Tóth Sándorra emlékeztek

A ’89-es forradalomban december 23-án Aradon elesett hódmezővásárhelyi Tóth Sándor halálának 22. évfordulójára emlékeztek ma az aradi és magyarországi hivatalosságok, a forradalmi szervezetek képviselői, RMDSZ-es vezetők és nem utolsó sorban az elhunyt özvegye, Tóth Nóra a Maros-parton álló kopjafánál.

Bognár Levente aradi alpolgármester a kopjafát az emberi szolidaritás szimbólumának nevezte, mely két nemzetet, a románt és a magyart, ugyanakkor két várost kapcsol össze, hozzátéve, őriznünk kell a forradalomban elhunytak hitét, illetve továbbvinni a szabadság, demokrácia eszméjét. Dr. Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere megjegyezte, tudják, hogy jelenleg az EU egyik tagállama sincs könnyű helyzetben, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a demokráciát és azt, hogy szabadon élhetünk, ezeknek az embereknek köszönhetjük.

Valentin Voicilă, az 1989-es forradalom aradi vezéregyénisége azt kívánta a két népnek, hogy soha egyetlen román se bántson meg magyart és fordítva. „Mindig a béke útját keressük, ami tulajdonképpen az Isten útja. A rejtett igazságok Istennél vannak, a felfedezett dolgok a mieink. Szeretném biztosítani önöket, akik Hódmezővásárhelyről jöttek, hogy ebben a városban nem volt államcsíny! Ebben a városban egy igazi harc folyt a szabadságért, melyben részt vettek románok, magyarok, németek, szerbek, cigányok és mások. Senki sem határozta meg, mit kell tennünk. A Jóisten irányított bennünket” – mondta, arra bíztatva: ne a gyűlöletet, hanem a szeretetet ragadják ki a két nemzet történelméből.

A beszédek után Király Árpád marosi főesperes és Timotei Seviciu aradi román ortodox érsek imát mondott az elhunytakért, majd megkoszorúzták a kopjafát.

A Csiky Gergely Főgimnázium általános iskolás diákjai gitárkíséretes énekkel tették meghittebbé a megemlékezést.  

Tóth Sándor kamionsofőr volt, a tragédia napján segélyszállítmányt hozott Aradra, amikor a Várhídon egy halálos golyót kapott. A magyar állampolgárra minden évben megemlékeznek a Maros-parton felállított kopjafánál, ugyanott, az egyik saroképületen egy román és egy magyar nyelvű márványtáblát helyeztek el emlékére. A Maros-parti sétány is az ő nevét viseli.