Vakációóóóó! Olvasni jóóóó!

Az olvasást nem lehet elég korán kezdeni. Iskoláskorig a szülő mesél a gyerekeknek, iskolásként már önállóan olvashatnak, akár már első osztályban is, de nem mindegy, hogy mi kerül a kezükbe. Könyvválasztásnál elengedhetetlen az életkori sajátosságok figyelembevétele. A mesék, a gyerekeknek szóló történetek témái, szereplői, eseményei, fordulatai nemcsak szórakoztatják őket, de igazodási pontot is jelentenek – tanulságokat, következtetéseket vonhatnak le belőlük. Az óvodások már értik, hogy a mese megnyit egy másik világot, általában már azzal is tisztában vannak, hogy mindaz, ami a mesében megtörténik, a valóságban nem következhet be – a mese világa más, mint a valóságé. A klasszikus mesékben megjelenő karakterekkel azonosulni tudnak, vagy épp ellenkezőleg: heves ellenérzéseket váltanak ki belőlük. A meséken keresztül értékminőségeket ismerhetnek meg, a jellegzetes mesei fordulatok és karakterek biztonságot nyújtanak, megkönnyítik a figyelem fenntartását, követhetővé teszik a történetet. A mesék segítik megélni vagy éppen oldani az érzelmeket, fejlesztik az intelligenciát.

Berki Erzsébetet, az aradi Souvenir ajándék- és könyvesbolt tulajdonosát, vezetőjét arra kértük, hogy beszéljen az olvasás fontosságáról, és ossza meg velünk.

–  Úgy gondolom, hogy most amikor annyi lehetőségük van a gyerekeknek arra, hogy a sokféle program közül a szabadidejüket/vakációt mivel töltsék, sokkal fontosabb, hogy a programjukba az olvasás is bekerüljön. Az olvasásnak külön varázsa van, amellett hogy élvezetes, fejleszti a fantáziát, a képzelőerőt, a gondolkodást, gazdagítja a szókincset, ugyanakkor nagy szerepe van a gyermek jellemfejlődésében, megtanul problémát megoldani, türelmesebb és együttérzőbb lesz. Nagyon fontos, hogy már egészen kicsi korban halljon mondókákat, énekeket, meséket. Szerintem azokból a gyermekekből válik jó olvasó, akik elég mesét hallgattak kicsi koruktól kezdve. Az olvasásra nevelést a szülő kell elkezdje, azzal hogy nagyon korán kezd el mesélni, és ezzel felébreszti a gyermek fantáziáját, majd sokáig fenntartja a könyvek által. Fontosnak tartom, hogy példát mutasson az olvasásra és a könyvek szeretetére, hogy a gyermek ne csak a tévénézést láthassa az egyetlen kikapcsolódási lehetőségnek. Minél több utat mutatunk a kikapcsolódásra, szórakozásra annál nagyobb az esélye, hogy mást válasszon, és ne ragadjon le pl. a számítógép előtt. Ha a gyerek látja nevetni a szüleit vagy nagyobb testvéreit olvasás közben, akkor nagyon valószínű, hogy noszogatás nélkül fog elkezdeni ő is olvasni. Segítenünk kell abban, hogy megtalálja a neki való olvasmányokat. Minél több érdekes, szórakoztató könyv legyen a birtokában, és az is segít, ha az élményeit van kivel megosztania. Abban az esetben, ha nehezebben megy a választás, lehet segítséget kérni, akár a boltunkban is, ahol főleg gyermekkönyvek vannak, és amennyiben nem találják a keresett könyvet, rendelésre beszerezzük.

Fekete Karolina – az aradi Tulipán Könyvklub egyik alapító tagja, aki nem mellesleg tanítónő – könyvajánlója elsős–negyedikes gyermekeknek:

– Az elsősök nagyon szeretik Geronimo Stilton kalandjait, ez egy remek sorozat. Népszerű köreikben még Bosnyák Viktória Mantyusok – Bátorság, Tomi! című könyve.Másodikosoknak ajánlanám: Berg Juditnak van egy négyrészes sorozata, a Lengemesék, ez minden évszakot befed.Nagy kedvencem Nyulász Péter Helka trilógia, ez nagyobbaknak való.Ajánlom még Végvári Imre: Jövőmenők című művét. Janikovszky Évának szintén több könyve van, pl. Ha én felnőtt volnék, Kire ütött ez a gyerek? stb.

***Nagyobb gyerekeknek egyfajta kihívás lehet a könyvválasztás. A oldalon található táblázatszerű illusztrációt a magyarországi Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola könyvtárának weboldalán találtuk. Lehet egy kiindulópont az olvasmány kiválasztásánál. 

***Gyermekeink számára érdekessé tehetjük az olvasást különböző ötletekkel, javaslatokkal, amiket, ha kis táblázatba, kreatívan beillesztünk, már azzal kedvet kaphatnak az olvasáshoz. Fehér lap közepére írjuk fel: 10 percet olvasok – majd színes buborékokban e köré javasolhatjuk: a szobámban, hason fekve, a kedvenc pólómban, az autóban, anyával, a szőnyegen, esőben, vacsora után, a fűben ülve, hintában, tévézés helyett, a fürdőkádban, olvass fel egy csigának, olvass a takaród alatt lámpával stb. Minél furább helyzeteket találunk ki, annál érdekesebbé, szórakoztatóbbá és vonzóbbá tehetjük a kikapcsolódásnak ezt a formáját.Közös foglalkozásként egyfajta szlogent is megfogalmazhatunk, ami együtt kivitelezve akár az íróasztal dísze is lehet. Példaként mutatunk egyet:

Írhat naplót, olvashat, de nem kell mindig valamit csinálnia

Rudolf Annát, a Csiky Gergely Főgimnázium iskolapszichológusát kértük, válaszoljon arra a kérdésünkre, hogy milyen tevékenységek ideálisak a vakációban.

– Ez elsősorban életkor- és gyermek-/családfüggő. Mindenképp érdemes több időt szánni a szabad játékra, szabad tevékenységre. Ezekre tanév közben kevés idő jut. Az internet nagyon sok jó ötlettel szolgál, hogyan tudjuk tartalmasan eltölteni a szabadidőt (skillo.hu, de nagyon sok más is van), be lehet vonni a gyerekeket a házi munkába, kerti munkába. Nagy kísértés ilyenkor a számítógép vagy egyéb digitális eszköz használata. Nagyon fontos, hogy ne csak ez töltse ki a gyermek idejét. Én azt szoktam javasolni, hogy legalább annyi időt töltsenek offline, mint online. Úgy képzeljék el, mint egy mérleget, ahol az egyik tányérra tesszük a digitális tevékenységet, a másik tányért is ki kell egyenlíteni ugyanennyi egyéb aktivitással. Tíz év alatti gyerekek esetében legyen más az arány. Érdemes akár „kütyümentes” napokat is bevezetni. Szülőként gyakran beleesünk abba a tévedésbe, hogy túlzsúfoljuk a nyarat különféle programokkal, hogy a gyerek ne unatkozzon. Így viszont meggátoljuk őket abban, hogy felfedezzék, mi érdekli őket igazán.   – Értsük ezt úgy, hogy nem kell lekötni a gyermeket egész nyáron?– Határozottan nem. Hagyjuk, hogy ők fedezzék fel, találják ki, mivel töltsék ki idejüket. Bátoríthatjuk őket nyári bakancslista készítésére, ezt kisebb gyerekekkel közösen is készíthetjük. Biztosítsunk a gyerekek számára lehetőséget a mozgásra. A mozgás nélkülözhetetlen az egészséges testi, szellemi, értelmi fejlődéshez. Az első 10–12 évben a mozgásos tevékenységeknek (szaladgálás, hintázás, görkorcsolyázás, fára mászás stb.) kitüntetett szerepük van a tanulásban, hisz a rendszeres mozgás segíti a tanulást, fejleszti a memóriát, a figyelem képességét. – Mi legyen a házi feladatokkal, a tanulással?– Ez a kérdés a szakembereket is megosztja. Sokan azt javasolják, hogy semmit ne tanuljon a gyerek, a nyár ne a tanulásról szóljon. Kisiskolás korúaknál viszont én hosszúnak tartom a majdnem három hónapos szün­időt, hogy olvasás, írás nélkül teljen el. Főleg, ha a gyerkőc nehezen vette az iskolában az akadályokat, akkor nagyon nehéz lesz visszarázódnia szeptemberben az iskolai követelményekhez. Ne legyen „iskolaízű” a nyári tanulás, sem tartalmában, sem időtartamban, de lehet egy-egy könyvet elolvasni, esetleg naplót írni, vagy akár egy vakációs füzetet kitölteni.