„…soha el ne hervadjál, Bokrétába maradjál!”

Huszadik születésnapját ünnepelte az elmúlt hét végén a Szabó Ferenc vezette temesvári Bokréta Néptánc és citeraegyüttes. A jubileumi gálaműsorra a Diákművelődési Házban került sor, majd a születésnapi buli a szomszédos Bartók Béla Líceumban táncházzal folytatódott.

Szombat este telt ház fogadta a Diákházban a jubileumi gálaműsor szereplőit, az ovisoktól az „öreg bokrétásokig”, akik több mint kétórás, színvonalas műsorral ajándékozták meg a közönséget. A Bokréta csoport körül kiépült összetartó közösséget és a rendezvény vendégeit Szabó Ferenc tanító bácsi, a Bokréta csoport vezetője köszöntötte, felidézve az immár 20 esztendős hagyományőrző csoport sikertörténetét. „A Bokréta tánccsoport életre hívása ezelőtt 20 évvel nem egy tudatos lépés volt. Egy osztálynyi kisiskolás ügyesen járta az iskolai előadások alkalmával az ún. magyar táncot. Szülők segítségével ruhákat varrtunk, piros-fehér leányviseleteket, pártával, szépek voltak, örültünk nekik. Valami azonban azt sugallta, hogy mégsem ez az igazi. Kerestük és találtunk is lehetőséget közelebb kerülni ahhoz az autentikus néptánc kultúrához, amire mindig vágytunk. Közben nevünk is lett: Bokréta, amelybe minden virágot bele lehet kötni. Akkor hozott össze a jószerencse bennünket a Szeged táncegyüttes egykori vezetőjével, Nagy Alberttal (Berci bácsival) akinek segítségével elkezdődött az a munka, aminek következményeként ma itt vagyunk. Tudatosan dolgozva azon, hogy minél több gyermek és fiatal ismerje meg eredeti népi kultúráját, erős gyökeret növesszen, amelyik egész életére nemzeti tudatot, tartást biztosít számára. Gombos András szegedi oktatóval kezdtük el a munkát és a kis csoport 1-2 év alatt jelentős utánpótlást látott maga után, megalakult a Kisbokréta. Időközben másik nagy vágyam vált valóra: a vésztői népművészeti táborokban, ahol sok éven keresztül kedvezményesen vehettünk részt Juhász Sándor lelkipásztornak és feleségének köszönhetően, kapcsolatba kerültünk a citerázással. Így kezdtük el a citeraoktatást is Csüllög Edina vésztői tanárnő szakértő felügyelete alatt, akinek a Bokréta felé való elkötelezettsége máig megingathatatlan. (…) Jeremiás Lajos debreceni táncoktató színre lépésével nyílt meg előttünk igazán a világ. Nem csak a megyében, de több szomszédos országban vendégszerepelt a Bokréta színvonalas rendezvényeken. Több mint 100 gyermek és fiatal volt ekkor már folyamatosan „bokrétás”, rangot, kitüntetést jelentett egy-egy néptánc csoportnak tagja lenni. Nem véletlen, hogy ma a Bartók Líceum diákjainak több mint fele, kb. 250 gyermek tanulja a néptáncot a Bokrétában, Eszterláncban, Kisbokrétában, Tűzkerékben, Morzsában, Aprókákban, ovis csoportokban. Fontosnak tartom elmondani, hogy iskolánk mindenkori vezetői, tanári kara melléállt az ügynek és lehetőség szerint segítette és támogatta, ezt teszi a mai napig is. Öt évvel ezelőtt saját nevelésű oktató kezdte el a munkáját a Bokréta berkein belül: Nóra lányom, aki 5 éves korától táncolt a Bokrétában és a főiskolát elvégezve hazahozta a tudást. A jó munkának megvannak az eredményei is: három rangos elismerés! A Bokrétának  Szegeden két arany minősítés, egymás után 2 évben, a Kisbokréta pedig ezüst minősítést, majd kiemelt arany minősítést kapott!”

A születésnapi köszöntők sorát dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója nyitotta meg, aki három fontos tényezőt emelt ki a Bokréta néptánc és citeraegyüttes jubileuma kapcsán. „A nemzeti identitás alakításában csak így lehet előre lépni. Haszontalan lenne előadásokat tartani az identitásról: megélni kell a magyarságunkat, hogy tényleg a szívünket melegítse és közösséget építsen! A néptánc, a citera, bármi, ami a népi kultúrához kapcsolódik, olyan fontos elem, ami tényleges átélést biztosít. A másik fontos tényező az élmény – nekünk, nagyvárosi szórványban élő magyaroknak szükségünk van magyar közösségi élményekre. A harmadik fontos elem a közösség, a hálózat építése, hiszen tudjuk, hogy a mai világban csak így lehetünk sikeresek. Úgy gondolom, hogy a mai este ezt bizonyítja: nemcsak identitást, hanem élményt és közösséget is tudott építeni a Bokréta!”

A Bokréta 20 éves jubileuma alkalmából szakmai kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Bartók Béla Elméleti Líceumban, ahol részt vett, többek között Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke: „A találkozó során azt kérdezték tőlünk: mit tudunk a bánsági néptánc mozgalomról? Sajnos nem olyan sokat, de nagy öröm volt számunkra, hogy Kolozsváron, a XII Néptánc Antológián megismerhettük a Bokréta tagjait. Nagy meglepetés volt, hogy Temesváron ilyen erős mozgalom van, két erős csapat tudott különböző koreográfiákat bemutatni. Csak bíztatni tudom mindazokat, akik részt vesznek ebben a mozgalomban, amelynek köszönhetően rengeteg gyerek kerül a néptánckultúra közelébe, sajátítja el táncainkat, énekeinket és ez hatalmas közösségépítő erőt jelent”.

A bokrétásokat köszöntötték Forgó Edit és Hegedűs Farkas Csilla, az anyaországi Örökség Gyermek Művészeti Egyesület képviselői, akik a Diákház színpadán elmondták: az egyesület célja, hogy nyisson a határon túli magyarság és a magyar csoportok felé.

A születésnapi köszöntők sorát Farkas Imre temesvári alpolgármester, két „bokrétás” gyerek édesapja zárta, aki biztosította a Bokréta Néptánc és citeraegyüttest a Polgármesteri Hivatal további támogatásáról. „Az utóbbi években számos magyar program, esemény valósul meg városunkban, amely közösségünk, identitásunk erősítését, megélését szolgálja, mint például a Temesvári Magyar Napok. Ezeken a rendezvényeken biztos programpont a Bokrétások fellépése. A következő nagy kihívás: 2021-ben, amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz, megmutatkozni, mint magyar közösség és kisebbségi közösségként a temesvári kulturális sokszínűség alappillére.” – mondta Farkas Imre.

A köszöntők után a néptáncosok, citerások, házigazda és vendég-együttesek, ovisok, kisiskolások és gimnazisták, középiskolások és „öreg” táncosok vették birtokba a színpadot. A Bokréta csoport Adorjányi-Szabó Nóra és Számfira Máté Ősz az idő című koreográfiáját és vajdaszentiványi táncokat, a Kisbokréta a Csak ha szól a muzsika című koreográfiát (sárközi táncok) és kalocsai táncokat járt, nagy tapsot aratva. Az Óvodás Bokréta, Morzsa Bokréta és Nagymorzsa Bokréta gyerekjátékokkal örvendeztette meg a közönséget, szülőket és nagyszülőket. A citerázás és népdaléneklés örömeiből a Kisbokréta citeracsoport (délvidéki népdalcsokor) és a Bokréta citeracsoport (gömöri népdalcsokor) adott ízelítőt Csüllög Edina irányításával. Nagy elismerést aratott az „Öreg” Bokrétások citeracsoportja (szigetközi csokor) és néptánccsoportja (nagyecsedi táncok) akik az ország minden sarkából és több külföldi országból sereglettek össze erre a különleges alkalomra. A fergeteges néptáncgálának meghívott vendégei is voltak: Tóth Dorottya immár felnőtt népdalénekes, a deszki Tiszavirág Néptáncegyesület Kerepetye csoportja és Belice csoportja, valamint az Eszterlánc csoport, akik kalotaszegi táncokat, cigánytáncokat és Küküllő menti táncokat jártak, nagy elismerést aratva. A táncosoknak a debreceni Bakator zenekar és a temesvári Rezes Banda szolgáltatta a muzsikát.

A gálaműsor befejező részében Szabó Ferenc tanító bácsi valamennyi volt és jelenlegi „bokrétást” a színpadra szólította és jubileumi emlékplakettel jutalmazta.

A Bokréta Néptánc és citeraegyüttesnek nem kívánhatunk egyebet, mint a népdalbeli jókívánság – „…soha el ne hervadjál, Bokrétába maradjál!” – ami a jubileumi rendezvény mottója volt.