Tartani a szokásos egymillió eurós költségvetési keretet

Simándi Sándor nagyzerindi polgármesterrel az elmúlt évet értékeljük, az ideinek a terveit, elképzeléseit vesszük számba.

– 2015 mit hozott Nagyzerind község számára?

– Elértük a kitűzött, évente általában 1 millió euró értékű, azaz 4,5 millió lej költségvetési keretet, amiben közrejátszott az uniós források lehívása is. Tavaly márciusban fejeztük be a vasúti megállót a községközponttal összekötő mezőgazdasági elterelő útnak a megépítését, ami közel 500 ezer euróba került. Ugyanakkor befejeztük a PNDL (Nemzeti Helyi Fejlesztési Program) támogatásával a község utcáinak a 95%-ára vonatkozó aszfaltozási programot. Az tulajdonképpen 6 évvel ezelőtt indult, az utolsó részét, a két településen összesen leaszfaltozott 12 kilométernek a munkálatait tavaly fejeztük be.

– Hány kilométernyi aszfaltozatlan utca van jelenleg a községben?

– Ha minden utcavéget összeadunk, talán 2 kilométer vár még aszfaltozásra. A jelzett szakaszoknak a korszerűsítésére tavaly októberben újabb pályázatot nyújtottunk be, amely magában foglalja a Nagyzerind végét a főúttal összekötő, mintegy 800 méteres szakaszt. Ugyancsak tavaly fedett teraszt építettünk lakodalmak számára a nagyzerindi kultúrotthonnak az udvar felöli részéhez, ahol egy kinti illemhelyet, illetve hűtőkamrát is létrehoztunk. A hűtőberendezést még nem sikerült megvásárolnunk, de hozzáfogtunk a községháza udvarának térkővel történő burkolásához. A megvásárolt 1500 négyzetméter térkőből mintegy 800 négyzetméter le van rakva. Amint az időjárás megengedi, folytatjuk a munkálatokat. A nagyzerindi és a feketegyarmati kultúrotthonban is belső javítási, festési munkákat végeztünk, felújítottuk a színpadot is. Év végén pályázatok készítésével foglalkoztunk: összeállítottuk a pályázatot az ivóvízhálózatnak a bővítésére is. Elkészült a hatástanulmány, de sajnos, a kiírásban az szerepel, hogy a 2000 lakos alatti községekben tervezett ilyen jellegű bővítésekre benyújtott pályázatok nem kompatibilisek. Ez ügyben jártam a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) aradi központjában tartott tájékoztatón is, ahol sérelmeztem a kisközségek hátrányos megkülönböztetését. Teszik annak ellenére, hogy erre a tengelyre előirányzott 303 millió eurónak alig a 30%-át hívták le. Tehát akik pályáztak, azoknak az igényét elutasítják, akik viszont pályázhattak volna, azok nem tették meg. Nálunk valószínűleg azért, mert a megye településeinek a többsége szerepel a Megyei Ivóvíz és Szennyvíz Stratégiában. Tehát ha 2020-ig be vannak programozva a Stratégiába, máshol nem pályázhatnak. Abban bízom, hogy tavasszal, megváltoztatott feltételek mellett, újra megnyitják a jelzett tengelyt, ezért mi is pályázhatunk. Ezt is ketté kell osztanunk, mert a 12 kilométernyi vízhálózathoz még szükség lenne mintegy 7-8 kilométerre, míg a 4 kilométernyi csatornarendszerünknek további 14 kilométerrel történő bővítéséhez, illetve a szennyvíz-tisztítóhoz szükség lenne még egy modulra, ami a hatástanulmány alapján több mint 3 millió euró értű lenne. Itt viszont legfeljebb 1,5 millió euró értékű projekteket lehet benyújtani. Ha a jelzett projektre pályázni tudnánk, két szakaszban tennénk meg. Abban is reménykedünk, hogy a Nagyzerind–Gyulavarsánd közötti, a megyei tanács által megyei rangú útnak nyilvánított átjárónak a korszerűsítésére a megyei tanács pénzforrásokat fog találni.

Merész tervek 2016-ra

– Ezzel át is tértünk az idei tervekre.

– Igen. Kibővíteném azzal, hogy várjuk a határon átívelő pályázati kiírásokat. Sajnos, a kis települések e tekintetben is hátrányba kerülnek, mivel a 4-4 magyarországi és romániai megyének a 2014–2020 közötti költségvetésben erre a célra kiírt 200 millió eurónak a fele stratégiai projektekre költhető. Ez azt jelenti, hogy a 8 megye vezetői eldöntik, milyen stratégiai fejlesztésekre kívánják fordítani, ezért az EU-pénzeket nem versenyeztetik meg. Vagyis megmarad az összegnek a fele, amiért versenghet a 8 megye számos települése. A lehívást tovább nehezíti, hogy a kevés pénzt is több tengelyre, kiírásra osztják, vagyis nagyon elaprózzák a megszerezhető pénzeket.

– Gondolom, az idei költségvetési keret nélkül is elmondható, hogy a közművelődési rendezvényekre is pénzt különítenek el.

– Ezzel kapcsolatban mondom el, hogy még tavaly pályázatot nyújtottunk be a nagyzerindi kultúrotthonnak a felújítására és a felszerelésére. A közel 500 ezer euró értékű felújítás nyomán remélem, ha szállodákhoz történő viszonyítás szerint, a jelenlegi kultúrotthonunk 1-2 csillagos lehet, a felújítás után 3-4 csillagos helyiségeket alakítunk ki benne. Ebben szerepel az épület fűtése és hűtése, belül természetes alapanyagokból parkettáznánk le a helyiségeket, az oszlopok faburkolatot kapnának, a színpadot újjáépítenénk.

– A község ritkaságszámba menő kincse, a Nagyzerindi Képtár bővítése szerepel-e a tervben?

– A pályázatból egy négyzetméternyi bővítés sem tehető, csakis korszerűsítés. Az előbb mondottakhoz csatolnám, hogy a kultúrotthon mögötti raktárt öltözővé alakítjuk a fellépők számára. Az idei költségvetésből – noha még nincs rá tanácsi határozat – mindenképp szeretnénk néhány kilométernyi járdát felújítani. Annak egy részét térkövesre, más részét betonjárdára tervezzük, de a jelzett projektekhez szükséges önrészre is tartalékolnunk kell.

– Néhány éve az volt a gond a községben, hogy kevesen igényelték a vezetékes vizet. Manapság változott-e a helyzet?

– Most sem mondhatnám, hogy tolonganak érte, de egyre többen jelzik, hogy a vezetékes vízzel a csatornázást is igényelnék.

– A hagyományos kulturális rendezvények gondolom, be vannak tervezve.

– Természetesen, a hagyományos rendezvényeinket idén is megtartjuk. Ezen túlmenően, újat is tervezünk. Vagyis, a tanácsosoktól megkérdeztem, hogy támogatnák-e a február 21-re, hagyományteremtő szándékkal tervezett nagyzerindi böllérversenyt? Arra a környező települések böllércsapatai mellett meg szándékozzuk hívni a magyarországi testvértelepülések hasonló csapatait is. Mintegy 10 csapatra számítunk, ezért ugyanannyi sertést kívánunk az alkalomra beszerezni. Számításaink szerint a böllérhagyományok bemutatása, továbbadása mellett, a feldolgozott sertésekből is származna bizonyos bevétel. Tervben van a február 13-án esedékes farsangi mulatság, a Pro Zerind Egyesület által szervezendő Nótaest, a Nagyzerindi és a Feketegyarmati Falunapok, az Alkotótábor, a nyugdíjas találkozó, a szüreti mulatság stb. Ha viszont finanszírozzák a kultúrotthon felújítását célzó pályázatunkat, az oda tervezett őszi programokat máshol, esetleg Feketegyarmaton kell majd megszerveznünk.

– Sok sikert kívánok idei terveikhez! Köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!