Valóban otthon érezni magunkat Aradon

Bognár Leventével, Arad megyei jogú város alpolgármesterével az elmúlt évben gyakorolt érdekképviseletről, érdekérvényesítésről beszélgettünk, számba véve az idei terveket is.

– Vázolná-e az említett irányvonalakat?

– Tekintve, hogy az RMDSZ nem politikai, hanem érdekvédelmi szervezet, Arad önkormányzatában mi képviseljük a város magyarságát vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Éppen ezért, az elvárásaikat prioritásnak tekintjük az önkormányzatban gyakorolt munkánk során, amelyet 2 szavazattal a 23-ból, csakis koalíciós partnerek támogatásával tudjuk keresztül vinni, Cziszter Kálmán tanácsos-kollégámmal. Tehát ahhoz, hogy a számunkra fontos tételek bekerüljenek a város költségvetésébe, 12 szavazatra, míg vagyoni jellegű döntések estén 2/3-os többségre van szükség. A szavazást nem szabad a véletlenre bízni, azt tárgyalásokkal úgy kell előkészítenünk, hogy az elképzelésünk biztosan átmenjen a városi tanácson.

– Általában kire számíthatnak e döntések keresztülvitelében?

– Egyértelmű, hogy a polgármester pártja, a tavalyi változásokon átesett, Nemzeti Liberális Párt képviselőire számíthatunk. Természetesen, ha az ő elképzeléseik szorulnak támogatásra, mi is kiállunk mellettük. Azt azonban mindig figyelembe vesszük, hogy a döntésekkel ne sérüljenek a város, illetve a mi közösségi érdekeink se.

A támogatásba gyakran beleköt az ellenzék

– Tavaly mivel támogatták a magyar közösségi érdeket?

– Azt két részre osztanám: egyrészt identitásunk megőrzése, ápolása szempontjából fontos, illetve általános aradi érdekekre, amelyek számunkra sem közömbösek. Ebből a szempontjából elsőrendű az aradi anyanyelvű oktatásnak az önkormányzati eszközökkel való támogatása az óvodáktól a Csiky Gergely Főgimnáziumig, amihez hozzátartozik a Kincskereső Óvoda is. Tavaly Mikelakán a rövid programú magyar csoport mellett sikerült beindítani a napközis csoportot is, az arad-gáji óvodát jobb, korszerűbb épületbe költöztettük, a Vlaicu negyedbeli, a Haţeg utcában, de a Mosóczy-telepen működő magyar nyelvű napközis csoportot is működtető óvodára is folyamatosan odafigyelünk, folyamatosan javítjuk a kicsinyek tanulási feltételeit. A Csiky Gergely Főgimnáziumon kívüli iskolák a kerületekben működnek, velük kapcsolatban folyamatosan konzultálunk a kerületi elnökökkel, akik alaposan ismerik az ottani körülményeket. Összevont magyar nyelvű elemi iskola működik a Mosóczy-telepi Aron Cotruş Általános Iskolában, hasonlóképpen az arad-gáji Neumann Testvérek Általános Iskolában, míg az Aurel Vlaicu Általános Iskolának van egy sor I–VIII. osztályokból álló magyar tagozata. A legnagyobb odafigyelést a Csiky Gergely Főgimnázium igényli, hiszen az a megye magyarságát is szolgálja. Éppen ezért az ott felhúzott új épület a város tulajdonát képezi, ezért teljesen korszerű, amihez az új bútorzat is alkalmazkodik. Célunk a régi épületnek az újhoz való felzárkóztatása, felújítás, korszerűsítés által. 2015-ben ott 10 osztálytermet, vagyis az I., illetve a II. emelet minden osztálytermét sikerült felújítani, korszerűsíteni a laboratóriumokat, de az alagsor tantermeinek a felújításában is előre léptünk. Sikerült felújítani az egyik informatikai termet, legutóbb a másik hasonló termet újítottuk fel, ami azt jelenti: 33 teljesen új számítógépet kaptak új monitorokkal. Ez a beruházás a licenc-szerződésekkel együtt 86 ezer lejbe került, de sikerült az udvarra is aszfaltburkolatot húzni. Ezzel párhuzamosan, az aradi középiskolák közül a Csiky Gergely Főgimnázium tanulói kapták a legtöbb szociális ösztöndíjat, ami tavaly összesen 154 ezer lejt jelentett 159 gyermek számára. A támogatásba gyakran beleköt az ellenzék, de hát nekik is elmondjuk: ez a megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája, amit hathatósan kell segíteni. Ugyancsak tavaly, az osztálytermek ablakainak egy részét sikerült újakra cserélni, csakhogy az egésznek a felújítása olyan nagy összegre emelkedett volna, hogy az már beruházásnak számít, amit a városi költségvetésből nem lehet a más tulajdonában lévő épületen elvégezni. Éppen ezért, féléves adminisztrációs procedúra révén, az épület adminisztrálását a város átvette a Temesvári Katolikus Püspökségtől. Vagyis, indulhat a beruházás, ami már az idei tervekhez tartozik. Itt a tavalyi beruházások összértéke elérte a 400 ezer lejt.

– Milyen munkálatokat feltételez e beruházás?

– Elsősorban a nagy ablakoknak a korszerűkre történő cseréje, a teljes lépcsőház, a laboratóriumok, illetve az elavult fűtési rendszernek a teljes felújítása. Éppen készülök a helyszínre menni az idei munkálatok előtanulmányának az elkészítése érdekében, amelyek csak akkor támogathatók, ha a ráfordítandó összeg bekerül a város költségvetésébe.

– Nagyon szép a Főgimnázium korszerűsítése, de magától adódik a kérdés: 10 év múlva is biztosított lesz-e a diák-utánpótlás?

– Van egy, a legfőbb prioritásokat tartalmazó dossziém, aminek az első oldalán szerepel az aradi oktatási rendszernek a megyeivel történő teljes összehangolása. Vagyis, a teljesen felújított bentlakásba várjuk a vidéki tanulókat, akiknek a szüleivel tudatosítani kell: az iskola megfelelő szinten képes fogadni az aradiak mellett vidéki tanulókat is, de az anyanyelvű oktatás lehetőségével élni kell! Ezért minden szinten ki kell építeni a kommunikációt vidéki iskoláinkkal, valamint az ott végző diákoknak a szüleivel. A bentlakás támogatásával az a gond, hogy Arad Város Tanácsa nem támogathatja, mivel ott vidéki gyermekek laknak, tehát az őket küldő önkormányzatoknak kellene támogatniuk. Már keressük a bentlakási költségek támogatásának a forrásait egy megyei oktatási központnak a kialakítása érdekében. Ehhez megvannak az infrastrukturális feltételek.

A magyar értékek a város értékeit gazdagítják

– Térjünk át a kulturális tevékenységre!

– Prioritás számunkra azoknak a rendezvényeknek a támogatása, ahol az aradi magyarság megéli a kultúráját, erősíti az identitását. Odafigyelünk a civilszervezetek által kezdeményezett rendezvényeknek a támogatására, de hagyományos rendezvényeink is vannak, amelyeknek a finanszírozását a városi tanács felvállalja. Ilyen az évente megszervezett Magyar Kultúra Napja, a farsangi megabál, a március 15-i ünnepség, az Aradi Magyar Majális, az Arad-Gájban szervezett Gizella-napi program, a Szent István-napi program, az Anna-bál, az Aradi Magyar Napok, az október 23-i megemlékezés, az Erzsébet-, Katalin- és András-bál, illetve a legutóbbi, a Magyar Nótaest, amiből ugyancsak hagyományt kívánunk teremteni. Ezeknek a legfontosabb célja, a magyarságnak a találkozása, egymás jobb megismerése. Az említett rendezvényekre tavaly 240 ezer lej támogatást sikerült szereznünk. A színházi előadásoknak a célja is a magyarság összegyűjtése volt, amit a Kamaraszínházzal közösen szerveztünk, egy rendszeres színházlátogató közeg kialakítása érdekében. Az előadások költségeit a város mintegy 400 ezer lejjel támogatta. Ugyancsak rendkívüli fontossággal bír kulturális örökségünknek a megőrzése. Egyéves egyeztetés eredményeként az Ereklyemúzeum kiállítási anyagát újra láthatja a nagyközönség. Az Arad Megyei Múzeum vezetőségével a Feszti-körképnek a kiállításáról is tárgyaltunk, ezt is bevittük az aradi, de az Európa Kulturális Főváros-stratégiába is. Állandóan napirenden kell tartanunk a kérdést, miszerint az aradi magyar értékek a város értékeit gazdagítják, minden aradi tulajdonát képezik. A város kulturális stratégiájába, a civilszervezetekkel egyetértve, bevittük a mi elvárásainkat is, lévén, hogy én vagyok a kulturális bizottság elnöke. Bevittük a stratégiába a kisebbségi kulturális hagyományápolást az iskolákban. Nem csak a magyar, hanem a más nemzetiségek iskoláiban is. Mindez azért szükséges, hogy kulturális autonómia hiányában is forrásokat biztosíthassunk a hagyományápoláshoz, amihez a szükséges erőforrások elérhetőségét is előmozdítottuk.

– Milyen értékű támogatásokat kaptak a civilszervezetek?

– A magyar szervezetek az összérték 13,8%-át kapták pályázat útján, ami 174 800 lejt tesz ki. A Szabadság-szobor Egyesület nem pályázott a városhoz, viszont a Csiky Napok, illetve az AMISZ pályázatai a jelzett összegben vannak.

– Az egyházakat támogatták-e?

– Számunkra fontos történelmi egyházainknak a támogatása. Az e célra elkülönített pénznek a 15%-át a magyar egyházak támogatására fordíthattuk: 8 római katolikus, 3 református, 1 evangélikus-lutheránus és 2 baptista templomot, imaházat támogathattunk. Kisszentmiklóson imaház épül, amire komolyabban odafigyelünk. A támogatásuk a közösség, illetve az identitás-tudat erősítését szolgálja, hogy mindnyájan otthon érezzük magunkat Aradon. A magyar érdekvédelem mellett olyan közigazgatási feladatokat is el kell látnom, mint a költségvetés-végrehajtás, a kulturális, szociális és népjóléti kérdések felügyelete, illetve a sok adminisztratív munka. Példának okáért, tavaly 140 napig helyettesítettem a polgármestert, akinek az óriási bürokrácia közepette, mindenféle dokumentumot alá kell írnia. Ugyanakkor fogadóórákat tartottam földkérdésben, vagyon visszaszolgáltatásban, a sok lakásigénylésben, szociális kérdésekben, de csatornázás, aszfaltozás, köztisztaság, adókérdésekben, illetve bármilyen befutó témában. Ezenkívül, azokat a magyarokat, akik ódzkodnak a hivataltól, minden hétfőn 16 órától fogadtam és továbbra is fogadom az RMDSZ-székházban. Mindezeket egy élhetőbb, egy kényelmesebb, egészségesebb, tisztább, otthonosabb város kialakításáért teszem, aminek az érdekében stratégiákat dolgozunk ki. Az Arad nyolc testvérvárosával való kapcsolattartás is a feladatkörömhöz tartozik. Közülük négy magyar: Gyula, Hódmezővásárhely, Pécs és Budapest XII. Kerülete, illetve a szerbiai Nagybecskerek, továbbá egy belga, egy kínai és izraeli testvérváros. A velük való kapcsolattartásra, közös rendezvényekre külön költségvetési keretet biztosítunk.

Nagyszabású tervek

– Mit mondhat az idei tervekről?

– Mindenképp fenn kell tartani, ami működik, ami bevált, illetve bővíteni a lehetőséget és a hozzájuk szükséges kereteket. A költségvetésen most dolgozunk, próbáljuk bevinni a mi elvárásainkat. Mert csakis az kaphat támogatást, amire van költségvetési keret. A Csikyben tervezett felújításokra, de a Megbékélési parkra is biztosítani kell a kereteket. Utóbbinak a munkálatai leálltak, mert amikor azokat felbecsülték, kimaradt a rongálódásoknak a felértékelése. A rossz idő miatt is állnak a munkálatok, de a Víztorony melletti, felhasználni szándékozott területről is kiderült, hogy az államé ugyan, de nem az önkormányzat, hanem az Oktatási Minisztérium használatában. Ehhez szükség van egy kormányhatározatra, addig azonban az engedély áll. Ugyanakkor a telken lévő tákolmány-épületekhez sem lehet nyúlni, de kiderült, hogy a sétányok, illetve a medence burkolókövezetében is nagy károk keletkeztek, azokat Olaszországból kell pótolni. A munkálatok folytatását hátráltatja, hogy háromszor támadták meg a közbeszerzési eljárást, de az is bonyolítja, hogy a román emlékmű közelében lévő romos épületet sem lehet egyelőre lebontani, mert az csupán 3/8-ad részben a városé. Ugyancsak kulturális törekvés, miszerint a volt Stúdió mozi épületét felújítva, színházteremmel rendelkező multifunkcionális épületté kívánjuk alakítani. A városi adminisztrációba került épülettel az a gond, hogy a volt Mozivállalat használatba adta egy magáncégnek, amely teljesen átalakította, tönkre tette. A Szántay Lajos által tervezett, szecessziós épület, Arad egyik legszebb műemlékének a felújítását is bevittük a város tízéves kulturális stratégiájába. Elképzeléseink szerint, ott egy 350 férőhelyes nagyteremmel rendelkező magyar kulturális központ működhetne. Azért, mert a Bábszínház sokszor kicsinek bizonyul, miközben a nagyszínház gyakran nem áll rendelkezésre. Ez egy hosszú procedúra lesz, hiszen a nagyteremben filmeket is kellene vetíteni, a Jávor Pál filmjeit is itt lehetne bemutatni. Nem csak a belvárosban, hanem a gáji, illetve a Mosóczy-telepi mozi épületét is közösségi házakká kívánjuk alakítani, ahol órarend szerint szerveznék a programokat. A helybéli magyar közösségi programok is ott kapnának helyet. A kerületi közösségi házak az Aradi Kulturális Központ adminisztrálásába kerülnének.

Nálunk mindenért meg kell küzdeni

– Mindennek a megvalósulásához viszont az kell, hogy az idei helyhatósági választásokon a városi tanácsba újra bejussanak a magyarság képviselői, nemde?

– Egyértelmű, hogy a magyarság képviselete nélkül nincs érdekvédelem sem. Ha hiányzunk a városi tanácsból, kimaradunk a közpénzeknek az elosztásából is. Mert nálunk, Magyarországgal ellentétben, még nem jöttek létre a kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek egyfajta kulturális autonómia szerint leosztanak egy pénzkeretet, amire biztosan számítani lehet. Nálunk mindenért meg kell küzdeni, ki kell állni a kisebbségek érdekében. Ha nincs, aki ezt megtegye, elesünk minden lehetőségtől.

– Az RMDSZ aradi elnökeként az érdekképviselet megmaradását elő tudja-e mozdítani?

– Elemi fontosságú, hogy a többség felé, kompakt, összetartó közösségként jelenjünk meg, akikkel számolni kell, az érdekeit nem szabad elfelejteni. Mindezt azonban csakis szavazatokban tudjuk kimutatni. A 9 aradi kerület elnökeivel rendszeresen találkozunk, velük, illetve a két városi tanácsossal hoztuk létre az aradi elnökséget. A tagjaival együtt készülünk a nagy kihívásra, a helyhatósági választásokra, amikor embertől, emberig eljutva, maximálisan kell mozgósítanunk a magyar közösséget, hogy a nagyszabású tervek a mi érdekünkben is öltsenek testet, hogy valóban otthon érezhessük magunkat Aradon.

– Sok sikert kívánok hozzá, köszönöm a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.