Nagyobb felelősség

Október elsejétől akár fizetésre is kényszeríthető a jegyességet felbontó fél, a házasságtörést elkövető házastársat szintúgy kötelezhetik a kártérítésre, válás esetén pedig a gyerekek véleményét is kikérhetik abban, hogy melyik szülőnél szeretnének lakni. 

Az elsején hatályba lépő, az 1864-est felváltó és a 2009/287-es törvény által szabályozott új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: PTK) alapvető változásokat vezet be a vagyoni és bizonyos személyi viszonyok tekintetében. Ştefan Lucaciuc bíró, az Aradi Törvényszék elnöke úgy véli, mindenképp pozitívum, hogy sikerült a jelenlegi formájában elfogadtatni az új szabályozást, a törvénykönyv azonban tüzetes tanulmányozást igényel, különösen a bírósági joggyakorlat területén. Az elnök szerint az újdonságok megértése, értelmezése szempontjából a jogalkalmazók egy átmeneti időszak előtt állnak, épp ezért, a dolgok kikristályosodásáig a bírók felelőssége is még nagyobb lesz.

A PTK fontosabb újításairól a törvényszék vezetője szerint a lakosságot is tájékoztatni kell, ennek érdekében rendszeres sajtóértekezleteken érintik majd a legfontosabb tudnivalókat.     

A törvényszék elnöke szerint jelentős változásokat iktattak be a családjogi kérdések területén, a törvénykönyvben nagyobb védelmet kapnak a természetes személyek és olyan új fogalmak jelennek meg, mint például a jegyesség vagy a családi tanács (consiliu de familie).

A 266–270. cikkelyek által szabályozott, a „kölcsönös házassági ígéretként” meghatározott jegyesség fogalma első ízben jelenik meg a törvénykönyvben. A jegyességet felbontó vagy a felbontást tetteivel kiváltó féltől párja akár kártérítést is kérhet. (Pl. visszakérheti az esküvői terembérlésre kifizetett összeget.) A jegyességet nem kötik semmilyen formalitáshoz és bármilyen úton bizonyítható a bíróságon, ugyanakkor jegyességből nem származhat kötelezettség a házasság megkötésére. Felbontásakor azonban a jegyesek által kapott ajándékok visszaigényelhetők. Kivételt képez ez alól, ha a jegyesség az egyik fél elhalálozása miatt ér véget.

A házasságot kötő feleknek – a házasság megkötése előtt vagy akár utána is – joguk van egy ún. házassági egyezséget (convenţia matrimonială) kötni, melynek keretében az elkülönített vagyoni jogviszonyt is választhatják.

A válásra (373–403. cikkelyek) vonatkozóan is született néhány újítás, mint például az, hogy a házasság felbontása miatt valamilyen kárt szenvedett félnek joga van kártérítést kérnie a másiktól. Az azonos neműek közötti házasságot, illetve örökbefogadást szigorúan tiltja a kódex, illetve azt sem ismeri el, ha azt más államban, külföldön kötötték. A válást közjegyző is kimondhatja, amennyiben a felek megegyeznek és nincs közös kiskorú gyermekük.

A válás után a szülők – ha a bíróság nem dönt másként – együttesen gyakorolják a szülői felügyeletet. Sőt a 10 éven felüli gyermekek is véleményt mondhatnak a gyermekelhelyezési perekben.

A családi tanács (124–132 cikkely) új intézményként fejti ki hatásait az új PTK-ban. A jogi személyiség nélküli, konzultatív, illetve felügyeleti hatáskörrel felruházott, főként a családtagokból, rokonokból álló testületet a gyámügyi bíróság (instanţa de tutelă) nevezi ki a kiskorúak védelmének érdekében.  

A törvénykönyvben nagyobb teret kap a magánélet tisztelete, illetve a kifejezés szabadsága, sőt a személy halál utáni tisztelete is. A törvénykönyv értelmében az elhunyt emlékét, illetve testét tisztelni kell (kegyeleti jogok), ugyanakkor bárkinek jogában áll rendelkeznie saját testéről/temetéséről elhalálozása után.

A törvényszék elnöke szerint a folyamatban lévő peres ügyekre az új törvénykönyv nem fejti ki hatását.