RMDSZ-kongresszusváró hangulatban

Bognár Leventével, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével a közelmúltban a tagszervezetekben lezajlott tisztújításokat értékeljük.

– Arad megyében hány tisztújító közgyűlés zajlott le az elmúlt két hónapban?

– A Megyei Küldöttek Tanácsa döntésének, illetve az Alapszabályzat értelmében, a megyei szervezet tagszervezeteiben kétévente tisztújítást kell szervezni február 10. és március 31. között. Összesen 25 helyi, továbbá 9 Arad-kerületi szervezetben szerveztük meg a tisztújító közgyűlést.

– Kérném, érintőlegesen említsük meg a minden tagszervezetben megtartott fórum eredményét!

– Kezdjük a megyeközponttal, Araddal, ahol a 9 kerületi szervezet legtöbbjében a folytonosság mellett döntöttek, az eddigi elnököket megerősítették tisztségükben. Komoly eredménynek számít, hogy a Tisztviselő-telepen, ahol a tevékenység leült az elmúlt években, a legújabb tisztújítás alkalmával Márkus János kapott bizalmat a szervezet felrázására, megújítására. A Belvárosban Láng István, Gáj-Buzsák kerületekben Khell Levente, a Maros-part kerületben Kárpáti Béla, Mikelakán Durst Pál, a Mosóczy-telepen Farkas Viktória, Pernyávában Kreszta Sándor, Újaradon Horváth Imre, míg a Vlaicu-Séga negyedben Pintér Mária folytatja az érdekvédelmi munka vezetését, szervezését. A tisztújítás kiváló lehetőséget biztosított a tagsággal való találkozásra, elbeszélgetésre, áttekinteni az Aradon felvetődő adminisztratív gondokat is. Éppen ezért, Cziszter Kálmán városi tanácsos kollégámmal igyekeztünk ott lenni minden fórumon, ahol nem csak politikai, hanem közéleti kérdések is terítéken voltak. Az ott felvetett gondok közül jó néhányat már sikerült orvosolni is. Tehát gyakorlatban is megnyilvánult a tény, hogy az RMDSZ nem politikai párt, hanem érdekvédelmi szervezet. Ennek a hatékony működéséhez feltétlenül szükségesek a közösséggel való gyakori találkozók, hiszen a tipikusan magyar kérdéseken kívül, a lakosságot a közigazgatási kérdések is igen élénken foglalkoztatják. Különösen ott, ahol kisebbségben élünk, mint Aradon is, ahol a magyarság a lakosságnak a 10%-át teszi ki, az identitásunk megtartásához létfontosságú az anyanyelvű oktatás hálózatának a fenntartása, az anyanyelvű kultúra, valamint az egyházak támogatása. Mindezt sikerült is az új költségvetésben megjeleníteni. Mint már említettem, emellett minden aradi magyart érdekel, hogyan élhet a városban, milyen az életminősége, a tömegközlekedési eszközök működése, az utak, a járdák állapota, a közszolgáltatások minősége, amelyeket megvitattuk, a sérelmeknek utánajártunk, járunk a jövőben is.

– Példákat is tudna említeni?

– Hogyne, a Dragalina körúton pótoltuk az egyik magyar nyugdíjas által sérelmezett, ismeretlenek által tönkretett utcai díszfát; a Mosóczy-telepen lévő, gyalogosok számára veszélyes útkereszteződésben a fellépésünk nyomán új jelzőtáblákat helyeztek el; utánajártunk a gáji mozi-épület elhúzódó felújítási munkálatainak. Ugyanakkor megvitattuk a Mosóczy-telepi felüljáró mellett, a Caius Iacob téren lévő veszélyes útszakasz okait. Amint kiderült, a tervező nem talált biztonságosabb megoldást, ezért beiktattak egy külön gyalogátkelőt, de a környékre egy helyi rendőrt is ki akarunk rendelni, akinek elsőrendű feladata lesz ügyelni a környékbeli közrendre és közbiztonságra. Amit a kollégákkal együtt vállaltunk, az minden területre vonatkozó szolgálat.

– Amint említette, a megyében 25 tisztújítást szerveztek, érintsük az ottani eredményeket is.

– Valóban, a 25 helyi szervezetben megtartott közgyűlés során, 6 helyen tisztújítás is történt. Kezdeném az új elnökökkel: Ágyán Duka Julianna, Borosjenőn Gulyás Ödön, Fazekasvarsándon Szász Mihály, Gyorokon Lőrincz István, Kisperegen Hajas István, Nagyiratoson Czank Miklós, míg a régiek közül Angyalkúton Wild Rita, Bélzerinden Molnár Imre, Borossebesen Mellák István, Cserrmőn Göbölyös András, Kisiratoson Almási Vince, Feketegyarmaton ifj. Papp János, Kisjenőn Bíró Zoltán, Kürtösön Hügel János, Majláthfalván Andresz József, Nagylakon Varga István, Pankotán Gulyás László, Pécskán Bölöni György, Simonyifalván Zsóri Elemér, Szapáryligeten Manga Mátyás, Székesúton Hegedűs Zoltán, Szentleányfalván Gyaraki Ibolya, Vadászon Nagy Sándor, Zimándújfalun Kocsis József folytatja a vezetési, szervezési munkát Az említetteken kívül, 6 szervezetünkben a következő időszakban szervezzük meg a tisztújító közgyűléseket. Mivel jövőre helyhatósági majd parlamenti választások is lesznek, nagyon fontos, hogy olyan emberek kerüljenek vezető szerepkörbe, akik élvezik közösségeiknek a bizalmát, ténylegesen felvállalják a helyi érdekképviselettel, -érvényesítéssel járó munkát. Nem csak az új, hanem a régi vezetőknek is meg kell érteniük: ha a helyhatósági választásokra nem tudunk kellőképpen felkészülni, mozgósítani, a közösségeink látják a kárát, nem, tudunk hatékonyan tenni az érdekükben. Mert olyan településen, ahol többségben vagyunk, mint például Kisiratoson, nincs veszélyben az érdekképviselet, aminek a biztosításáért sokkal többet kell dolgozni Zimándújfalu, Nagyiratos vagy Szintye községekben, ahol két szervezetnek a munkáját kell összehangolni.

– Mikor lesz a megyei tisztújítás?

– Június 6-án szervezzük meg, tehát addig minden tagszervezetünkben meg kell ejteni a tisztújító közgyűléseket.

Irányadó a következő 4 évre

– Lévén, hogy pénteken kezdődik az RMDSZ kongresszusa, érintsük ennek az Arad megyei vonatkozásait is!

– Arad megyéből 20 személy vesz részt a kolozsvári kongresszuson. Közülük 5 polgármester, 3 SZKT-képviselő, további 9 küldött, akiket a legutóbbi MKT ülésen választottunk meg, továbbá a Nőszervezet részéről 1, illetve az ifjúsági szervezet részéről 2 személy képviseli a megyét.

– Megyei elnökként mit vár a kolozsvári kongresszustól?

– Tisztújító kongresszus lesz, a napirendben szerepelni fog a program elfogadása, az alapszabályzat módosítása, de a szervezet hatékonyabb működésének, az érdekképviselet, illetve -érvényesítés kérdései is terítéken lesznek. 25 éves szervezetről lévén szó, a folyamatos érdekképviseletnek az értékelése fontos, de a céljaink elérésének a kidolgozása is. Ezek között a vakvágányra terelt kisebbségi törvénynek a napirendre tűzése, a kulturális autonómia, illetve az anyanyelvű oktatás feltételeinek a biztosítása állandó feladatnak számít. E kérdések a tisztújító közgyűléseken is gyakori témát képeztek. Többször elhangzott, hogy e kérdésekben országos stratégiákat kell kidolgozni, amelyeket területi, illetve helyi szintekre lebontva, mindenhol alkalmazhatunk. A kolozsvári kongresszus eredményei irányadók lesznek a romániai magyarság számára a következő 4 évre. Mivel azonban az idei év a belső szervezeti építkezésről, a megerősítésről, a közösségi kérdések felleltározásáról szól, megragadom az alkalmat köszönetet mondani mindazoknak, akik eddig munkájukkal szolgálták, illetve azoknak is, akik a jövőben munkálkodnak a magyar érdekképviseleti, valamint  érdekérvényesítő szolgálatban.

– Köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!