Több száz család pótléka bánja a lógásokat

Bár 100%-os pontosságú adatokkal nem szolgáltak, tény hogy az eddigi kimutatások alapján, a 2010-es évhez képest idén drasztikusan csökkent azon gyermekes családok száma, melyek szociális állami támogatást/pótlékot (alocaţia pentru susţinerea familiei) kapnak. 

A visszaesést az illetékesek a 277/2010. számú törvény alkalmazásával magyarázzák, a jogszabály ugyanis – többek között – iskolalátogatástól teszi függővé a támogatás folyósítását. A tanügyi tárca indítványozására a pénzek megvonásával próbálják „rávenni” a családokat, hogy járassák iskolába gyermekeiket, ellenkező esetben bizonyos százalékig csökkentik, sőt akár teljesen megvonják tőlük a havi (a gyerekszám, illetve az egy főre eső jövedelem értékének függvényében kiszámított) támogatást.

Daniela Bătrîn, az Arad Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője – a családi pótlékokat ezen intézmény folyósítja többek között a szülők által bemutatott iskolai bizonyítvány alapján – a Nyugati Jelennek elmondta, míg tavaly megyei szinten összesen több mint 12 000 nehéz helyzetben lévő, gyermekes család volt jogosult a családi pótlékra, a jelenlegi listájukon mára csupán mintegy háromezren maradtak. Az igazgató szerint a tavalyi évhez képest jelentősen változtak (szigorodtak) a családi pótlékok folyósításának a feltételei, ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy ilyen kevés támogatott maradt. Meggyőződése azonban, hogy a legtöbb család az iskoláskorú gyermekek igazolatlan hiányzásaiért vesztette el a pénzt. Hogy legalább hozzávetőlegesen hány diákról lehet szó, arról sem a tanfelügyelőség, sem pedig a munkaügyi igazgatóság nem rendelkezik pontos adatokkal, elsősorban azért, mert a vidéki iskoláktól elég gyakran kapnak téves vagy hiányos adatokat. Másrészt az iskolaigazgatók zöme továbbra sincs tisztában a jogszabály alkalmazási módjával, sokan azt sem tudják, milyen időszakra kell leküldeniük a helyzetjelentést, így gyakran előfordul, hogy ezeket a munkaügyi igazgatóságtól visszaküldik.

A törvény szerint, amennyiben a diák egy iskolai félévben legtöbb 10 igazolatlan hiányzást gyűjt össze, családja 20%-kal kevesebb pótlékot kap. 10 és 20 hiányzás között a támogatás felére csökken, 20 lógás felett pedig ugrik a juttatás. Az iskolai helyzetek eredményes felmérésének egyik feltétele, hogy a tanintézmények igazgatói havonta pontos és hiteles jelentést küldjenek diákjaikról a megyei tanfelügyelőségnek. Utóbbi továbbítja az adatokat a munkaügyi igazgatósághoz. Bătrînigazgató szerint azonban a legtöbben még most sem tudják, mit és hogyan kell leküldeni vagy téves adatokat juttatnak el hozzájuk.      

Az igazgatók egy része inkább elhallgatja a valóságot, mert sajnálják a családokat. (Vagy félnek tőlük?) Hisz testvérek esetében elég, ha egy gyermek lóg az iskolából és az egész család elveszítheti a pénzt.  

A Kisjenői Mihai Veliciu Elméleti Líceum (Erdőhegy/Pădureni) magyar tagozatának vezetője, Bíró Margit úgy véli, igazságtalan elvenni az egész család pénzét egy gyermek botlása miatt. A jelenléten szigorítani kell, ezzel teljes mértékben egyetért, de nem ilyen áron. A pedagógus azt is sérelmezte, hogy nem kaptak kellő felvilágosítást a törvény alkalmazásáról. Az Ágyai Olosz Lajos Általános Iskola igazgatója, Kiss P. Anikó a Nyugati Jelen érdeklődésére elmondta, náluk számtalan példa volt már arra, hogy a diákok túllépték az egy félévben megengedett 10 hiányzást. A családoknak már többször küldtek felszólítást, hogy ne tartsák otthon gyermeküket, konkrét szankciókat azonban nem hoztak a lógások miatt. A Zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola vezetője, Molnár Andrea igazgató szerint 3 nyolcadikos diákjuk esetében kellett anyagi megszorításokat hozni. A Pécskai 2-es sz. Általános Iskola igazgatója, Bacsilla Sándor szintén arra panaszkodott, hogy nincsenek tisztában a jogszabály alkalmazási módszertanával, ennek ellenére nyomon követik diákjaik helyzetét, sőt az elkövetkezőkben a családokhoz is kimennek figyelmeztetni a szülőket a megszorításokról. Eddig senkitől nem vonták meg a támogatást.   

Az iskolakerülést és az igazolatlan hiányzások számának csökkentését szorgalmazó jogszabály tehát nem mindenki számára világos, a helyzet javítása érdekében talán célszerű lenne felvilágosító kampányokat szervezni a vidéki iskolákban, ahova a szülőket is elhívhatnák. A tanulókat és szüleiket rá kell ébreszteni az igazolatlan hiányzások következményeire! Az érintett családoknak tudniuk kell, hogy a tankötelezettség mulasztásával az egyik legfontosabb juttatástól eshetnek el. Mindennek pedig csak akkor van értelme, ha a hiányzásokat minden iskolában kivétel nélkül rögzítik, nem pedig elhallgatják az illetékesek elől.