Összefogva győzzük le a nehézségeket

„Nem kell 23 év, ahhoz, hogy lerombolják a rendszerváltás után elért eredményeinket”, ha kiesünk a parlamentből, hangsúlyozta Kelemen Hunor péntek délután a Vajdahunyadi Magyar Házban, a Hunyad megyei magyarság vezetőivel folytatott eszmecserén. December 9-e után az RMDSZ nem fél az ellenzéktől, noha az nem cél, a parlamenti jelenlét viszont pótolhatatlan. A lelátóról lehet bekiabálni, szidni a bírókat, vagy a játékosokat, de ha nem vagyunk a pályán, labdába se rúghatunk sorsunk alakulásához.

Délután a dévai művelődési központban folytatódott a program, az RMDSZ ünnepélyes megyei kampányindítóján, amelyre több mint 500 magyar gyűlt össze, a megye szinte minden magyarlakta településeiről, katolikusok és protestánsok, tősgyökeres hunyadiak és bukovinai székelyek, városiak és falusiak, a polgári Déváról ugyanúgy, mint a nehézipari Vajdahunyadról vagy Zsil-völgyéből.

A Hunyad megyei magyar közösség ilyen sokszínű, élete során különböző kihívásokkal szembesült, de a nehéz bányászati vagy kohászati munka mellett megtartotta egyenes gerincét, megmaradt magyarnak, büszkén adta át örökségét a következő nemzedékeknek. Legyőzte a nehézségeket, s december 9-én sem lehet másképp, hangsúlyozta ünnepi beszédében Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.

A sokszínűség jellemezte a kampányindító ünnepséget. A dévai Szivárvány nyugdíjasklub bukovinai székely népdalokat adott elő, a Szent Ferenc Alapítvány diákkórusa pedig versekkel és közkedvelt könnyűzenei slágerekkel lépett fel, míg a Téglás iskola diákjai reneszánsz előadást mutattak be. Ezután a jelöltek mutatkoztak be és ismertették fontosabb célkitűzéseiket.

Kocsis Attila (Brád-Szászváros, szenátus) a fejlesztés, népszerűsítés, oktatás háromszöget tekinti prioritásnak, abban a reményben, hogy a Hunyad megyei szórványmagyarság visszaszerzi azt, ami 1989 után háromszor már megvolt, a parlamenti képviseletet. Pogocsán Ferdinánd (Déva-Hunyad szenátus) a munkahelyteremtést és a megye gazdasági megerősödését tartja fontosnak, mivel a magyarság jövője is biztonságon, bizalmon és jóléten alapszik.

Összefogással – szórvány jellege ellenére – a Hunyad megyei magyarság megmutatta, mire képes, például a széleskörű elismerésnek örvendett megyei magyar napok alkalmával, hangsúlyozta Takács Aranka (Vajdahunyad, képviselő). Hasonló összefogással bejuttathatják képviselőit a bukaresti parlamentbe, ami nemcsak a magyarság számára, hanem Hunyad megyének is előrelépést jelentene, amolyan garanciát a fejlődéshez. Burján Gergely (Déva, képviselő) a magyarságot bomlasztani kívánó – külső és belső – hangok veszélyére hívta fel a figyelmet, csak összefogva lehet olyan megyét felépíteni, ahonnan a magyar fiatalok ne meneküljenek el jobb megélhetésért.

Annyit számítunk, amennyit bizonyítunk – üzente a Hunyad megyei magyar létét büszkén hangsúlyozó fiatal Kofity Zoltán (Hátszeg, képviselő). Eddig a magyarság sokat bizonyított, december 9-én is így kell cselekednie, mert minden szavazat számít. Hasonlókat hangsúlyozott Ferenczi István (Szászváros, képviselő), a nagyszerű magyar nép dicső múltjához illő jövőt építsen egymással összefogva. Itthon, Erdélyben.

Dezméri István (Brád, képviselő) szívesen vállalta a gyér magyarságú Mócföldön való jelölést, hiszen eddigi megvalósításaival, s az Erdély 2020-as programjával az RMDSZ büszkén állhat ki bárhol, bárki előtt, az egész megyét, az egész Erdélyt képviselni tudja.

Magyar sorsot magyar kézbe, hangsúlyozta Benedekfi Dávid (Lupény képviselő), aki székely származása ellenére arra buzdította a népes közönséget, hogy összefogással igyekezzen saját képviselőjét bejuttatni a bukaresti parlamentbe, hogy a szórványmagyarság ne szoruljon mások képviselőire. Iskoláinkat, kultúránkat, intézményeinket mi kell felépítsük, mi kell működtessük, a székelység ugyan segítséget nyújt, de a munka a miénk, ezért a képviselet is hasonlóképpen a miénk, szórványbélieké kell, hogy legyen.

Babóczi Imre (Petrozsény, képviselő) a munkahelyteremtést és méltó nyugdíjakat tekinti fő célkitűzéseinek, illetve olyan intézmények létesítését (magyar ház, nyugdíjasklub, kulturális rendezvények) vagy megerősítését (iskola), melyeket Déván, Vajdahunyadon és Lupényban már nagyrészt megvalósítottak, és Petrozsényban is nagy szükség lenne rájuk.

Ne hagyjuk, hogy 23 év munkája semmibe vesszen, építsük tovább együtt a magyar jövőt, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Nyilván hibák is történtek, de csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A magyarság jelenleg 3 ellenséggel szembesül: az utóbbi 6 hónapban felülről szított magyarellenes nacionalizmussal, a gazdasági válsággal és a mindenekelőtt a közömbösséggel. Utóbbi legyőzése nélkül, azaz a magyarság mozgósítása és összefogása nélkül december 9-én és azután a másik két kihívást nem lehet legyőzni. A „minden magyar számít” nem üres kampányszólam, hanem hosszú távú sorsunk kulcsa, mivel a következő években Románia létfontosságú döntések előtt áll (alkotmánymódosítás, regionális átszervezés, EU-s pénzalapok beütemezése stb.), amiből a magyarság nem maradhat ki, mások nem dönthetnek helyettünk.

A rendezvény felemelő hangulatát csak fokozta Zsargó János református, Koppandi-Benczédi Zoltán unitárius és Marthy Attila római katolikus lelkipásztorok együttes felhívása a felekezeteken túli magyar összefogás fontosságára, melyre nemzetünk dicső múltja alatt számtalan példa volt már. Legyen így a jövőben is, hangsúlyozták, mielőtt az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt, majd a csernakeresztúri hagyományőrző néptáncegyüttes előadása zárta az ünnepséget.