Négy évig tart a 700 éves Hunyadi kastély restaurálása

Ma hivatalosan is útjára indult a Hunyadi kastély restaurálását és működőképessé tételét célzó, 52,5 millió lej értékű uniós pályázat, amely több mint 8 millió euró vissza nem térítendő európai támogatást jelent Temes megyének a Regionális Operatív Program keretében. 

A kiemelkedő jelentőségű pályázat megyeházi bemutatóján Angela Glăman projektmenendzser hangsúlyozta: Temesvár legrégebbi és legfontosabb, A osztályú műemlék épületének teljes felújításáról van szó, amelyet a rombadölés veszélye fenyegetett, ezért a beavatkozás halaszthatatlan volt. A projektvezető rendkívül fontosnak tartotta, hogy a felújítás kezdetekor és a négy évig tartó felújítás időszakában rendszeresen tájékoztassák a közvéleményt a Hunyadi kastély állapotáról, fényképeket és video-anyagokat bocsátva a médiák rendelkezésére.

Az első formájában 1307–1315 között felépített kastély hétszáz éves történetéről és a kastélyudvaron zajló ásatások során feltárt régészeti felfedezésekről Kopeczny Zsuzsanna archeológus tartott vetített képes előadást. „A kastély a város és a régió hét évszázados történelmének valamennyi jelentős eseményéről tanúskodik – mondta Kopeczny Zsuzsanna –, az idők folyamán többször is megostromolták, romba döntötték és mindannyiszor újjáépítették. 1315-től 1323-ig Károly Róbert magyar király székhelye Temesváron volt, aki ebben a kastélyban lakott. A 2007-ben a kastélyudvaron elkezdődött régészeti feltárások során felszínre került többek között Károly Róbert XIV. századi kastélyának lakótornya is, ami az utóbbi évtizedek legjelentősebb régészeti felfedezése. A következő időszakban ebben a kastélyban lakott Filippo Scolari, Kinizsi Pál és a törökverő Hunyadi János, akik kibővítették és átépítették a kastélyt, amely az 1443-as nagy földrengésben súlyos sérüléseket szenevedett. A XVI. század végén, immár a török uralom idején egy nagy ostrom során újból romba dölt a kastély, de ismét újjáépítették. A kastély XIV–XIV. századok közötti időszakából rengeteg tárgyi emlék került elő a régészeti feltárások során. Az utolsó nagy temesvári várostromra 1849-ben került sor, amikor a Hunyadi kastély ismét romba dőlt. Jelenlegi formáját 1856-ban nyerte el a kastély épülete, amikor eklektikus stílusban újjáépítették.”

Dan Leopold Ciubotaru, a Bánát Múzeum igazgatója a Nyugati Jelennek elmondta: „A Hunyadi kastély egyik megroggyant szárnyának megerősítésén már 2006 óta dolgoznak, elsősorban a megyei önkormányzat saját forrásai felhasználásával. Az eredeti terveket többször kellett módosítani, mert a munkálatok során derült fény az épület tartószerkezetének valódi, rendkívül siralmas állapotára. Ezek a megerősítési munkálatok lassan haladtak, mert kevés volt a pénz, ugyanakkor a régészeti feltárások is elkezdődtek, amikor felszínre kerültek a középkori kastélyépület falai. Az eddig elvégzett munkálatokkal sikerült az épület állagának további romlását megakadályozni és nagyon örülök annak, hogy most sikerült európai támogatást szerezni a kastély teljes restaurálására.

Remélem, hogy a most kezdődő felújítás legalább 20 évre biztosítja a Bánát Múzeum zavartalan működését, a város legjelentősebb műemlék épületét kiváló körülmények között látogathatja majd az évi 15 000-25 000 látogató”.

A munkálatok idején, idén ősztől a Bánát Múzeum adminisztrációja, állandó és időszakos kiállításai a szintén európai pénzből felújított Terézia Bástya épületének emeleti részében működnek.