Pécska és Battonya együtt kíván fejlődni

A VI. Pécskai Disznótort több politikus mellett megtisztelte jelenlétével a testvértelepülés, Battonya polgármestere, Marjai János is, akit vendéglátó kollégájával, Antal Péter polgármesterrel együtt az eddig közösen megtett út, illetve a jövőbeli tervek felől faggattuk.

Amint Antal Péter pécskai polgármester előrebocsátotta, Battonyával az 1990-es évektől testvérvárosi kapcsolatban vannak, a jószomszédi viszonyt folyamatosan ápolták, közös pályázatokat azonban csak 2007-től, Románia EU-csatlakozásától tudtak benyújtani. Ezek kisebb, mezőgazdasági jellegű pályázatok voltak, de komolyabb horderejű pályázatok benyújtására az EU 2016–2020. közötti költségvetési időszakában nyílik majd lehetőség. Ezek elsősorban olyan infrastrukturális beruházások lennének, amelyek mindkét várost fejlesztenék.

Marjai János szerint Battonyának elsősorban a Pécskával tervezett közös műút és a kerékpárút megépítése lenne fontos, amelyek jóvoltából sokat javulna a két település kölcsönös elérhetősége. Marjai megtekintette a pécskai Bivalyfarmot és rezervátumot, aminek turisztikai vonzata van a battonyai gyermekek és lakosok számára is, de a Maros-parton tervezett kerékpártúrák, az itt lévő emlékhelyek meglátogatása is olyan lehetőségek, amelyekkel a battonyaiaknak élniük kell. Battonyának gyógyvízzel működő termálstrandja van, amit korszerűsítve, tovább fejlesztve a pécskai lakosok is élvezhetnének. Mindezekhez azonban könnyebben átjárható, schengeni határra lenne szükség, továbbá megépíteni a két várost közvetlenül összekötő átjáró utat, ami a jelenleg Tornya felé vezető útnak a felére csökkentené a távolságot. Az út tulajdonképpen az impériumváltás előttinek a felújítása lenne, hiszen visszatekintve a történelembe, Pécska és Battonya folyamatosan együttműködött. Mindkettő az Arad központú térségnek a kistérségében, ugyanabban a járásban léteztek. Most a határok lebontásán, a barátság újraépítésén dolgoznak, a két település lakosságának az érdekében. A 30 éves battonyai strand a megépítésekor a legkorszerűbbek közé tartozott, vízforgató berendezéssel, csakhogy az idő múlásával elavulttá vált, amit toldozgatnak, foltozgatnak, de az nem elég hatékony, ráadásul sokba is kerül. A gyógyvizes részt be kellene fedni, hogy télen is használható legyen, hiszen bőrbetegségekre, illetve más panaszokra is nagyon jó hatással van. Ha olcsón fel tudnák újítani, egész évben használhatnák a battonyai polgárok mellett a pécskaiak is.

„Néhány hónapja fontolgatják a battonyai kollégával – kapcsolódik be újra Antal Péter –, hogy Pécska is tervezi egy korszerű termálstrand építését, amit egy közös EU-pályázatban összeköthetnénk a battonyainak a bővítésével és korszerűsítésével”, ezért abban reménykednek, hogy az új EU-költségvetésben találnak erre határon átnyúló pályázati kiírást.

Battonyán 3000 munkahely szűnt meg

Visszatérve Battonyára, ami Marjai János szerint különleges településnek számít a régióban, hiszen nagy területen fekszik, ezért a belterület útjainak a hossza 52 kilométer, miközben a lakosság jelenleg 6190 lelket számlál. A belső utaknak a 80%-a burkolt, a 60%-a aszfaltos. Nagy gond számukra, hogy az új EU-ciklusban nem szerepel belső utak aszfaltozásának a lehetősége, tehát erre valamilyen más forrást kell találniuk. Az utak azért ilyen hosszúak, mert valamikor a településnek 14 000 lakosa volt, tehát erre az igényre épültek az utcák. Az utóbbi időben történt elvándorlás miatt évente a város nagyjából 1000 embert veszít, miközben a 15 500 hektáros település megmaradt eredeti méretében. Jelenleg mintegy 800 munkanélküli szerepel a nyilvántartásukban, a többségük részt vett közmunkában. A helyzetet súlyosbítja, hogy a befektetők Battonyát átugorva, Pécskán, Aradon, esetleg Temesváron kötnek ki, ahol más feltételeket biztosítanak számukra. A városvezetés igazából azt várja, hogy az uniós ciklusnak megfelelően, a saját beruházásaik vonzzanak befektetőket. Ehhez azonban az önkormányzatnak kell megtennie az első lépéseket, mert maguktól nem jönnek. Magyarországnak a keleti részéről az aktív munkaerő legnagyobb része elmegy Nyugat-Európába, vagy az ország nyugati részébe. Mindazt, ami megvolt ezelőtt 25 évvel, most visszaépíteni borzasztóan nehéz, hiszen Battonyán 3000 munkahely szűnt meg.

Ezzel szemben, Antal Péter szerint Pécskán 2% körüli a munkanélküliség, vagyis csak az idősek, illetve azok nem dolgoznak, akik nem akarnak. Egy kis hányaduk azért nem talál munkahelyet, mert nincs általános iskolai végzettsége, ezért nem tudják alkalmazni. Ugyanakkor abban reménykedik, hogy az alacsony végzettségűeknek is munkát tudnak majd biztosítani. Jelenleg is vannak olyan battonyai lakosok, akik Pécska környékén vagy Aradon dolgoznak. Ha viszont megépül az átjáró út, sokkal többen ingázhatnak majd a pécskai munkahelyekre.

Marjai János szerint az új uniós pályázati kiírások még ezután fognak megjelenni, mert az irányító hatóságok most dolgoznak a céloknak megfelelő feltételrendszeren. Magyarországon ugyanis, egy önkormányzatnak nem lehet pályázatírója, hanem a megyei közgyűléseknek vannak pályázatíró csapataik, amelyek e munkát elvégzik. Természetesen, megvan a Területfejlesztési Operatív Program vagy a Vidékfejlesztési Operatív Program, illetve a gazdasági fejlesztési programok, amelyeket az önkormányzatok folyamatosan követnek, ezért a pályázatíró csapatok közlik velük, melyik kategóriába kerülhetnek. Ezek szerint 2016. első negyedévében már egy csomó kiírás meg fog jelenni, de a komoly munka 2017-ben lesz.

Pécskán főként infrastruktúrára, de bármire pályáznak

Antal Péter szerint Pécska pályázatíró csapata fel van készülve, mert szerencsére, nálunk helyi szinten lehet eldönteni, hova óhajtanak pályázni. Természetesen infrastruktúra-fejlesztésre összpontosítanak a legjobban, de bármire pályázni kívánnak, ami a várost fejlesztheti. Ide tartozik a környezetvédelem, a turizmus, szociális lakások építése stb. Ezzel párhuzamosan, az utcaaszfaltozási program folytatódik annak arányában, hogy az EU évente mennyi pénzt fog kiutalni erre a célra. Maga mindenképp reméli, hogy 2020-ig Pécska minden utcája aszfaltburkolatot kap, de a hozzá tartozó falvakban is jelentős haladást ér el az infrastruktúra-fejlesztés. Ott az a gond, hogy a vízvezetéket és a szennyvízcsatornát még nem tudták lefektetni, ezek a munkálatok idén indulnak Tornyán és Szederháton. Reméli, 2018-ig mindkét településen befejeződnek, ezért 2020-ig útaszfaltozásokra is futja majd a pénzből.

Battonyán 5 milliárd forint értékű szennyvíz-beruházás

Ami a szennyvízberuházást illeti, Békés megyében, Battonyán lesz a legnagyobb beruházás – veszi újra vissza a szót Marjai János –, mert 2016-ban kezdődnek el ez ügyben a közbeszerzési eljárások, hogy 2017-től beindulhassanak a munkálatok is, amelyeknek az összértéke mintegy 5 milliárd forintra emelkedik. Az EU-beruházásnak az első része, a tervezés befejeződött, következik a kivitelezés. Elsősorban a város rehabilitációja lesz a fő cél, ami a középületek felújítását, zöldövezetek építését jelentené, új eszközök beépítésével. Mindezt az emberek életminőségének a javításáért teszik. Battonyán ugyanis, manapság mintegy 1000 ház lakatlan, ezért az értékük is alacsony.

***

A két polgármester indítványára, a beszélgetést három év múlva ismételjük meg, amikor már a tervek helyett, a kézzelfogható megvalósításokat vehetjük számba. Az egyben azt is jelentené, hogy mindkét polgármester a tisztségében marad, ezért a terveik életbe ültetéséhez, mindkettőnek sok sikert kívánunk!