A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a következő tanév szerkezetéről

A következő tanév szerkezete – az oktatási időszak hossza, felosztása, tartalma, a vakációk időszaka, száma és időtartama, a különböző versenyek, vizsgák, felmérések időpontjai – az évnek ebben a szakaszában mindannyiszor az érdeklődés előterébe kerül, hiszen a Tanügyminisztérium ebben az időszakban dönt olyan fontos kérdésekről, amelyek a következő tanévben pedagógusok, diákok, szülők életét, időbeosztását közvetlen módon befolyásolják majd. Szövetségünk ezért is tartja fontosnak egy olyan közös álláspont megfogalmazását a témában, amely az RMPSZ küldetésének megfelelően elsősorban a pedagógusok, ugyanakkor tanfelügyelők, intézményvezetők, RMPSZ szervezeti vezetők, szülők véleményét is figyelembe veszi.

A romániai magyar oktatási rendszer szereplőinek a következő tanév szerkezetéről, az oktatási időszak felépítéséről, tartalmáról alkotott véleményét online felmérés keretében kérdeztük meg 2022. március 1-9-e között, kérdéseinkre 2872-en válaszoltak. 

A kérdőívet kitöltők nagy többsége pedagógus (2528), ugyanakkor 206 intézményvezető (2 kivételével oktatási intézmények vezetői), 22 tanfelügyelő, 21 RMPSZ szervezeti vezető, illetve 53 szülő is válaszolt a kérdéseinkre. 42 válaszolót az „egyéb” kategóriába soroltunk (iskolai tanácsadók, lelkivezetők, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, iskolai könyvtárosok, titkárok, diákok, egyetemi hallgatók).

Érdemes a további válaszok kiértékelésekor és a következtetések levonásakor figyelembe venni, hogy a szülők, tanfelügyelők, RMPSZ szervezeti vezetők száma a kérdőívet kitöltők körében, a pedagógusokkal szemben, alacsony!

Válaszadóink több, mint fele általános iskolában tevékenykedik (1155), 673-an elméleti, vokacionális vagy szakközépiskolában, 329-en elemi iskolában dolgoznak. 

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszolók hogyan vélekednek a következő tanév oktatási időszakának beosztásáról. Amint látható, a kérdezettek több, mint 80%-a a „hagyományos” szeptember 15-től június 15-ig terjedő időszakot tartja megfelelőnek a tanításra. Az ezzel egyetértők aránya a fentebb említett „egyéb” kategória mellett, a szülők és pedagógusok között a legmagasabb, ők tehát az átlagnál többen preferálják ezt az időszakot. 

Legkevesebben a tanfelügyelők közül jelölték ezt a válaszlehetőséget, akiknek csupán kétharmada szeretné, ha a tanítás ebben az időszakban folyna, és csaknem egyötödük, illetve az intézményvezetők egyötöde is inkább a szeptember első munkanapjától június közepéig tartó időszakra tenné az oktatást.

Egy következő kérdéscsoportban kijelentéseket fogalmaztunk meg, és arra kértük a kérdőív kitöltőit, hogy jelöljék, milyen mértékben értenek egyet ezekkel a kijelentésekkel. Az alább látható ábrán a kijelentéseket lerövidítettük, a kérdőívben a következőképpen szerepeltek: 

- a tanév félévekre legyen osztva- a tanév évharmadokra legyen osztva- a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani- 6-8 hetente vakációt kell beiktatni- legyen félévközi vakáció- vakációkban ne szervezzenek versenyeket és/vagy vizsgákat- a kötelező oktatás minden szintjén egyformán legyenek vakációk- a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon- az oktatási időszakokba legyenek beépítve tematikus nevelési hetek (pl. iskolai nevelés hete, környezeti nevelés hete…)- az országos próbavizsgák/2-4-6. osztályos értékelések/tantárgyversenyek a tanév november-április hónapjai közötti időszakában legyenek- a nyolcadikosok országos értékelését május folyamán, 3 egymást követő hétvégén szervezzék meg- a középiskolai felvételi eljárás járjon le június végéig- az érettségi vizsga járjon le június végéig- a pótérettségi járjon le július elején.

Az ábrán a rendező elv a „teljes mértékben egyetértek” válaszok száma.

Azt láthatjuk, hogy négy kijelentés kapcsán nagyon nagy a kategorikus válaszok száma, a válaszolók több, mint háromnegyede jelölte a „teljes mértékben” (egyetért vagy nem ért egyet) válaszlehetőséget: legyen félévi vakáció, a tanév félévekre, és ne évharmadokra legyen bontva, illetve a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani. 

A „tanév félévekre legyen bontva” kijelentésnél a legmagasabb az intézményvezetők és tanfelügyelők, legalacsonyabb a szülők aránya, ezzel párhuzamosan az évharmados szerkezettel a legkevésbé az intézményvezetők értenek egyet (legmagasabb az arányuk az „egyáltalán nem ért egyet” választ jelölők között). 

Azt, hogy a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani, összességében szintén teljesen támogatják a megkérdezettek, itt az előző három kijelentéssel ellentétben valamivel kevesebb a „teljesen”, és több az „inkább” egyetértők aránya, de összességében nagy a támogatottsága. 

Meglepő módon a félévi vakációt fontosnak tartók között a szülők aránya a legalacsonyabb, nekik alig 70%-a jelölte, hogy teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy legyen félévi vakáció, ugyanakkor a tanfelügyelők, pedagógusok, intézményvezetők több, mint 80 %-a kategorikusan ezt szeretné (teljes mértékben egyetért). 

A vakációkkal kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán már kissé jobban megoszlanak a vélemények, de a legtöbben azt szeretnék, hogy vakációkban ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, illetve hogy az oktatás minden szintjén tanulók számára egyformán legyen vakáció. Az első kijelentést teljes mértékben inkább a szülők támogatják (csaknem háromnegyedük), de több, mint egyötödük nem ért egyet a kijelentéssel. A pedagógusok határozottan támogatják, hogy a vakáció pihenés legyen, az intézményvezetők, RMPSZ-vezetők már visszafogottabban, a tanfelügyelők körében pedig megoszlanak a vélemények a kérdésről. Nagyobb a véleményeltérés arról is, hogy mindenkinek egyformán legyen-e vakáció: összességében a válaszolók csaknem 80%-a ezt szeretné vagy inkább ezt szeretné, leghatározottabban az intézményvezetők és a tanfelügyelők, kevésbé a pedagógusok és legkevésbé a szülők. 

Az egyik legmegosztóbb kérdés az, hogy kellene-e 6-8 hetente vakációt beiktatni az oktatási folyamatba: teljes mértékben csak a válaszolók 43 %-a ért ezzel egyet, leginkább a pedagógusok és az RMPSZ szervezeti vezetők, legkevésbé a szülők és az „egyéb” kategória képviselői. A szülők egynegyede viszont egyáltalán nem szeretné a vakációkat 6-8 hetente, és a tanfelügyelők is elég nagy, több, mint egyötödös arányban képviselik ezt az álláspontot. Mindezek ellenére a válaszolók összességében inkább szeretnék, ha lennének másfél-kéthavonta vakációk (58,8 %) mint ha nem (22,7%). A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a tanévszerkezetet illetően, a legújabb fejleményeket is figyelembe véve, az alábbiak szerint összegezhető:

 szorgalmazzuk, hogy a tanévet továbbra is félévekre strukturálják, amelyeket félévi vakáció kössön össze, és ennek oktatási tevékenységekre fordított időszaka szeptember második hétfőjétől június harmadik péntekéig tartson; támogatjuk a félévi dolgozatok eltörlését érintő kezdeményezéseket, de nem szorgalmazzuk az „egységes tételű” értékelési formák bevezetését. A közoktatás hatékonyságának növelési lehetőségeit ennek decentralizációjában, és nem további központosításában látjuk; fontosnak tartjuk a formatív értékelési eljárások meghonosítását és ezen a téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását; úgy értékeljük, hogy a szaktárca által kezdeményezett modul végi vagy évvégi értékelések digitális módszerekkel történő lebonyolításának legnagyobb akadályát az iskolák számítástechnikai eszköztára terén tapasztalt egyenlőtlenségek képezhetik. Úgy gondoljuk, hogy az intézkedés negatívan érintheti az oktatáshoz való jogok biztosítását, növelheti a rendszerben tapasztalható méltánytalanságokat.   

Rendkívüli módon fontosnak tartjuk a diákok és pedagógusok jóllétének kérdését, illetve az iskolai nevelési programok közösségépítő szerepét, ezért üdvözöljük a szaktárca az alábbiakkal egybecsengő kezdeményezéseit:

 szorgalmazzuk, hogy a tanévszerkezet felépítésébe 6-8 hetente iktassanak be vakációt a kötelező oktatásban részesülő diákok és pedagógusok számára, amelyek időtartama alatt ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, országos értékeléseket; javasoljuk, hogy a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon; támogatjuk, hogy az oktatási időszakokba legyenek beépítve olyan tematikus nevelési hetek, mint: az iskolai nevelés hete (pl. függőségek megelőzése, iskolai erőszak és zaklatás megelőzése stb.), a környezeti nevelés hete (fenntartható fejlődés, zero waste stb.) vagy az iskolai közösség hete (inkluzív szemléletre és a demokratikus iskola értékeire alapozó programok);  kérjük a cikluszáró vizsgák teljes reformját, a továbbtanulás általános, átfogó és rendszerszintű pályaorientációs folyamatokra történő alapozását, illetve azt, hogy minden országos jellegű, pedagógusokat vagy diákokat érintő értékelés, vizsga járjon le július közepéig.

A fentiek megvalósítása, illetve egy gyermek- és pedagógusközpontú, 21. századi közoktatási rendszer megvalósítása érdekében továbbra is határozottan szorgalmazzuk az alábbiakat: 

 az Oktatási Minisztérium hozzon létre országos munkacsoportokat, amelyek feladata elsősorban a tananyag tartalmi csökkentése, az értékelési eljárások és típusok reformja legyen a tantárgyköziség, a projektalapú és a jelenségorientált oktatás módszereire alapozva; a pedagógusképzés és továbbképzés teljes és átfogó reformját, a szakmai továbbképzési rendszer átfogó finanszírozását; a közoktatás finanszírozásának növelését (a GDP 6%-a). 

A jelen állásfoglalást az Oktatási Minisztériumba is felterjesztjük.

Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége