Ráhangolódni a magasztosságára, a misztériumára

Nagyszombaton az arad-belvárosi katolikus templomban 20 órakor kezdődött a tűz- és vízszenteléssel, körmenettel egybekötött feltámadási szertartás. Ennek leglátványosabb, legtöbb hívet vonzó része ezúttal is a körmenet volt, amikor is a harangok zúgása közepette, 22 órakor a szokáshoz híven, a feszület és a feltámadott Krisztus szobra mellett az élen ezúttal is Matekovits Mihály haladt. Mögöttük az égő fáklyákat hordozó fehérruhás fiatalok, majd az egyháztanácsosok által a magasba tartott baldachin alatt az Oltáriszentséget a minorita atyák hordozták körbe. A Tankó Károly karnagy által felkészített, vezetett egyházi kórus egész úton magyarul és románul énekelt, utánuk égő gyertyákkal, ugyancsak énekelve vonult a rengeteg ember. A közlekedés-rendészet által biztosított útszakaszon a körmenet a színház előtt a Városháza felé fordult, majd onnan vissza a templom felé. Oda visszaérve, a lépcsők tetejéről p. Blénesi Róbert házfőnök, plébános az Oltáriszentséget a négy égtáj felé emelve, megáldotta a várost és hagyományőrző polgárait. Azok az ablakokban sok helyen égő gyertyákkal jelezték a szertartásban való részvételüket, miközben a menetben haladók boldogan hordozták, a széltől óvták a feltámadás, az élet jelképét, a gyertyalángot. Azt nem csak a maguk, hanem a valamilyen okból távolmaradt vagy elhunyt szeretteikért is vitték, a kellemetlen hidegben is felszabadultan énekelve, teljes mélységében ráhangolódva a feltámadás magasztosságára, misztériumára.