Tönkölybúzát, durumbúzát, kamutot Nyugatra

Amikor Feketegyarmaton jártunk, a volt téesz területén lévő gépparkjában, a nagyzerindi Tyukodi Lajos és kollégája, Seres Lajos éppen a kombájnt javították. Azért fogtak hozzá ilyen hamar, hogy a gépen feltárva az estleges meghibásodásokat, legyen idejük a gyártótól megrendelni, illetve beszerezni a szükséges jó minőségű alkatrészeket. Mert ugye, manapság mindenki forgalmaz mindenfajta alkatrészt, csakhogy azok között hatalmas minőségi különbségek vannak. Amint a gazda elmondta, a Claas márkájú kombájn már húszéves, de jól működik, 4,5 méteres vágóasztala van, a kalászosok mellett kukoricát, sőt olyan apró magvas kultúrákat is aratni lehet vele, mint a lucerna vagy a vörös-here. Meg van vele elégedve, ezért csak minőségi alkatrészeket szerel bele.

Jelenleg a saját 100 hektár földje mellett, 1300 hektár termőföldet dolgoz meg a kollégáival egy holland–magyar cégnek. Tavaly érkeztek ide, a Körösközben megdolgoznak mintegy 900 hektár dán tulajdonban lévő földet, de Feketegyarmaton is béreltek mintegy 130 hektárt, míg Nagyzerinden közel 300 hektárt művelnek meg haszonbérben. A helybeli gazdáknál jobb bérleti díjat fizetnek. Mivel biogazdálkodók, kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkeznek, Magyarországon komoly farmjaik vannak. Nagyzerind és Feketegyarmat között megvásároltak 2 hektár területet, ahova szárítóval ellátott, nagy gabonaraktárt akarnak építeni. A befektetők azon bánkódnak, hogy nálunk sokáig eltart a jelzett területnek a mezőgazdasági termőterületből történő kivonása, az engedélyek beszerzése. Jelenleg a komplexum terveinek az elkészítésén dolgoznak, hogy pályázati támogatással megépítsék azt. A maga 100 hektárja mellett, 4 traktorral, illetve munkatársakkal megművelik a külföldiek 1300 hektár földjét is. Azért társult velük, mert az ő termelési módszereikben lát jövőt, később bizonyára még több bérleti díjat adnak a földre, de talán az egész farmot megvásárolják gépestől, épületestől. Talán maga is jobban jár, ha bérbe adja az egész földjét, mert termelni egy dolog, értékesíteni viszont teljesen más tészta. Miközben itthon a gabonát bagóért lehet elvesztegetni, a külföldiek Németországban és Svájcban, komoly haszonnal értékesítik a gabonájukat. Jelenleg a bio-termesztésre való átállás stádiumában vannak. Olyan kultúrák termesztésébe kezdtek, amelyeket itt csak hallomásból ismernek. Példának okáért, a tönkölybúzát Svájcban értékesítik, jó áron. Később azt is tervezik, hogy az általuk adott magból, a helybeli gazdákkal termesztetnek meg bizonyos terményeket. A tönkölybúza nem igényesebb a hagyományos búzánál, mégis 200 eurót ajánlanak tonnájáért, ami startból 0,9 lejes felvásárlási árnak felel meg kilónként, ami sokkal jobb a nálunk szokásos árnál. Mert hiába volt tavaly is minőségi búzája, kilójáért 0,63 lejnél nem kapott többet. Természetesen, a tönkölybúza is bio-termesztésben kevesebbet terem, de a nagyzerindi és feketegyarmati, gyengébb földeken is megterem hektáronként 3 ezer kilót. Ugyanúgy durumbúzát is termesztenek, amit maga először Orosházán látott.

A nyugatiak szagolgatják a földet

Kérdésünkre, hogy nem érte volna-e meg jobban tönkölybúzát termeszteni a Pécska-környéki jó földeken, Tyukodi Lajos kifejtette: nem, mert a jó föld képes felvenni a tápanyagot, míg a gyenge, nem. Éppen ezért gazdálkodnak gyengébb minőségű földeken, ahol somkórót is termesztenek. Tavaly ebből 550 hektárt vetettek, hivatalos nevén Melilotus officialist, ami hüvelyes gyógynövény, regenerálja a földet, akár csak a vörös-retek. Ugyancsak a föld regenerálására használják a lucernát és a lóherét is, amit Magyarországon fehér- vagy vörös-herének hívnak. Közel 100 hektár fehér-herét is vetett, mert annak a gyökérzete leköti az ammónium-nitrátot, javítva a föld minőségét. Azon csodálkozott, amikor elismert professzorok Németországból, Hollandiából és Magyarországról mindegyre a földet szagolgatták. Előbb nem értette, mit érezhetnek rajta, de később rájött, hogy a maréknyi földet alaposan szagolva, rájönnek, mennyire van vegyszerezve, egyáltalán milyen vegyszereket használtak az előző időszakban. Amint megmutatta, a gépparkban látható nagy gépek a nyugati befektetőké, de mindig csak annyit hoznak, amennyi szükséges. A fehér-herét, illetve a somkórót nem takarítják be, hanem beszántják a földbe mindaddig, amíg a terület biológiai szempontból tisztának számít. Éppen ezért minden területüket műholdas behatárolással rögzítik, ami nem megy könnyen, hiszen, amikor itt a földeket öllel kimérték, az általuk meghatározott helyük nem egyezik a műholdas behatárolással. Minden parcellájuk, számítógépes rendszerbe van bevezetve, ezért bármikor, pillanatok alatt minden információt megtudhatnak róla. Mivel bio-gazdálkodók, allergiásak a természetszennyezésre. Azzal kezdték, hogy összeszedtek minden eldobott nejlonflakont. A tiszta környezetben, talajon termett biogabona a hagyományoshoz viszonyítva, többszörös áron talál gazdára, főként Svájcban. A külföldiek mintegy 10 ezer hektáron gazdálkodnak, nagy területen termesztettek tönkölybúzát, amire olyan nagy volt a kereslet, hogy nem tudtak eleget termelni. A nagy központi magtáruk Budapest közelében van, ahol 5000 tonnát képesek tárolni, onnan viszik tovább hajóval, vagy közúton. A befektetők azt is tudni vélik, hogy Románia is pályázatot nyert egy biogabona tároló Kürtösön történő megépítésére. Onnan vasúton szállítanák a gabonát Nyugatra.

Feketegyarmaton nagyon érdekes dolgokat hallottunk Tyukodi Lajostól, aki a nyugati mezőgazdászokkal együttműködve, megismerve a biológiailag sokkal értékesebb tönkölybúzával, durumbúzával vagy kamuttal, betekintést nyert az ottani, piacorientált, korszerű gazdálkodásba, amit reméljük, Nagyzerind községben, sőt a környékén is megpróbálnak meghonosítani. Ha megépül ott a telephely, az nem csak új munkahelyeket, hanem a fejlett, nyugati biogazdálkodás térnyerését is jelentheti, ami hozzájárulhat a kistérségben gazdálkodók szemléletváltásához is.