Rohamosan csökkenő lakosság

Erdélyben a legnagyobb arányban Hunyad megyében csökkent a lakosság. A tavaly őszi népszámlálás előzetes adatai szerint a megye lakossága közel 90 000 fővel, 18,4%-Kal csökkent 2002-höz képest. 

A tavaly regisztrált 396 253 lakos ugyanis lényegesen kevesebb a 2002-es 485 712-höz képest, nem is beszélve az 1992-es 531 000-ről.

Akárcsak az ország többi megyéjében, Hunyadban is a nők vannak többségben (51,3%), míg a férfilakosság csupán 48,7%-t tesz ki. A népesség közel háromnegyede (74,06%), vagyis 293 458 ember városokban él, a maradék 25,94%, vagyis 102 795 személy falvakban. A megye legnépesebb települése – 1960 óta első ízben – ismét Déva, ahol 56 647 lakost regisztráltak, míg a szomszédos kohászvárosban immár a második helyre esett vissza 55 384 lakosával, Petrozsény, pedig a harmadik 34 331 lakossal.

Ami a lakosság anyanyelvét illeti, 377 620 (95,3%) román anyanyelvűnek vallotta magát, 15 441-en (3,9%) magyar anyanyelvűnek, 1304-en (0,3%) pedig cigány anyanyelvűnek. Érdekes, hogy nemzetiség szerint jó 800-zal többen vallották magukat magyarnak: 16 219 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, viszont csak 15 441 magyar anyanyelvűnek. A legtöbb magyar anyanyelvű Déván (4323), Vajdahunyadon (2774) és Petrozsényban (2264) él.

Felekezeti szempontból az ortodoxok vannak többségben, 338 377 személy (85,39%), őket sorrendben a pünkösdisták 15 570 (3,93%), illetve a római katolikusok 15 377 személy (3,88%) követik. Ami alighanem azt jelenti, hogy a Hunyad megyei magyarság legnagyobb része római katolikus felekezetű. A reformátusok összesen 7611-en vannak (1,92%), az unitáriusok, pedig 515-en (0,13%).

Amúgy a neoprotestáns felekezetek nem állnak rosszul Hunyad megyében, a baptisták 5813 hívet, az adventisták pedig 1187-t számolnak.

A nem keresztény lakosság (más vallásúak: zsidók, muzulmánok stb., vagy vallástalanok) összesen a lakosság 0,31%-t teszik ki, derül ki a statisztikai hivatal adataiból.