Romániának jó, Európának rossz

Így nevezte Winkler Gyula a múlt héten, hosszas és kemény nemzeti összetűzések után elfogadott kompromisszumot az EU 7 éves költségvetési keretéről.

Európának rossz, mert a költségvetési keret az EU létezése óta első alkalommal kisebb, mint az előző. Jóllehet Brüsszel közvetlenül csupán az uniós GDP 1%-a fölött dönt, míg az országos költségvetések az adott országok GDP-jének 35-40%-át teszik ki, a 3,5%-os lefaragás mégis aggasztó, mivel az EU-s költségvetés kizárólag fejlesztéseknek szól, míg az országos költségvetések szociális kiadásokat és egyebeket is finanszíroznak, hangsúlyozta szerdán, dévai sajtóértekezleten az EP-képviselő. Saját lakosságuk erős nyomása alatt az EU nagyjai, főleg Németország és Nagy-Britannia azonban a költségvetés lefaragását szorgalmazták, s el is érték, azon az elven, hogy a válságban az országos költségvetések csökkennek, az EU-s büdzsé esetén sem lehet másképp.

Csakhogy anyagi alapok nélkül, csupán politikusok nyilatkozatai alapján csak Romániában képzelhető el a fejlesztés. A válságból való kilábalást szorgalmazó EU 2020-as stratégia prioritásai – munkahelyteremtés, kutatás és innováció – a versenyképesség növelését célozzák a globális piacon, de ez lehetetlen megfelelő források hiányában.

Mindezek ellenére az RMDSZ képviselői valószínűleg megszavazzák az Európai Parlamentben a költségvetési keretet. Az EP ugyanis nem módosíthatja, mint az országos parlamentek, csak elfogadja, vagy visszautasítja. Utóbbi esetben az EU éves költségvetések alapján működne, ami óriási bürokráciát, évente megismétlődő országok közötti feszültségeket és instabilitást eredményezne. Az RMDSZ azonban csak két év múlva történő kiigazítás esetén szavazza meg a nemrég elfogadott büdzsét.

Létfontosságú az IMF-fel való megállapodás

Románia számára a költségvetési keret viszont kétségtelenül jó, véli Winkler Gyula, mivel 18%-kal nagyobb összeg áll országunk rendelkezésére. A közel 40 milliárd euró szép összeg, de a lehívás fokozása hiányában egymagában nem sokat ér. 2007 és 2012 között Románia ténylegesen 5,7 milliárdot hívott le a rendelkezésünkre álló 31,5 milliárd euróból. Még ha idén, jövőre és 2015-ben – vagyis ameddig a 2007–2013-as keretet fel lehet használni – Románia lényegesen fokozza teljesítményét, jó lenne, ha 50%-os lehívási szintig jutna el. Ehhez azonban mielőbb meg kell találni a megoldást a hatékonyabb európai pályázáshoz, beleértve a hatékonyságot növelő régiós átszervezést is.

Románia azonban nemcsak a pénzösszegek szempontjából nyertes, hanem egyéb kedvezményekben is részesül. A fejlesztési projektek áfája is fedezhető EU-s pénzekből, ami jelentős előrelépés, mivel sok községi önkormányzat képtelen volt saját forrásaiból fedezni a 24%-ot. Ami például ötmillió eurós pályázatnál egymillió eurót jelentett, s ami miatt éppen a szegényebb önkormányzatok előtt zárult be az uniós pénzalapok kapuja. Az alapok közötti átutalások lehetősége egy másik olyan kedvezmény, amelyben Románia – és még néhány más ország – részesül. Ami azt jelenti, hogyha kimerült az egyik pénzalap, a másikban viszont felhasználatlan összegek maradtak, akkor utóbbiak 25%-át simán az előbbi térre lehet átirányítani. Az önrészesedés is csökken, ami további előny Románia számára.

Mindezen kedvezmények azonban csakis a kedvezményezett ország (többek között Románia) és az IMF közötti megállapodás esetén érvényesek, abból a megfontolásból, hogy azon országok esetén, amelyek az IMF segítségére szorulnak, az EU is segít, viszont ha önerőből képesek az IMF nélkül boldogulni, nyilván az uniós kedvezményezések sem indokoltak. Ezért létfontosságú Románia számára az IMF-fel való megállapodás meghosszabbítása, hangsúlyozta az EP-képviselő.