„Tegyük azt, amit isten kér tőlünk, és akkor nem fogjuk elhibázni utunkat a történelem forgatagában”

Immár 29 esztendeje szabadon ünnepelheti a Bánság fővárosának magyarsága március 15-ét, a nemzet legnagyobb ünnepét. A magyar forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján, a Temes Megyei RMDSZ főrendezvényére idén is a szabadfalui Petőfi emlékműnél került sor múlt pénteken, azon a helyen, ahol Bem altábornagy 1848. május 3-án honvéd őrnaggyá nevezte ki „hazánk koszorús lantosát”, Petőfi Sándort.

A borongós, hűvös márciusi délutánon Fazakas Csaba református lelkipásztor, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte az ünnepi rendezvény díszvendégeit és a mintegy másfélszáz egybegyűltet, az egyik legőszintébb és legigazabb ünnepünknek nevezve március 15-ét, amelyre „egyformán öltöztetjük díszbe a szívünket”. Az 1848-as márciusi ifjak példamutató tetteit felidézve Nt. Fazakas Csaba így fogalmazott: „Az a jó hazafi, aki a legjobb minőségében végzi el a teremtőtől rámért feladatát. Ezt tartom 1848 legfontosabb örökségének.” Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Fazakas Bence, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja szavalta el fiatalos lendülettel. Orbán Viktor magyar kormányfő március 15-ei üzenetét Mecser Szilvia Petőfi ösztöndíjas tolmácsolta, Viorica Dăncilă román miniszterelnök ünnepi köszöntőjét Franţescu Daniel Cristian alprefektus olvasta fel. Nagy tapsot aratott Nicolae Oprea Temes megyei alelnök, aki saját szavaival köszöntötte a temesvári magyarságot nemzeti ünnepe alkalmából.

Farkas Imre, Temesvár RMDSZ-es alpolgármestere ünnepi köszöntőjében március 15. aktuális üzenetét tolmácsolta a jelenlevőknek. „Március 15-e a szabadság ünnepe. Számunkra a szabadság a kisebbségi jogaink tiszteletben tartását és közösségi jogaink fejlődését jelenti. Álljunk ki együtt Európában a szabadságunkért. Számunkra a szabadság azt jelenti, hogy gyermekeink anyanyelvünkön tanulhatnak, használhatják nemzeti szimbólumainkat, zászlónkat, himnuszunkat anélkül, hogy ezért bárki büntethetne minket. Amikor azt mondjuk, hogy legyen európai kisebbségvédelmi törvény, akkor ennek a szabadságnak a biztosítását kérjük.” A Temesvári Magyar Diákszervezet nevében Bányai Eliz elnök szólt az egybegyűltekhez, aki arról beszélt, hogy mit is jelenthet a mai fiatalság számára a 48-as márciusi ifjak bátorsága, 1848, 1956 és 1989 szabadságharcai és végül Kossuth Lajos szavai, aki arra figyelmeztetett: „A haza örök és nemcsak aziránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, amely lehet és amely lesz.”

Msgr. Pál József Csaba megyéspüspök ünnepi beszéde során felidézte a 48-as márciusi ifjak bátor, lelkes, elszánt kiállását, amely akkor átragadt az egész nemzetre és más népekre is. A temesvári püspök a testvéri szeretet, az összefogás szükségességének üzenetét hozta el az ünneplőknek: „Ma is vannak köztünk testvéreink, akik nemcsak Kossuth heves vérmérséklettel megtűzdelt idealizmusát  tűzték ki zászlajukra, de Széchenyi megfontolt alapokból építkező stratégiájából tanulva kitartással dolgoznak népünk javáért. Mindegyikre szükség van. Ahhoz túl kevesen vagyunk, hogy egyeseket leselejtezzünk csupán csak azért, mert a végső célért a mienktől eltérő utakon dolgoznak. Fontos, hogy mindenki a maga területén megtegye azt, amit isten rábízott.” Pál József Csaba megyéspüspök hangsúlyozta: „Tegyük azt, amit isten kér tőlünk, és akkor nem fogjuk elhibázni utunkat a történelem forgatagában.” „A szentírás az isteni élő szó, amely lépésről lépésre vezet. Jó lenne, ha isten nem hiába mondaná az ő szavát, figyelmeztetését. Nekünk is azt mondja, amit már tanítványainak is elmondott: arról ismerjenek meg titeket, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. Ez az egymás iránti szeretet, a szolidaritás, a segítőkészség, az igazi megértés és befogadás az a közeg, ahol jól érezhetik magukat a fiatalok, ahonnan nem kívánkoznak el, ahol éppen mivel megértették, befogadták és segítették őket, alkothatnak, azt érezhetik, hogy itt érdemes élni. Pesszimizmusunk elűzi őket, de ahol élik azt az igét, hogy szeretettel vagytok egymás iránt, ott a jóisten is jól érzi magát, ilyen közösségen, ilyen magyarságon isten áldása lesz – mondta befejezésül a temesvári megyéspüspök.A temesvári református egyházmegye nevében Nt. Bódis Ferenc esperes mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva, hogy a magyar forradalmárok bátorsága, szabadságvágya, hazaszeretete, kitartása, áldozatkészsége mellett az istenfélelem, a hit is fontos szerepet játszott 1848-ban. „Erkölcsi tartásuk és emberi értékeik egyértelműen a hitükben gyökereztek, nem dicsőségvágyból cselekedtek” – mondta Nt. Bódis Ferenc, aki szerint a forradalmárok olyan emberek voltak, mint mi, de hittek valamiben és készek voltak cselekedni, tudták, mi a dolguk, a feladatuk ebben a világban és azon a helyen, ahová isten őket teremtette. „Számomra 2019 márciusa ugyanazt a bátor kiállást, a reményt, az új utakat kereső nemzeti közösség alkotó erejének vállalását, kiterjesztését és kiteljesedését jelenti.” – mondta Nt. Bódis Ferenc.

A március 15-i szabadfalui megemlékezés az 1912-ben közadakozásból állított Petőfi emlékmű ünnepélyes megkoszorúzásával és a magyar, a román és az európai himnuszok eléneklésével ért véget. Az ünnepség résztvevői közül sokan a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházba siettek, ahol a nemzeti ünnep alkalmából a Népek tengere című látványos táncelőadást mutatták be, a Nagyvárad Táncegyüttes és a nagyváradi Szigligeti Színház közös produkcióját. A Kárpát-medence népeinek autentikus táncait, szokásait bemutató  kiváló előadást, ahol a táncosok és a zenészek tudásuk legjavát, szívüket és lelküket adták bele a produkcióba, amelyet hosszan tartó vastapssal jutalmaztak a temesvári nézők.