Andrejka László idei tapasztalatai

Ráfizetéses gyümölcstermesztés?

Írta:
2014. november 19. 19:36 (szerda) /

Foglalkoztunk már az idei szeszélyes időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival, ugyanakkor az is érdekes lehet, hogyan tudtak munkálkodni a gombabetegségeknek kedvező időjárás közepette a gyümölcstermesztők, akiknek az életét a szeszélyes időjárás mellett az orosz embargó is megkeseríthette. Éppen ezért kerestük meg Andrejka Lászlót, aki a lippai dombok között, mintegy 120 hektáron termeszt gyümölcsöt.

Amint elmondta, a szeszélyes időjárás miatt a gyümölcsfákat gyakrabban kellett permetezni, ami növelte a költségeket. Ugyanakkor, a sok eső miatt több gyümölcs termett, ami nem mondható el az őszibarackra. Az nem igényel sok csapadékot, inkább szárazságtűrő, ezért az esők miatt hamarabb jelentkezett a rothadás. A gondok június végén, az őszibarack érésének az időszakában kezdődtek, amikor folyamatosan nagy mennyiségű csapadék esett. Éppen ezért, a Cardinal barackfajta rothadni, hullni kezdett. Utána viszont kiegyenlítődött a helyzet, hiszen a nedvességtűrő szilvával, de az almával sem voltak gondok. Megfelelő volt a mennyiség, a gyümölcsméret is.

 

Embargós gondok

Az igazán komoly gondok azonban augusztus végén jelentkeztek, amikor az Európai Unió embargót hirdetett az orosz termékekre, ami maga után vonta Oroszország embargóját is az uniós termékekre, így a gyümölcsre is. A kialakult krízishelyzet Andrejka Lászlót is nagyban érintette, amit közöltek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériummal, ahonnan a helyszínre látogatott Daniel Botănoiu államtitkár, aki alaposan ismerte a helyzetet. A gyümölcstermesztők arra hivatkoztak, hogy más országokban az embargó okozta gondok bizonyos mértékig megoldódtak. Példának okáért, Magyarországon a gyümölcs nagybani felvásárlási árát megtoldották kilónként 8 forinttal. Az államtitkár megígérte, hogy a lehetőségek arányában megpróbálnak támogatni, amit azonban az uniós szabályok nem igazán tesznek lehetővé. Maga abban látna támogatási lehetőséget, hogy idén nem csak az orosz piacra termelők, hanem közvetett módon azok is veszteségeket könyvelhettek el, akik amiatt nem tudták eladni a termékeiket, hogy az orosz piac befagyása miatt, a magyar és a lengyel, olcsó  termékek özönlöttek be a hazai piacra. Tehát közvetett módon, az orosz embargó a román piacot is negatívan érintette. E kérdéssel azonban a Minisztérium munkatársai is tisztában vannak, de azzal is, hogy az Unió a közvetett veszteségek kompenzálását is engedélyezi. Ehhez azonban meg kell találni a támogatási formákat és alapokat. Eddig a szokásos, területalapú támogatáson kívül, más támogatást nem kaptak.

 

A tavalyi ár felét fizetik

Hogy kézzelfoghatóan milyen termékek értékesítése akadozik?

Mivel hagyományosan sok almalé alapanyagot termeszt, idén a lé-alma kilójáért a tavalyi árnak a felét fizetik, ami nagy érvágás Andrejka László számára. Ezenkívül kevés szilvát is termesztett, amit a hazai piac felvásárolt. Ugyancsak számított az őszibaracktermésből várt bevételre, amitől azonban elütötte a sok eső. A legnagyobb bevételi lehetősége, az alma értékesítése a rendkívül nyomott, 1 lej alatti felvásárlási árak miatt csorbul. Mivel később sem igazán lehet számítani a felvásárlási árak emelkedésére, csupán 50-60 tonnányit tárol a hűtőházban, hogy a hagyományos felvásárlóit év végéig ki tudja szolgálni. Teszi azzal együtt, hogy jól tudja: a hűtőház üzemeltetése, a tárolási költségek miatt nem számíthat komoly bevételekre. Éppen ezért, sok almát adományoz a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonainak.

 

Egyenlő esélyeket itthon és Brüsszelben

Véleménye szerint az iskolások számára kiírt almaprogramot sem helyesen pályáztatják, azt két-három szakaszban kellett volna kiírni, hogy a hazai gyümölcstermesztők is pályázhassanak. A jelenlegi módszer alapján ugyanis, februártól már nem tudna almát biztosítani a gyermekeknek, mivel ilyen hosszú időre sem maga sem más hazai termesztők nem tudnak tárolni. Ugyanakkor szeptemberben, októberben és novemberben versenyképesek lennének az árakkal, de a minőséggel is. Úgy kellett volna a pályázatot meghirdetni, hogy október, novemberig a hazai, míg újévtől a külföldi termelők biztosítsák a programhoz szükséges alapanyagot.

Hogy a Minisztériumban figyelembe veszik-e a hazai gyümölcstermesztők igényeit?

Adrejka László úgy érzékelte, nyitottak irántuk, de nem elég keményen csapunk arra a bizonyos, brüsszeli asztalra. Mert Románia komoly tényezőnek számít az Unió mezőgazdaságában, viszont a hangunk alaposan elmarad ettől. Bár nem politizál, nagy érvágásnak tartja, hogy az ország elveszítette az uniós mezőgazdasági biztos tisztséget. Szerinte a Romániát emiatt ért veszteséget egyelőre fel sem lehet mérni. Legnagyobb gond, hogy képtelenek vagyunk a hangunkat hallatni, annak ellenére, hogy mi a nyugatiak minden termékét megvásároljuk, a hazai vállalatok a pénzük nagy részét a nyugati bankok hazai kirendeltségeiben tartják, a nyugatiaktól vásárolják a gazdálkodáshoz, a gyümölcstermesztéshez szükséges vegyszereket is, miközben ők határozottan kijelentik: egy gramm lé-almát sem vásárolnak fel az országból. Miféle uniós jogegyenlőség az, hogy mi mindent vásárolunk a nyugatiaktól, miközben ők a terményeinket nem hajlandók felvásárolni? E kérdésnek a rendezése a politikum, a kormányzat feladata lenne.

Az államtitkárral azt is megbeszélték, hogy a közeljövőben valószínűleg beindul a gyümölcsösöknek EU-támogatással történő felújítása, újratelepítése is, aminek az időpontját még nem lehet tudni. Az újratelepítéshez azonban komoly tőke szükséges akkor is, ha azt támogatások formájában majd visszafizetik. Állítólag meg lesz szabva, hogy uniós szinten milyen gyümölcsfajták telepítését támogatják. Andrejka László egyelőre kis területek újratelepítésében gondolkozik, noha a 120 hektárnyi területének nagyobb része már telepítésre elő van készítve, vagyis a kiöregedett fákat kiszedték, eltakarították, hogy ne fertőzzék a többieket. Jelenleg az aktív gyümölcsös, csupán az összterületnek a felére tehető.

A fent ismertetett okok miatt, Andrejka László szerint idén, a hazai termelők nem számíthatnak haszonra. Esetleg azok a mezőgazdászok, akik a gabonájukat betárolták, tavasszal jobb áron adhatják majd el, de az sem biztos.

Hozzászólások