Nagylakra álmodott eurorégiós központ körvonalazódik?

A Magyar–magyar Gazdatalálkozón megtartott előadások során Lica Cociuban egyetemi tanár, az Arad Megyei Tanács alkalmazottja igen érdekes elképzelést tárt hallgatósága elé a schengeni övezethez való csatlakozással felszabaduló nagylaki vámházzal, illetve egy határokon átnyúló, közvetlenül Brüsszel felügyelete alá tartozó régiós fejlesztési programmal kapcsolatban. Hogy az anyaországi gazdálkodók, szakemberek is értsék, Gáll Tamás Mihálynak, az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda főtanácsosának a magyar nyelvű tolmácsolásával az előadó kifejtette: a Híd Magyarország felé című folyóiratnak a megismerése késztette szólásra. A megyei tanács alkalmazottjaként kétéves továbbképzésen vett részt Páduában, de Brüsszelben is tanulmányozta az EU-adminisztráció működését. Feltette a kérdést: valóban elhiszik-e, hogy Magyarországra azon a bizonyos hídon át lehet eljutni? Egy híd, építmény, infrastruktúra. Európa nem az országok országa, hanem a régiók országa, tehát nem országokban, hanem régiókban kell gondolkozni! Éppen ezért ajánlja az Erdély és a Duna–Tisza–Maros–Körösök régióknak az egyetlen eurorégióba való tömörülését.

Röviden arról van szó, hogy a nagylaki határátkelőnél az épületek egy része már felszabadult, de a többi is fel fog szabadulni a hozzá tartozó hatalmas vámudvarral együtt. Beszédében Simona Alice Man államtitkár asszony azt állította, hogy a romániai magyar gazdák tulajdonképpen román gazdák. Maga viszont azt ajánlja: Európában mindenki tartsa meg az identitását, vagyis a magyar gazdák maradjanak magyarok, a románok is románok. Mert bármilyen nemzetiségű gazdának ismernie kell a maga életterét. Bizonyára mindnyájan láttak már telekkönyvi kivonatokat, amelyeken az utóbbi időben azt írja: ideiglenes kivonat. Nagyon kevesen tudják, pontosan melyik az ő területük. Éppen ezért egy újszerű területadminisztrációt ajánl, amit megpróbált Bukarestben is érvényesíteni, csakhogy rá kellett jönnie: a mi fővárosunk Brüsszel vagy Strasbourg. Az ide vezető út viszont Budapesten, illetve Bécsen át halad. A jelzett projekt értékét a brüsszeli szakemberek 200 millió euróra becsülték. Reméli, mindnyájan hallottak a műholdas területadminisztrációról, amely pontosan meg tudja állapítani a termőföld helyét és minőségét, miközben nálunk a gazdálkodók 25 éve keresik a földjeik pontos helyét. Pécska határában ugyanis megpróbálták kijelölni egy 200 éve létező tanyának a helyét, sikertelenül. Ezért van szükség a korszerű infrastruktúrára, hiszen a gazdálkodó szabad ember, joga van a tisztán látáshoz, birtokának a pontos meghatározásához. Simona Alice Man ternovai származású, az ország egyik legnagyobb vásárának, a pankotainak a közeléből, ami mára teljesen összezsugorodott, jobbára használt ruhát árusítanak ott. Ezért is van szükség egy hatalmas, régiós vásárra, amit Nagylakon meg lehet építeni. Ott nem szabad hagynunk, hogy az állam belépjen a termelő és a fogyasztó közé. Nagylakon létre lehet hozni az egész terület adminisztrálásának az infrastruktúráját, szabadpiacát és üzletkötő központját annak az eurorégiónak, ahol szlovákok, magyarok, szerbek és románok élnek. Felszólította hallgatóságát, hogy kövessék ezen a hídon, ami Erdély, illetve Európa felé vezet.

Ahhoz, hogy erős Európánk legyen, erős eurorégiókra van szükség, amelyeket Brüsszelből, illetve Strasbourgból felügyelnek – mondta el a XVI. Magyar–magyar gazdatalálkozó alkalmával megtartott előadásán Lica Cociuban egyetemi tanár.