éjjeli díszkivilágítását, idén tervezzük a kisperegi református, valamint a nagyperegi ortodox templom éjjeli díszkivilágításának a beszereltetését. A templomok megvilágítása a közvilágításra lesz csatlakoztatva. Az utcaaszfaltozásokkal késtünk, mivel megfelelő ajánlatok híján, kétszer kellett megsemmisíteni a kivitelezőre kiírt közbeszerzési eljárást. A két településre kiterjedő projekt 8,5 kilométer hosszú utcaaszfaltozásra vonatkozik, ezért mindkét település központi utcái aszfaltburkolatot kapnak, csak a szélső utcák maradnak zúzott kőburkolattal. A Helyi Fejlesztések Országos Programja által támogatott korszerűsítést idén mindenképp elkezdjük. Tavaly Kispereg bejáratánál építettünk egy autóbuszvárót a munkába ingázók számára. Az sem elhanyagolandó, hogy mindkét településen megrendeztük a falunapokat, Nagypereg történetében másodszor. Kisperegen működik a Magyar Ifjúsági Szervezet, 20 taggal tánccsoport indult Zámbori Renáta irányításával, tehát a kulturális élet is fellendülőben van.

Önerőből kezdik a kultúrotthont

– Más idei terveik?

– A 2009/415. Kormányrendelet alapján szeretnénk befejezni a szántóterület felmérését, a mezei utak rögzítésével. Mindkét település szántóföldjén dolgozik egy-egy topográfus csoport, reméljük, idén elkészülnek a munkával. Mivel a nagyperegi kultúrotthont vissza kell szolgáltatnunk az eredeti tulajdonosnak, ott a télen elkezdtük az iskola dísztermének a felújítását, hogy a településen esedékes ünnepségeket, más rendezvényeket meg lehessen szervezni. Reméljük, a felújítás húsvétig elkészül. Ugyanakkor a kisperegi óvodában is felújítjuk a nagytermet, hogy a júniusban elkezdődő, kultúrotthon épületének a teljes felújítása idején meg lehessen tartani a rendezvényeket, ünnepségeket.

– Tudtommal, a kultúrotthon kibővítése, felújítása mintegy 1,8 millió lejbe kerül. Lesz hozzá elég pénz?

– A benyújtott pályázat eddig nem kapott finanszírozást. Ennek ellenére, önerőből is hozzáfogunk, hogy ezzel is serkentsük a finanszírozás beindulását. Már tavaly hozzá akartunk fogni, csakhogy közbejött a templomtető sürgős felújítása, ezért a kultúrotthon munkálatait elhalasztottuk, hiszen a nagyteremben tartották az istentiszteleteket. Azt tervezzük, előbb lebontjuk az épületet, majd kiöntjük a kibővített, új épület alapjait. Ameddig futja az önerőből, dolgozunk. Utána sürgetjük a pályázatbeli finanszírozás beindítását. Ezzel párhuzamosan, a két településen megépítendő, 1,3 kilométer, térköves járdaépítéshez aláírtuk a kivitelezési szerződést, márciusban hozzá kívánunk fogni a munkálatokhoz. Az idei falunapok alkalmával mindkét településen díjazni kívánjuk a legszebb utcát, hogy serkentsük az amúgy is rendezett arculatnak a megtartását.

– Hogyan érinti az idei községi költségvetésüket a kormánynak azon intézkedése, miszerint azokról nem a megyei tanácsokban, hanem Bukarestben döntenek?

– Mi elégedettek vagyunk, hiszen a költségvetésünk szinte megegyezik a tavalyival, amit a megyei tanácstól kaptunk. Nagyobb települések polgármesterei viszont panaszkodnak, mert amikor számukra meghúzták az 1,5 millió lejes küszöböt, az kevésnek ígérkezik. Véleményem szerint, a kisebb létszámú községeknek elég lehet az 1,5 milliós költségvetési küszöb, a nagyobbaknak viszont 2-2,5 milliós is lehetne, a lakosság számarányában.

– Mi értendő az 1,5 milliós küszöbön?

– Ez a kormány által minimálisan, minden község számára, egy évre biztosított költségvetési szint, függetlenül a lakosság számától.

– Ezek szerint, Nagypereg községben elég lesz az 1,5 milliós küszöb?

– Amint mondtam, az elmúlt években is nagyjából ennyi pénzből gazdálkodtunk, ami elég volt az intézmények működtetésére, de fejlesztésre is jutott belőle, csak ésszerűen be kell osztani. A népesebb községek vezetői a szememre vetették, hogy mi elég pénzt kaptunk. Igen ám, de tőlünk 300 ember az Aradi Ipari Övezetbe ingázik dolgozni, noha Nagypereg községben élnek, ott igénylik a szolgáltatásokat is, miközben a fizetések utáni adóik az aradi költségvetést gazdagítják.

– Milyen arányban sikerült tavaly begyűjteni a helyi adókat?

– Örömmel mondhatom, hogy már harmadik éve 94% körül teljesítünk e téren, mert a lakosság megértette: a helyi adók a helyi költségvetésben maradnak, de a költségvetés leosztásakor is fontos szempont a helyi adók befizetésének az aránya. A lakosság fegyelmezettségével nagyban hozzájárul a község településeinek a fejlesztéséhez.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.